Kilóra megvették a vasutasokat?

Közel 30 ezer forintot kap év végéig a három éve sztrájkba kezdő, és még mindig a MÁV-nál dolgozó közel 35 ezer vasutas, a következő években pedig még négyszer ennyit – Orbán Viktor miniszterelnök legalábbis erről egyezett meg szerdán a szakszervezetekkel. Bár az összeg jóval kisebb, mint amit először követeltek – mintegy 700 ezer forintot fejenként – az új kormány által nyújtott 5 milliárdos támogatás még így is nagy meglepetést okozott, hiszen korábban nem tűnt túl nagynak az esély a megegyezésre. Már csak azért sem, mert a szakszervezetek a MÁV Cargo teherszállító cég 2007-es eladása után kértek pénzt, a magyar jogrend szerint pedig ezek után nem járt volna nekik.

Elvileg nem jár pénz

„A privatizáció keretében értékesített állami cég leányvállalatának eladása után elvileg csak a leányban dolgozókat kell kompenzálni, az anyacégnél dolgozókat nem" – mondta az Indexnek Mihályi Péter, a privatizációk történetében járatos közgazdász. Az eladott cégben dolgozók pedig meg is kapták a kompenzációt, a 3500 alkalmazott az átalakítás után részvényekben kapta meg a 700 ezret, amit a többség egyből el is adott a menedzsmentnek. Nem kapott viszont pénzt az anyacégnél maradó mintegy 47 ezer dolgozó.

„A szakszervezet követelésének a magyar jogrendszer a kezdettől fogva ellenált" – mondta az Indexnek Mihályi Péter, aki szerint az anyacégben maradó vasutasok követelése a Cargo eladása után nonszensz volt. Az eladott cégben dolgozóknak azért jár a pénz, mert az átalakítással megnő az esélye a leépítéseknek, nő a bizonytalanság, hasonló az állami kézben maradó anyavállalatot nem érinti.

Figyelemre méltó szerinte, hogy szerdán Orbán Viktor is csak retorikai szinten kötötte a mostani kifizetést az egykori leányvállalat eladásához, valójában egy teljesen más jogcímen történik a kifizetés a rendkívüli kormányzati intézkedéseknek elkülönített keretből, mintegy a vasutasok motiválásának indokával. Erre persze lehetősége van a kormánynak, de jogilag nincs köze a MÁV Cargo eladásához, tette hozzá Mihályi.

Pedig Kóka János megígérte?

Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) vezetője ugyanakkor lapunknak azt mondta, semmilyen jogszabály nem tiltja azt, hogy a dolgozók az eladott leányvállalatból származó bevételből pénzt kapjanak, követelésüket pedig elsősorban Kóka János szóbeli ígéretére alapozzák. A volt szabaddemokrata gazdasági miniszter állítólag 2005-ben egy elegáns budai étteremben találkozott a négy érintett szakszervezeti vezetővel, és azt mondta, ha „nem fekszenek keresztbe” a cégek kiszervezésének, akkor minden munkavállalónak 6-700 ezer forint értékben részesedést adnak az eladott MÁV Cargóból.

Gaskó szerint bár erről írásban nem állapodtak meg, az ígért pénz témája későbbi levélváltásokban is előkerült, ahol a miniszter egyszer sem cáfolta, hogy ilyet mondott volna. „A többi szakszervezeti vezető emlékezete időnként elromlott az évek során, aktuális érdeküknek megfelelően hol emlékeztek, hol nem, mára már mindegyikük fel tudja idézni azt a beszélgetést Kókával” – mondta a VDSZSZ vezetője. Időközben azonban a szakszervezetek számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabályok értelmében részvényeket nem kaphatnak a privatizált leányvállalatból, de abban bíztak, hogy a befolyó bevételből fejenként 250 ezer még így is leeshet a dolgozóknak, cserébe, amiért tüntetések nélkül eltűrik, hogy szétdarabolják a fejük felett a céget.

Én ilyet nem mondtam

Hosszas előkészületek után végül 2007 május végén írták ki a pályázatot a MÁV Cargo privatizációjára. Az eljárás során a tizenkét induló közül 102,5 milliárd forintos ajánlatával a Rail Cargo Austria (RCA) és partnere, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) került ki győztesen. Csakhogy amikor az adásvétel után a vasutasok kérték a jussukat, Kóka tagadta, hogy bármikor is kompenzációt ígért volna. Úgy nyilatkozott: bizarrnak tűnik, hogy egy „füstös kocsma mélyén" odaígért volna 30 milliárd forintot a semmiért. Úgy vélte, Gaskó István nem a vasutasokat, hanem ködös politikai érdekeket képvisel, egyetlenegy célja van: „a káosz fenntartása, a balhézás".

Bár kétségkívül némi naivitásra utal, ha a vasutasok azt gondolták, hogy a kormány az eladott cégből befolyt bevétel mintegy harmadát szétosztja közöttük pusztán egy szóbeli ígéret alapján, verziójukat erősíti, hogy 2005 és 2007 közti időszakot inkább a szakszervezetek kivárása jellemezte. Persze, hogy valójában mi hangzott el a – Gaskóék szerint elegáns, Kóka szerint füstös – helyen, talán soha nem fogjuk megtudni. „Ha hazug emberrel köt az ember megállapodást, akkor ezt le kell írni” – vonta le a tanulságot lapunknak a VDSZSZ vezetője.

A volt gazdasági minisztert megpróbáltuk elérni telefonon, hogy meghallgassuk, ő hogyan emlékszik vissza a történtekre, de amikor megtudta, hogy mivel kapcsolatban keressük, azt mondta, hogy ő már nem közéleti szereplő, illetve megkért, hogy később hívjuk, később viszont már többszöri próbálkozásunk ellenére sem vette fel a telefont.

Sztrájk sztrájk hátán

Gaskóék 2008 február elsejétől belekezdtek a sztrájkba, az egymást követő munkabeszüntetések és demonstrációk komoly fennakadásokat okoztak a közlekedésben, erősítve az akkor már fokozódó kormányellenes közhangulatot. Egyesek úgy vélték, követeléseik jogosak, hiszen egy megígért juttatásért harcolnak. Mások állították: Gaskó István Orbánék szekerét tolja, a folyamatos tüntetéssel komoly szolgálatot tesz a kormányra készülődő Fidesznek. Az ellenzék kétségkívül szövetségesre lelt a kormányt ostromló vasutasokban, a fideszes politikusok a szocialistákat ekézve jogosnak nevezték a vasutasok követeléseit, és ígérték, ha a Fidesz kormányra kerül, biztosan kifizeti őket.

Ez pedig most meg is történt, igaz, az eredeti, csaknem 30 milliárd forint helyett mindössze 5 milliárdot fizet a kormány, és azt is három év alatt. Gaskó István kedden, a megállapodás bejelentésekor és aláírásakor kiemelte: Orbán Viktor megtartja, amit ellenzékben ígért, így visszavonják az azóta is érvényes sztrájkfelhívást.

Ha a nyuszin kalap van

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a köztelevízió kedd esti műsorában arra a felvetésre, miszerint a lépést többen úgy értelmezik, Orbán Viktor megvette a vasutasokat, hogy azok ne sztrájkoljanak a Munka törvénykönyve ellen, úgy reagált: „Ha a nyuszin kalap van, az a baj, ha nincs, az a baj. Azt mondtuk még ellenzékben, hogy jogosnak tartjuk a vasutasok igényét, és most betartjuk az ígéretünket.” Szijjártó szerint a vasutasok kemény munkát végeztek a 2005 és 2007 közötti időszakban, hogy a vállalat hatékonyabban, és jobban tudjon működni, a pénz most ezért jár nekik. Az egy más kérdés, hogy a hatékony működés összejött-e, tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy más, korábban privatizált vállalat – Mol, Budapest Airport, vízművek – dolgozóinak miért nem járt hasonló juttatás, a szóvivő azt mondta: „Meglehetősen furcsa helyzetnek gondolom, hogy miután a kormány egy még ellenzékben tett ígéretének megfelelően dolgozó embereknek kifizeti a munkájukért járó jogos juttatást, ezután magyarázkodni kelljen.”