Megszorítások nélkül nem lesz IMF-csomag

2011.11.18. 14:55 Módosítva: 2011.11.18. 15:26
Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csak péntek délelőtt jelezte az IMF és az EU küldöttségének, hogy újabb megállapodást kötne a két szervezettel, vagyis egyelőre nem tudni, hogy milyen feltételekkel kérnénk újabb hitelt, nagyjából borítékolható, hogy mit kérnek majd érte cserébe: kiigazításokat.

Bár csütörtökön este kiderült, a kormány a leminősítés elől újra az IMF és az EU karjaiba menekül, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy pontosan milyen feltételek mellett kapnánk újabb hitelt, a kormány magát a szándékot is csak pénteken jelezte a szervezeteknek. Nagy meglepetések ugyanakkor nem várhatóak, a két szervezet viszonylag nyílt kártyákkal játszik, elvárásaikat már számtalanszor megfogalmazták velünk szemben.

Brüsszel kiigazítást vár

Ha az Európai Unió is beszáll az IMF mellé az elővigyázatossági hitelmegállapodásba, akkor legalább van kiindulópontunk azzal kapcsolatban, hogy a védőhálóért mit kérhetnek cserébe – mondta Barcza György, a K&H Bank elemzési igazgatója. Az Európai Bizottság egy héttel ezelőtt kiadott elemzésében arra figyelmeztetett: a hiány jövőre 3 százalék alatt maradhat, de az egyenleg nem fenntartható, magyarán a hiány emelkedésnek indulhat és 2013-ban 3 százalék fölé mehet.

A bizottság a véleményéhez azt is hozzáfűzte: újabb kiigazító lépések kellenek, amivel a kormány fenntartható pályára állítja az államháztartási egyenleget. Az EB végül azt is közölte, hogy nem javasolják a túlzott hiányeljárás megszüntetését, ami egyébként már nyolc éve tart.

Mit néz az IMF?

Barcza szerint az IMF pragmatikus, nem a korábbi sérelmek által vezérelve tárgyal, nem egy „igazságosztó szervezet”. Nekik a legfontosabb mutató általában az államadósság és a teljes külső adósság, tehát a vállalatok, a háztartások és az állam külföld felé fennálló összesített adósságának a nagysága, illetve az adósságpálya fenntarthatósága.

Itt egyébként a tárgyalások folyamán előkerülhet néhány nehézség. A svájci frank erősödésével párhuzamos forintgyengülés miatt az euróban mért külső adósságunk nem lett érdemben kisebb 2009 óta, ráadásul GDP arányosan sem sikerült érdemi javulást elérni. Barcza szerint ugyanakkor az IMF is tudja, hogy irreális lenne egy 20 százalékos frankerősödés után számonkérni a kisebb külső adósságszintet, miközben az államadósság szintje (további jelentős devizamozgások nélkül) fenntartható, sőt, csökkenhet is, ha nem lesz recesszió. Tehát azt lehet mondani, hogy ez a pálya fenntartható.

Barcza szerint a tárgyalásokon az indulópozíciónk nem rossz, a 2012-es év is fenntarthatónak tűnik, ezért valószínűbb, hogy a 2012 utáni időszakra kérnek majd valamit.

Korábban nagyon beleszóltak

Részben az Európai Bizottság költségvetési kilátásokat érintő nemrég megfogalmazott kritikáihoz hasonló okokból távozott tavaly nyáron az IMF Magyarországról. A Valutaalap Budapesten tárgyaló delegációjának baja volt a 2010-es és 2011-es hiánycélokkal, illetve költségvetési kilátásokkal, kifogásolták a bankadó mértékét és annak növekedést hátráltató hatásait hangsúlyozták (ma már látjuk, hogy ez a félelem időközben beigazolódott). Kifogásolták Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentését, a "piactorzító" és EU-jogba ütköző törvényjavaslatokat és a szerkezeti reformok elnagyoltságát (ilyenek lényegében az elmúlt egy és negyed évben nem is történtek).

Nincs jó véleményük rólunk

A Nemzetközi Valutaalap valamennyi tagországról legalább évenkénti gyakorisággal készít gazdaságpolitikai értékelést. Magyarországon az idei évben is többször jártak, hogy átvizsgálják, hogyan hatott az általuk nyújtott hitelkeret a magyar gazdaságra, illetve gazdaságpolitikai ajánlásokat tesznek a kormánynak.

Az IMF már februári magyarországi országjelentésében is viszonylag rossz véleménnyel volt a magyar gazdaságpolitikáról. A kormány által vártnál jóval kisebb növekedést jeleztek előre. Míg a kormány akkoriban még úgy számolt, hogy a gazdaság bővülésének üteme már 2014-re eléri az 5 százalékot, 2015-re pedig 5,5 százalékra gyorsul, addig a valutaalap mindössze 3 százalékos növekedést jósolt a következő évekre.

Kemény tárgyalás lesz?

"Eléggé kicsi az esélye, hogy a jelenlegi helyzetben az IMF bármilyen programról is megegyezzen Magyarországgal" - írja a Financial Times szerkesztőségi blogjában a francia Société Générale feltörekvő piaci elemzői részlegének vezetője. Benoit Anne szerint nem elképzelhetetlen, hogy az IMF most elégtételt vesz a korábbi sérelmekért, és a "következő szög a koporsóba" egy hitelminősítőtől jöhet az esetleges leminősítéssel. Az Index által megkérdezett elemzők szerint nem valószínű, hogy nem tudunk megegyezni az IMF-fel. A politikai szólamoknak és a valutaalap-ellenes retorikának nem tulajdonítanak nagy szerepet egy-egy hitelcsomag megtárgyalásakor.

Persze a világgazdasági helyzet azóta már mindkét prognózist felülírta, a tendencia megmaradt, Matolcsyék még mindig négyszer akkora növekedést várnak, mint a nemzetközi szervezetek.

A kormánynak a megegyezéshez várhatóan csökkentenie kellene a növekedési kilátásait, az első lépést pedig Orbán Viktor miniszterelnök már meg is tette: pénteken jelezte, hogy a korábban ismertetettnél kisebb lehet a bővülés.

Az IMF akkor az egyik legnagyobb problémaként az államadósság mértékét nevezte meg, és keményen bírálták a magánnyudíjpénzek államosítását, az erre épített gazdaságpolitikát pedig rendkívül kockázatosnak nevezte.

Egyensúly kell

A jelentés Magyarország számára a legnagyobb kihívásnak a középtávon fenntartható államháztartás megteremtését tartotta. A bevezetett adócsökkentésekről úgy vélték, azok bár növelik az ország versenyképességét, jelentős terheket rónak a költségvetésre. Nem voltak jó véleménnyel a bevételkiesés ellensúlyozására bevezetett intézkedésekről sem, szerintük az egyes szektorokra kivetett különadók torzító hatásúak, és hosszú távon nem segítik a fenntartható növekedést.

Egy áprilisi IMF-közlemény a Széll Kálmán-tervet dicsérte, úgy vélték, az abban foglalt lépések jó irányok az egyensúly megteremtése felé, a végrehajtása körül azonban több a kockázat. Szerintük a strukturális reformok részletezésével még adós maradt a kormány.

Rosszak a különadók

A következő rólunk szóló tanulmány májusi, a Nemzetközi Valutaalap itt  régiós viszonyban említi hazánkat. Úgy vélték, a fellendülés a régión belül mindenhol lassú, a belső fogyasztás alacsony, a banki hitelezés és a beruházási kedv sem jó. Magyarországon továbbra is mérsékelt növekedést vártak, 2012-re pedig 4 százalék körüli hiányt jósoltak a kormány 2,5 százalékával szemben. A különadókat ezúttal is kritika érte, úgy vélték, eredményesebb lenne az adóalap szélesítése, mint néhány szektor terhelése. Az eurózóna válsága ellenére az IMF kívánatosnak találta, hogy a régió országai felgyorsítsák a pénzügyi integráció folyamatát.

Magas adósság

A nemzetközi valutaalap idén június közepén tette közzé következő országjelentését, amelyben megállapította, hogy a közreműködésével összeállított mentőcsomag jó szolgálatot tett a magyar gazdaságnak, de továbbra is súlyos kockázatokkal kell szembenéznünk. Diagnózisukban kiemelték: a belső kereslet továbbra is gyenge maradt a korlátozottan helyreálló hitelezés, bérek és foglalkoztatás miatt. A nehézségek között említették még a svájci frankban denominált lakossági hiteleket, amelyek egy részének visszafizetése kétségessé vált az árfolyamveszteségek következtében.

Korábbi jelentésükhöz hasonlóan úgy vélték, hogy a következő években a gazdaság legnagyobb sérülékenységei megmaradnak: magas lesz az államadósság és külföldi eladósodottság, a külső adósság esedékes törlesztése nagy terhet jelent, és az árfolyam-ingadozások is nehézségeket okozhatnak. Külön kiemelték viszont, hogy a Széll Kálmán-terv jó irányba való elmozdulást jelent, mivel az államadósságot csökkenő pályára állíthatja.