Kinek a kottájából játszik Matolcsy?

2011.12.05. 10:29 Módosítva: 2011.12.05. 12:13
Milyen lenne Magyarország, ha azt ma egy kétharmados SZDSZ, vagy Bokros Lajos irányítaná? Mi történt volna, ha a kormányrudat fiatal jobboldali közgazdászok, netán nagyvállalati vezetők kezébe adjuk, esetleg rábízzuk a Reformszövetségre? Kinek a javaslataira hasonlítanak leginkább a Matolcsy György által tálalt adóreformok? Összegyűjtöttük az elmúlt évek nagy receptjeit.

Az utóbbi fél évtizedben egymást érték az adóreform-javaslatok, alig akadt olyan valamire való közgazdász, aki ne próbált volna receptet felírni a lassuló, betegségeiből nem gyógyuló magyar gazdaságnak. Bár a diagnózisok nem minden részletben vágtak egybe, a különböző szakmai csoportokba, tanácsadó testületekbe tömörülő szakemberek az alapvető problémák között jellemzően az alacsony foglalkoztatást, a szürke és fekete gazdaság nagy arányát, és a versenyképesség csökkenését emlegették. Egyetértettek abban is, hogy az adórendszer alapos és átgondolt átalakítása elengedhetetlen, és ha ez önmagában nem is hozza meg a Kánaánt, felerősítheti a más téren is elindított változások jótékony hatását.

Volt honnan meríteni

Az elmúlt öt év legemlékezetesebb reformötleteit még tavaly a Budapest Intézet és az MNB kutatói gyűjtötték össze, a tanulmányból kiderül, a kétharmados támogatással történelmi lehetőséghez jutott második Orbán-kormánynak legalább hat kidolgozott kotta állt volna rendelkezésére az adóváltozások levezénylésére. Így ha ők maguk – mint az utólag kiderült – nem is készültek saját végiggondolt tervvel a kormányzásra, nem lettek volna szükségszerűen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rögtönzéseire utalva: több, jobboldalhoz közeli közgazdásznak is kész ötletei voltak arra, hogyan kellene újraírni a magyar adórendszert.

CEMI

Az első átfogó reformötlettel a CEMI tanácsadócég állt elő még 2006-ban. Az Orbán Krisztián nevével fémjelzett társaság úgy vélte, az egyik legfőbb probléma, hogy a foglalkoztatást terhelő adók és a járulékráták túl magasak, így azokat csökkenteni kell, mindeközben szélesíteni az adóalapokat és egyszerűsíteni az adórendszert. Úgy vélték, költséghatékonnyá kell tenni az adófizetés és beszedés hatékonyságát a vállalkozások és a közigazgatás számára egyaránt. A tanulmányban rögzítik, nincsen szükség teljesen egykulcsos adórendszerre, ugyanakkor ők is elmozdultak volna ennek irányába, nem támogatták a szuperbruttósítást.

Eltörölték volna a kisadókat, és a járulékok egy részét is, a munkaerőpiaci járulékot és a szakképzési hozzájárulást, megszüntették volna az evát. Mindezt a 20 százalékos áfa három százalékos emeléséből kompenzálták volna. Azt javasolták, hogy a szociális támogatások többségét inkább természetben adják, az adójóváírás megszüntetését azonban nem javasolták. A minimálbérhez nem nyúltak volna és a kétszeres járulékalap bevezetését sem firtatták. A társasági adót 16 százalékról 18 százalékra emelték volna. A járulékrátákat fix összegű járulékokkal váltották volna fel.

GVK

A következő javaslatcsomagot 2007-ben a Gyurcsány Ferenc által összehívott Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal dolgozta ki, ők is alaposan felforgatták volna az adórendszert. Akárcsak a CEMI, a méltányossági szempontokat háttérbe szorító egykulcsos adórendszer bevezetését ők sem támogatták, a kisadók megszüntetését azonban a zászlajukra tűzték. Az egyszerűsített vállakozási adót nem szüntették volna meg, kulcsát azonban 10 százalékra változtatták volna. Úgy vélték, a gazdaság fehérítése érdekében szükség van a minimálbér után a kétszeres járulékalap beszedésére. Nem szerették volna, hogy a minimálbér teljesen adómentes legyen, az adójóváírások rendszere helyett azonban javasoltak egy 0 százalékos adókulcsot. A régióban kimagasló élőmunkaterhek érezhető csökkentését a 29 százalékos, a munkaadó által fizetendő tb-járulék 19-21 százalékra való leszállításával kívánták megvalósítani. A kieső adóbevételek egy részét – akárcsak a legtöbben – részben ők is a forgalmi adó emeléséből szedték volna be, a 20 százalékos áfakulcs helyett 22, vagy 24 százalékos kulcsot javasoltak. Az ingatlanadó bevezetését viszont nem támogatták.

SZDSZ

2008 a reformjavaslatok éve volt, ekkor három különböző nagy javaslatcsomag is napvilágot látott. A szabaddemokrata párt változtatásai legnagyobb mértékben az adóelkerülés magas arányát szerették volna visszafogni. Mint a korábbi javaslatokban, itt is megjelent a kisadók eltörlésének az ötlete, az iparűzési adó helyett az ingatlanadó bevezetését javasolták. A járulékokat 1,5 százalékponttal csökkentették volna, az általános forgalmi adót azonban – az előző javaslatokkal ellentétben - nem akarták emelni. Az egyszerűsítés jegyében nem egyszerűen egykulcsos személyi jövedelemadót javasoltak, hanem az úgynevezett egyöntetű kulcs bevezetését, vagyis egy olyan rendszert, ahol az áfának, a társasági adónak az szja-nak és az evának is egyaránt 20 százalékos a kulcsa. Igaz ez az adórendszer sem lett volna teljesen egykulcsos, 2,5 millliós éves jövedelem felett 30 százalékos lett volna az szja.

Big Four

Más receptet írt fel ugyanebben az évben a nagyvállalatokat megkérdező Big Four. A Deloitte, Ernst & Young, KPMG és Pricewaterhouse Coopers tanulmányában fő célként a növekedés beindítását és a gazdaság kifehérítését nevezik meg. Egykulcsos adórendszert ugyan ők sem javasoltak, de kevésbé lett volna progresszív az szja-rendszer, ha megvalósulnak a tanácsok. Az alsó kulcsot 18 százalékról 20-ra emelték volna, míg a 36 százalékos felső kulcs 30 százalékra csökkentését javasolták. A kisadók megszüntetése itt is szerepelt, az áfát pedig emelték volna 20 százalékról 23 százalékra. A minimálbérhez nem nyúltak volna, de javasolták a helyi iparűzési adó megszüntetését. Az állami elvonásokat drasztikusan, 1100 milliárddal javasolták csökkenteni, ennek hatására csökkentek volna a jóléti transzferek. Jelentősen csökkentették volna a munkát terhelő adókat és a járulékokat, tanácsaik között pedig szerepelt az ingatlanadó bevezetése is.

Oriens

2008-ból a harmadik legnagyobb adórendszerrel foglalkozó tanulmány az Oriens nevéhez kötődik. Az alternatív kormányprogramot kidolgozók között megtaláljuk a CEMI-ből távozott Orbán Krisztiánt, mellette Vojnits Tamás az OTP elemzési központjának volt vezetője, Holtzer Péter, az OTP Alapkezelő és a Bamosz volt elnöke, valamint Barabás Gyula az MNB volt főosztályvezetője vett részt a munkában.

A szuperbruttót és az egykulcsos adórendszer bevezetését ők sem támogatták, a kisadók megszüntetése azonban itt is szerepelt. Az evát eltörölték volna, az áfát az akkori 20 százalékról 23 százalékra javasolták emelni. Az szja 70 és 270 ezer forintos havi jövedelem között csökkent volna. Eltörölték volna a minimálbért, de lett volna egy fix összegű, minimum járulékbefizetés. Csökkentették volna a munkáltatói járulékot, megszüntették volna az adójóváírást.

Reformszövetség

A Békesi Lászlót, Chikán Attilát, Oszkó Pétert és Lőrincz Lajost is sorai között tudó Reformszövetség 2009-ben állt elő alternatív kormányprogrammal. Itt támogatták a bérek szuperbruttósítását, és nem javasolták az egykulcsos adórendszer bevezetését, a középső kulcs határát viszont jelentősen emelték volna. A kisadók megszüntetésének ötlete ebből a csomagból sem maradhatott ki, ezt részben az áfa 24 százalékra való emelésével kompenzálták volna. Azt ajánlották, hogy a kormány minden alanyi jogú szociális támogatást szüntessen meg, jelentősen csökkentették volna a szociális támogatásokat. A 30 millió forint feletti ingatlanokra ingatlanadót vetettek volna ki. A javaslatok legfőbb céljaként a hazai gazdaság növekedésének dinamizálását nevezték meg, úgy vélték, jelentősen növelni kell a munkavállalók és a vállalkozók munka- és működési körülményeinek versenyképességét.

Egy kulcs mind felett

Hiába azonban a sok ötlet, a jobb és baloldali közgazdászok és a vállalatok véleményeiből összegyúrt javaslatok, nyugodtan állíthatjuk, hogy Matolcsy György ezek közül egyiket sem követte. A mindenki által javasolt kisadók eltörlése szerepelt ugyan a kormány elképzelései között, az eltörölt adónemeket azonban újabbakkal pótolták. Az energiaitalokra, csipszre, pornográf tartalmakra, szerencsejátékra, kötelező biztosításra, lekvárokra, süteményekre kivetett adók bonyolították az adórendszert.

Az eva eltörlése több javaslatban is szerepelt, és a gondolattal a Fidesz-kormány is eljátszott, ez azonban végül mégsem történik meg, jövőre csak az adókulcs emelkedik. Majdnem mindegyik javaslat között szerepelt az ingatlanadó bevezetése, és hasonló terveik korábban a Fideszben is voltak, a korábbi népszavazási kísérlet politikailag vállalhatatlanná tette, hogy bátran éljenek ezzel – az egyébként szakmailag széles körben támogatott – adónemmel. Minimálbéremelés egyik csomagban sem szerepelt, a kormány azonban most emelést tervez, hogy növelje a költségvetés bevételeit.

Pedig a kormány diagnózisa nem különbözött nagyságrendekkel a korábban megállapított tünetektől, Matolcsyék úgy vélték, növelni kell a foglalkoztatást, fehéríteni a gazdaságot, és növelni a fogyasztást, csökkenteni az államadósságot, mindez együttesen felpörgeti majd a növekedést. Erre azonban legfőbb, és jóformán egyetlen eszközük az egykulcsos szja ötlete volt, amit kishíján sikerült is teljesen bevezetni. Jövőre ugyan marad a szuperbruttó a havi 202 ezer forint feletti kereseteknél, de tény: soha nem volt még ennél kevésbé progresszív adórendszerünk.

Nagy lyukat ütött a csodafegyver

A tűzön-vízen keresztülvitt gondolat azonban nem hozta meg az áhított célokat, sem a fogyasztás, sem a munkakínálat érdemben nem tud növekedni, az államadósság szintje lényegében nem változott, drámai fehéredés nem várható. És nem elég, hogy az eszköz elégtelennek bizonyult, a manővernek hatalmas ára van a másik oldalon, jelentősen növeli az alacsonyabb társadalmi rétegek leszakadását.

Bár az Oriens, a Big Four és az SZDSZ javaslatai is keményen sarcolták volna a szegényebb rétegeket, a kormány még erre is rátett egy lapáttal. A jóléti transzferek csökkennek, miközben az adójóváírás teljesen megszűnik. Szintén a társadalom alsó részét érinti különösen hátrányosan az áfa 27 százalékra emelése is, mivel ők a jövedelmük nagyobb részét fordítják fogyasztásra. Az szja-változtatás által ütött lyukat eddig többek között a magánnyugdíjak államosításából és iparági különadókból tömték be, egyik intézkedés sem tette vonzóbbá hazánkat a külföldi befektetők szemében.

Bokrosabb Bokrosnál?

Ha mindenképpen párhuzamot akarnánk találni az elmúlt évek javaslatai és a kormány adótervei között, akkor talán leginkább Bokros Lajos 2009-es cikkét lehetne előhúzni, igaz még az ő elképzelése is több méltányossági elemet tartalmaz. Az Élet és Irodalomban kifejtett elképzelések bár nem állnak össze egységes csomaggá, az egykulcsos szja ötlete felmerül, igaz ezzel kapcsolatban ő is óvatosan fogalmaz, mindössze annyit ír, hogy "nem veti el mindenképpen az egykulcsos személyi jövedelemadó ötletét”. A kisadók és az eva megszüntetését ő is felvetette, eltörölte volna minimálbér adómentességét, a minimálbéresekre egy jelképes, 10 százalékos adót vetett volna ki. Az szja-ból kieső bevételeket pedig ingatlanadóból pótolta volna.