Itt van Matolcsy növekedési terve

2011.12.02. 18:41 Módosítva: 2011.12.02. 20:38

Növekedési tervet, illetve annak konzultációs anyagát tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken a honlapján. A tárca egyúttal internetes konzultációt indít; a javaslatokat, észrevételeket december 31-ig várja.

A magyar gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete csak a foglalkoztatottság és a növekedés együttes fokozásával biztosítható - olvasható a Magyar Növekedési Terv konzultációs anyagának vezetői összefoglalójában. A következő időszak ezért a növekedésről szól, melynek középpontjába a hazai gazdaság motorjainak beindítása áll annak érdekében, hogy a kormányprogramban vállalt gazdaságpolitikai célok, és az államháztartás egyensúlyi helyzete hosszú távon is biztosított legyen. A dokumentum szerint Magyarország 2011 végére lezárta a 2010 májusában elindított megújulás korszakát, melynek eredményeképpen Európában szinte egyedülálló módon sikerült csökkenteni államadósságunkat, stabilizálni költségvetésünket.

A stabil, fenntartható növekedés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a megváltozott világgazdasági környezet függvényében újraértékeljük, felmérjük lehetőségeinket, felülvizsgáljuk céljainkat, és fejlesszük az ehhez szükséges eszközrendszert - írják. A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése, és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk, és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen - fogalmaz az anyag, amely szerint ezt a szerepet tölti be a Magyar Növekedési Terv. A dokumentum szerint a termelő szektorokra, illetve az aktív állami beavatkozásra épülő gazdaságpolitika számos esetben bizonyította a múltban létjogosultságát.

A 2012-es költségvetésünk a bruttó hazai termék 1,5 százalékos növekedésével számol, amely a romló külpiaci konjunktúra alapján felülvizsgálatra szorulhat: a Növekedési Tervre éppen azért van szükség, hogy aktív gazdaságpolitikai beavatkozásokkal már rövidtávon is növelni tudjuk a gazdaság teljesítményét, és elérjük a kitűzött célokat - olvasható a szövegben. "Ez szükséges ahhoz, hogy azon a pályán maradjunk, amelyet a kormányprogramban, és a kormányzás első 1,5 évében felvázoltuk. Így tudjuk tovább emelni a foglalkoztatottak számát, és egyben csökkenteni a munkanélküliséget" - írja a konzultációs anyag, hozzátéve, hogy az arányos, egykulcsos adórendszer jótékony hatásai is így jelentkezhetnek erősebben, és a deklarált egyensúlyi céljaink: az államháztartás hiányának 3 százalék alatt való tartása, illetve a csökkenő államadósság pálya is így érhető el.

A magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait alapvetően két módon lehet javítani, amely gazdaságunk problémás fejlődési sarokpontjait is kijelöli. Hazánk rendkívül nyitott gazdaságnak számít, külkereskedelmi termékforgalmunk GDP-hez viszonyított aránya az egyik legmagasabb Európában. Az utóbbi szűk évtized elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhetően a hazai belső kereslet végletesen legyengült. A Nemzeti Ügyek Kormányának intézkedései elősegítették, hogy a belső növekedési motorok ne fulladjanak le, az elbizonytalanodó világgazdasági konjunktúra azonban a hazai kereslet fellendülését egyelőre akadályozza.

A dokumentum szerint addicionális költségvetési források nélkül a növekedés a következő forrásokból származhat: az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználása, a hazai gazdaság nettó exportjának (külkereskedelmi kivitel és a behozatal különbsége) maximalizálása. A Magyar Növekedési Terv ez utóbbit tűzi ki célként maga elé, amelynek elérése a következő módokon valósulhat meg: importkiváltó gazdaságpolitika a termelésben, importkiváltó gazdaságpolitika a felhasználásban, az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése.

A Magyar Növekedési Terv ágazati súlypontjait felsoroló fejezet a munkahelyteremtő iparágak közé sorolja a szolgáltatóközpontokat, az elektronikai és járműipart, a turizmust, a logisztikát, az élelmiszeripart, míg a magas hozzáadott értékűek között a K+F+I, IKT, biotech, gyógyszeripar, orvosi műszer, megújuló energia, kézműves és dizájnipar található.

A Magyar Növekedési Terv célja a szerzők szerint nem pusztán a gazdaság motorjainak beindítása, a gazdaság fejlesztése, hanem kiemelt célként jelenik meg, hogy földrajzi adottságainkat kihasználva hazánk regionális centrummá, regionális gazdasági csomóponttá váljon. Eszerint hazánk jövőbeli növekedési és fejlődési kilátásait nagymértékben meghatározza, hogy jelenleg három olyan földrajzi-gazdasági övezetnek is a része, amelyek a legfejlettebb európai gazdasági központokat integrálják. További kitörési lehetőség lehet, hogy hazánk a 21. század első felében három régi-új integrációs övezetbe is bekapcsolódhat - írja a dokumentum.

"Magyarország földrajzi adottságainak köszönhetően a jövőben egyszerre lehet az ázsiai növekedési zóna nyugati kapuja, az innováció vezérelte nyugat-európai növekedési övezet keleti kapuja, illetve az észak-déli irányban húzódó új borostyánút meghatározó szereplője - ezen a téren a hazai siker az ázsiai befektetők megítélése mellett az eurózóna gazdasági szereplőin is múlik" - olvasható a növekedési terv konzultációs anyagában.