Százmilliárdokkal segítenének a bankok a devizásokon

A bankrendszer öt év alatt több százmilliárd forintos áldozatvállalásra hajlandó a végtörlesztés miatt, ha a kormánynak átadott javaslatról egy csomagban sikerül megállapodni – mondta Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke kedden egy konferencián. Pontos összeget újságírói kérdésre sem árult el.

A csomag három elemet tartalmaz: a kilencven napon túli törlesztési hátralékban lévő adósok kezelése, a fizetőképes adósok kezelése és a bankadó. A bankszövetség alelnöke a megállapodás részének tekinti azt is, hogy a végtörlesztésre vonatkozó szabályok a következő két évben ne változzanak. A megállapodás kialakításában részt vesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is.

Egy hete megírtuk: a bankszövetségben zajló megbeszéléseken  résztvevők bankvezetők szétválasztották a jól, illetve a rosszul (késve) fizető adósoknak szánt javaslatokat, a 90 napon túl késedelembe esett adósoknak külön megoldást dolgoznak ki, illetve a lehetséges megoldások között szerepel a rögzített árfolyamok rendszerének újragondolása is.

Múlt pénteken a Magyar Nemzet arról számolt be: akár már a hétvégén megszülethet az új adósmentő csomag, amely a korábban bevezetett árfolyamrögzítés módosított változata lenne. Az újság információi szerint az adósok 2014 végégig a frankhitel esetében 180, az eurónál 250, a japán jennél pedig két forinton rögzíthetnék a törlesztési árfolyamot, de 2015-től a fix árfolyam miatt felhalmozódott tartozásnak csak egy részét kellene visszafizetniük, bizonyos részét a bank, illetve kamattámogatáson keresztül az állam állná.

Szakértőkkel tárgyalhatnak tovább

Döntés egyelőre nem született, sőt, a nemzetgazdasági tárca kedden is csak azt közölte: háromfős tárgyalódelegáció konzultál a bankszövetséggel. A háromfős kormányoldali delegációt Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár vezeti majd, tagoknak a Magyar Nemzeti Bank részéről Nagy Márton igazgatót, a pénzügyi felügyelet részéről Balogh László alelnököt kérte fel Matolcsy György.

Matolcsynak azonban már a stáb felállítása sem ment akadálytalanul, az MNB reakciójából ugyanis kiderül, hogy a tárca megint nem egyeztetett.

A jegybank a tárgyalódelegáció felállításának hírére közölte: csak informálisan értesült arról, milyen személyi összetételű tárgyalódelegációt kíván megnevezni a Bankszövetséggel folytatandó konzultációhoz Matolcsy. A jegybankhoz hivatalos írásos megkeresés nem érkezett az ügyben, így az MNB nem is nevezte meg delegáltját. Hivatalos megkeresés esetén a Magyar Nemzeti Bankot Király Júlia alelnök fogja képviselni a megbeszéléseken.

Megállapodásban bíznak

Gyuris Dániel az Otthonvédelmi Akcióterv végtörlesztési fejezetét szakmailag védhetetlennek nevezte, és megjegyezte: a GDP motorjai közül csak az export működik igazán, a fogyasztás és a hitelbővülés nem, ezért is súlyosbítja a helyzetet a végtörlesztés. „Hiszek abban, hogy a végtörlesztés megoldására létrehozható egy működőképes megállapodás” – mondta Gyuris.

Szerinte igen kedvező hatása lehet a pozitív adóslista létrejöttének, amely a Központi Hitelinformációs Rendszerben bekövetkezett novemberi szabályozóváltás eredménye. Ez várhatóan a hitelezés újraindulásában, a kockázati felárak csökkenésében, azaz alacsonyabb kamatokban jelenik meg.

Az átlátható árazás, a kamatmaximumok jogszabályi megjelenését fontosnak nevezte, de hozzátette azt is, hogy forinthitelek árazásában a bankszektor már eddig is alkalmazta a referencia kamatokhoz kötődő árazást.

„Akkor lehet a devizahitel reális és versenyképes  alternatívája a hosszabb távra felvett forint hitel, ha a január 1-e után igényelhető kamattámogatással együtt a kamat nem haladja meg a 10 százalékot” - fogalmazott.

A megalakuló Nemzeti Eszközkezelő Társaság által felvásárlandó összesen ötezer ingatlan valószínűleg kevés lesz, ennek két, három, de inkább ötszörösére lesz szükség, jelezte Gyuris Dániel.

Támadják a végtörlesztést

A bankoknak becslések szerint legalább százmilliárdos, de akár még nagyobb veszteséget okozó végtörlesztés kiszélesítésére egyre kisebb az esély (október végéig 44 milliárdot buktak a végtörlesztésen). Egyrészt az IMF-tárgyalások sikeres lefolytatása elemzők szerint elképzelhetetlen a végtörlesztés kivezetése nélkül, másrészt fokozódik a kormányon a végtörlesztést ért kritikák miatti nemzetközi nyomás.

A kabinet január végéig kapott haladékot Brüsszeltől, hogy tisztázza, az uniós joggal összhangban van-e a magyar végtörlesztési szabályozás.

A törvényünk ellen nyolc nagybank és az osztrák kormány is segítséget kért az EU-tól. Ha a magyar magyarázat nem győzi meg a Bizottságot – erre van esély, a végtörlesztést a minisztériumi szakvélemény is jogsértőnek mondta –, akkor per jöhet, annak elvesztése esetén pedig kártérítésre is kötelezhetik az országot.