Mától él a 2012-es adók egy része?
Újabb cikkünk ebben a témában:
Mégsem lépnek hatályba a jövő évi adók - 2011.11.30.
Egy kötőjel helyett vessző került a Schmitt Pál köztársasági elnök által a november 29-i Magyar Közlönyben (pdf) kihirdetett adótörvénybe. Ez azt eredményezheti, hogy a kihirdetett törvény alapján nem 2012. január 1-jén, hanem a mai napon emelkednek drasztikusan a közigazgatási eljárási és a bírósági eljárási illetékek, emellett mától élnek a baleseti adóra vonatkozó rendelkezések, változnak a chipsadóval kapcsolatos terhek, valamint a magánszemélyek kommunális adójával kapcsolatos szabályok is.
A hiba kapcsán az MSZP közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott: „Schmitt Pál köztársasági elnök példátlan módon megváltoztatta az Országgyűlés döntését, átvette a törvényalkotó szerepkörét". A hibát az LMP is észlelte, a párt három képviselője már be is nyújtott egy törvényjavaslatot „a meggondolatlan jogalkotási tevékenység során elkövetett egyes hibák orvoslásáról”. A törvénytervezet szerint a hamarabb hatályba lépett szabályokat csak akkor lehetne alkalmazni, ha az az adózónak kedvező.
A törvény 477. paragrafusának negyedik bekezdésébe csúszott a hiba. Itt a 154 és 196 számok között kötőjel kellett volna, azonban oda vessző került. Itt sorolták volna fel, mely törvényhelyek lépnek hatályba január elsején. A hiba azt eredményezte, hogy a felsorolásba szánt több adónem az eredetileg tervezettől eltérően nem január elsejétől, hanem a kihirdetést követő naptól, vagyis szerdától léphet hatályba.
Kérdés, hogy kezeli a kormány, a közlönykiadó vagy az elnöki hivatal a hibát. A hibát viszont súlyosbítja, hogy az adóváltozások részletes feldolgozása enélkül is hónapokba telhet a kisebb könyvelő cégeknek, a törvényt még az utolsó pillantban is több száz helyen módosították.
„Ez egy nagyon furcsa, számomra érthetetlen hiba, aminek egyelőre még nem is látom pontosan a következményeit, de az biztos, hogy nem segíti a jogkövető adózói magatartást, és komoly bizonytalanságot okoz” – mondta kérdésünkre Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adópartnere.
Mivel a törvény alapesetben valóban az elfogadását követő napon lép hatályba, így ez a hatályba lépési szabály vonatkozik minden olyan paragrafusára, amit nem sorolnak fel külön, vagyis ebben az esetben a 155 és 195 közötti sorok. Az adószabályokra ugyanis vonatkozik egy olyan előírás, hogy azokat csak a törvény megalkotásától számított 30 nap után lehet bevezetni. Kérdés, hogy ebben az esetben a két egymásnak ellentmondó törvényi előírás – a mai hatályba léptetés, illetve a 30 napos szabály – milyen viszonyban van egymással.
Az adótanácsadó cég jogászai szerint akár megoldás lehetne, ha ma megjelenhetne a Közlönyben egy helyesbítés, mert ekkor még a 30 napos határidőt nem sértve lépne hatályba a javított adócsomag. (Csakhogy a jogalkotásról szóló törvény szerint csak a hatályba lépést megelőzően lehet helyesbítést kérni.)
Az adószakértő szerint az is csak rögösen járható út, hogy újra kihirdessék a törvényt a holnapi vagy a következő napok valamelyikén megjelenő Magyar Közlönyben. Ebben az esetben ugyanis, szintén a 30 napos előírás miatt, az egész adócsomag nem léphetne hatályba január 1-jén, csak egy későbbi időpontban, ami tovább növelné a jogbizonytalanságot (hacsak egy új törvénnyel akár még a héten nem csökkentik a 30 napot 20 napra vagy 15-re).
