Mit jelent, hogy bóvliba estünk?

A hitelminősítőknél a bóvlikategória azt jelenti, hogy a minősítő a magas kockázatok miatt a besorolások alapján befektetési döntéseket hozó ügyfeleinek azt mondja: az adott állam, illetve vállalat által kibocsátott kötvényeket nem érdemes, túlságosan rizikós megtartani vagy tovább vásárolni.

A három nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody's, az S&P és a Fitch 21-24 fokozatú skálákon osztályozzák a kibocsátók helyzetét különféle nemzetközi gazdasági, iparági- és országspecifikus szempontok alapján. Mint korábban megírtuk, Magyarországon a hitelminősítők főként a költségvetés állapotát, a hiánycsökkentésre vonatkozó ígéretek tartósságát, a várható gazdasági növekedést, az ország finanszírozási kilátásait és a végtörlesztés bankszektorra gyakorolt hatásait figyelték.

Az egyes besorolásokhoz kilátások is tartoznak, ez lehet semleges, pozitív vagy negatív – ez utóbbi azt valószínűsítik, hogy az adott kategóriából még lejjebb minősíthetnek valakit, míg a pozitív a felminősítést valószínűsíti. Ezek változtatása tehát a besorolás módosításának várható irányait jelzi előre, a besorolás változásáról akkor beszélünk, ha egy kötvénykibocsátó egyik rubrikából a másikba kerül át.

A befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli) kategóriába az úgynevezett alacsony középminőségű besorolás elvesztésével kerül egy ország, akkor, amikor a skála 10. helyéről a 11. helyére lép.

Mint látszik, ennél még jócskán van lejjebb is, első ránézésre nem is tűnik jelentősnek a változás. Valójában és kissé leegyszerűsítve azonban azt mondhatjuk: ez egy olyan töréspont, ahol a még éppen jónak mondható befektetési célpontoktól elválnak a rosszak.

Moody’s	S&P	Fitch	Üzenet
Aaa	AAA	AAA	Legjobb minősítés
Aa1	AA+	AA+	Jó minősítés
Aa2	AA	AA
Aa3	AA-	AA-
A1	A+	A+	Jó középminőség
A2	A	A
A3	A-	A-
Baa1	BBB+	BBB+	Alacsony középminőség
Baa2	BBB	BBB
Baa3	BBB-	BBB-
Ba1	BB+	BB+	Befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli)
Ba2	BB	BB
Ba3	BB-	BB-
B1	B+	B+	Erősen spakulatív
B2	B	B
B3	B-	B-
Caa1	CCC+	CCC	Kevés az esély a visszafizetésre
Caa2	CCC
Caa3	CCC-
Ca	C+
C	CC
-	D	DDD	Fizetésképtelen
		DD
		D

A szétválásnak nemcsak lélektani hatásai vannak. Bizonyos kötvényalap-kezelők nem vehetnek, illetve nem tarthatnak olyan papírokat, melyek osztályzata az alacsony középminőségű szint alatt van. Másrészt a drasztikusabb lépésekhez, a spekulatív kategóriába sorolt eszközök erőteljes eladásához a legtöbb alapkezelő szabályzata szerint legalább két hitelminősítőnek kell erre a szintre vágnia az osztályzatot.

Hogyan tovább Magyarország?

A kettős leminősítés nálunk még nem történt meg, most csak a Moody'snál kerültünk bóvliba. De a másik két intézet valamelyike is lejjebb sorolhat bennünket a közeljövőben (igaz, az S&P épp most közölte: felfüggeszti az ország felülvizsgálatát, és az IMF-tárgyalásoktól függően, 2012 februárjában dönt az ország besorolásáról). Egyfelől azért, mert a minősítők általában egyszerre, néhány nap eltéréssel mozdulnak egy irányba. Különösen olyan esetekben igaz ez – és ilyen a mostani is –, mert mindkét másik cégnél negatív kilátásunk van, amitől önmagában is várható a leminősítés.

A mostani S&P-lépés hatása várhatóan mérsékelt marad, főként azért, mert a piac már nagyrészt beárazta a lépést. Ez tükrözi a forint mélyrepülése, hiszen bő három hét alatt közel 20 forintot gyengült az euróhoz képest, illetve a csődkockázatot jelző cds-árazás is mintegy ötödével emelkedett.

A hazai részvényalapokat sem rázná meg nagyon a leminősítés. A Portfolio.hu elemzése szerint a nálunk befektető részvényportfolió-menedzserek sok bóvliban lévő ország cégeinek részvényeit tartják a befektetési alapjaikban – bár a legtöbb ilyen országnak van nemzetközi védőhálója, vagy az IMF, vagy az EKB, vagy az eurósánc, míg mi csak most kezdjük az IMF visszacsalogatását –, ráadásul a piaci szereplőknek általában fontosabb az adott vállalat teljesítménye az egyes országok költségvetési és általános gazdasági állapotánál.

Szintén nem várható, hogy a befektetők megpróbálnak a magyar kötvényektől tömegesen megszabadulni. Az elemzés idézi Tóth Gyulát, az UniCredit európai feltörekvő piaci stratégáját, aki szerint a magyar államkötvényeket tartó alapok fektethetnek bóvli besorolású papírokba (igaz, csak korlátozott mennyiségben), attól a besorolástól pedig, ahol már tényleg nem vásárolnak (ahol már kicsi az esély a befektetés megtérülésére az adott állam fizetőképességi problémái miatt), legalább 5-6 fokozattal távolabb vagyunk.

A Portfolió azt is megállapítja: aki félt a leminősítéstől, vagy túlzottan kockázatosnak találta a hazai kötvénypiacot, már hónapokkal ezelőtt elkezdte eladni kötvényeit. Ezért feltehető, hogy tömeges eladások most nem indulnak meg.