Úgy jöhet az online kaszinó, hogy nem jöhet?

Átláthatatlan módon próbálja meg a kormány szabályozni a szerencsejátékokra vonatkozó törvényeket. Egyes vélemények szerint ez nem is véletlen, így ugyanis fel sem tűnik, mit akart a kormány, csak a módosítók elfogadását követően, írja a Napi Gazdaság.

Annyi egyértelmű volt, hogy a törvényi háttérrel sem a szakma – minden szereplőt ide értve –, sem a kormány nem elégedett. A kormány elégedetlenségét némiképp enyhítette, hogy a nyár folyamán végighajtott adómódosítókban jelentősen emelték a fix összegű szerencsejáték-adót, amit akkor is meg kell fizetni, ha egy fillér hasznot sem termeltek a gépek, emellett pedig az esetleges nyereség után is fizetni kell húsz százalékot.

Emellett bevezették az úgynevezett szerveralapú automaták üzemeltetéséről szóló passzusokat. Ez többek között azt jelenti, hogy aki ilyen rendszerben működteti a játékgépeit, az a fix adó helyett választhat százalékosat is. A tiszta játékbevétel után 33 százalék adót kell fizetnie. A pillanatnyilag szabályozatlan online szerencsejáték-szervezésre is kitalált egy rendszert a kormány, amely adott esetben mintaként is szolgálhatna valamennyi uniós állam számára (Napi Gazdaság, 2011. szeptember 27.).

Az ötlet szerint az online, a szabályozás szerint távszerencsejáték-szervezőknek uniós bejegyzésű cégeknek kell lenniük, Magyarországon fióktelepet vagy leányvállalatot nem kell alapítaniuk, ám egy úgynevezett tükörszerveren keresztül minden adatot át kell tudniuk adni a hatóságoknak. A szervezőknek a tiszta bevétel után húsz százalék adót kell fizetniük. A dolog - akkori - egyetlen szépséghibája az volt, hogy a rendszerben nem kapott helyet a sportfogadás és a kaszinójáték. Az érintett játékszervezők optimistán várták a folytatást, illetve azt, hogy a szabályozás életbelépése után miként működik.

Ehhez képest ma már sötétebb a kép. A most megszavazott adócsomagban ugyanis egyrészt újabb passzusok kerültek elő a szabályozással kapcsolatban, másrészt a már hatályos törvény mind a helyhez között üzemeltetőknek, mind az online szereplőknek végrehajtási rendelet híján igencsak megnehezíti a dolgát. Végrehajtási rendelet nélkül ugyanis az offline szervezőknek nincs lehetőségük arra, hogy szerveralapú rendszert működtetve kihasználják a fix helyett a százalékos adózást. Hiába felelne meg adott esetben egy társaság e feltételnek, nem tudja azt kihasználni. Így minden szereplőnek ki kell fizetnie az 500-700 ezer forint adót havonta.

Több hazai, az adót pontosan fizető offline üzemeltető felvetette, hogy amíg nincs kész a végrehajtási rendelet, addig a régi vagy egy kedvezményesebb adót kelljen fizetni, ezzel is segítve az átállást.Az érintettek szerint kitermelhetetlen adómérték ellenére az állam nem számol a feketegazdaság térnyerésével, illetve azzal sem, hogy üldözése jelentős kiadással járhat.

A történet érdekességét azonban az adja, amit a kormány mégiscsak meglépett a szabályozással kapcsolatban. A távszerencsejáték szabályozása nem változott - vagyis az továbbra is megvalósítható a kaszinó és a sportfogadás kivételével -, ám megjelent egy új fogalom is, ami alaposan átírhatja a játékszervezést. Ez a nem szerver alapú pénznyerő rendszer, vagyis az online kaszinó.

Ezzel kapcsolatban azt is előírja a törvény, ki működtethet ilyet: legalább tíz éve Magyarországon kell lennie és szerencsejáték-tevékenységgel kell foglalkoznia - vagyis kaszinóüzemeltetéssel. Ezzel együtt jelenleg nem lehet érdekeltsége sem más szerencsejáték-szervező, sem játékgyártó vagy üzemeltető cégekben.

Ezzel a szabályozással a nemzetközi cégek, amelyek most elérhető online szolgáltatást nyújtanak a játékosoknak, kiesnek a rendszerből. Azt egyelőre nem lehet tudni, ki fog helyettük online kaszinókat üzemeltetni a jogszabály keretei között. A nem szerver alapú pénznyerő rendszerek után 33 százalék adót kell majd fizetni, ennek az a prózai oka, hogy az adóbeli különbség a helyhez között játékok szervezőit ne tolja az online terjeszkedés felé.