Heteken belül megjön az áfapénz

2011.11.24. 07:44
Miután a hazai áfa-visszatérítési gyakorlatot jogellenesnek minősítette az Európai Bíróság, októberben megkezdődött a cégeknek járó pénzek kifizetése. Ez a vártnál magasabb, körülbelül 270 milliárd forintos kiadást jelent idén a költségvetésnek.

Az Európai Bíróság nyári döntése értelmében ellentétes az adósemlegesség elvével a magyar áfa-visszaigénylési szabály, így indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve. Korábban az adózók a pénzügyileg nem rendezett beszerzéseik után nem igényelhették vissza az áfát, most ez változott, az érintettek pedig érvényesíthetik utólagos visszaigénylési jogukat.

Ezt kétféleképp történhet: a leggyorsabbak október 20-ig a NAV-hoz – az erre kialakított nyomtatványon – benyújtott külön kérelemben tehették. Akik erről lemaradtak, azoknak sem kell aggódniuk, ugyanis határidőtől függetlenül a törvény hatálybalépését követő bármelyik bevallásukban elszámolhatják a nekik járó pénzt vagy az egyébként befizetendő adót csökkentő tételként, vagy egy kiegészítő lap kitöltésével kérhetik annak kiutalását.

Október 20-ig mintegy 26 milliárd forint visszafizetését kérte nagyjából nyolcszáz adózó, míg az azóta érkezett bevallásokban csaknem 15 ezren 246 milliárd forintnyi áfát igényelte vissza. Az első kiutalások a NAV tájékoztatása alapján már elkezdődtek azoknak, akik október 20-ig beadták a kérelmet. December első heteiben várhatóan a legtöbben hozzájutnak a pénzükhöz.

A visszaigénylések kifizetésének túlnyomó része várhatóan az idei költségvetést fogja terhelni. Ez a körülbelül 270 milliárd forint jelentős tételnek mondható, hogy mekkorát, azt érzékelteti: a korábban nagy presztízsveszteséggel véghezvitt egykulcsos adó kétkulcsossá tétele nagyjából 180 milliárdot hozhat az államnak.

A kifizetés elvileg nem módosíthatja az idei és a 2012-es hiánycélt, de az összeg forrása egyelőre nem világos. A Matolcsy György vezette NGM korábban, amikor a bírósági ítélet megszületett, azt közölte:„mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a Mol-részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét”, azonban a Fellegi-tárca néhány nappal később egyértelművé tette, hogy a Molt hosszú távú stratégiai befektetésnek tekinti a kormány. Komolyan felmerült – a kommunizmus alatt elkövetett bűnök jogkövetkezményeivel foglalkozó alkotmánymódosításban –, hogy az EU-s büntetésekre és visszafizetésekre valamiféle különadót szedjen a kormány.