Cecília
4 °C
12 °C

Idén vastagabb borítékok csúsztak a közbeszerzéseken

2011.12.06. 14:27
Az Ernst and Young és az MKIK GVI intézet közös kutatása szerint továbbra is jelentős korrupciós kockázatot hordoz magában a magyar jogszabályi környezet. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16 százalékát kell visszaforgatni a pályázat kiírójának szemben a tavalyi átlagos 13 százalékkal.

A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága és a működés során észlelt anomáliák jelentős korrupciós kockázatot hordoznak, a válaszadók 49 százaléka szerint a jogszabályi környezet sok kiskaput tartalmaz, amely azok egyedi értelmezésére ad lehetőséget - mondta Pintér Zoltán, az Ernst and Young vezető szakértője kedden az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézettel (GVI) végzett kutatás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az Ernst and Young és a MKIK GVI a magyarországi korrupció kockázatát felmérő kutatása során 300 cég felsővezetőjét kérdezte meg az idén szeptember-októberben. A gazdasági tevékenységet szabályozó jogszabályi környezet problémáit a vállalkozások egy százas skálán 66 pontra értékelték, ami a tavalyinál 5 ponttal magasabb. Ez azt is mutatja, hogy a válaszadók szerint nőtt a jogszabályi környezetben lévő bizonytalanság - mondta Pintér.

A megkérdezett vállalatvezetők szerint a személyes kapcsolatoknak tovább erősödött a jelentősége. A vállalatok a személyes kapcsolatok fontosságát az ügyintézésben, az engedélyeztetésben, vagy állami megrendelések elnyerésében egy száz pontos skálán 61 pontra értékelték, szemben a tavalyi 55 ponthoz képest. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16 százalékát kell visszaforgatni a pályázat kiírójának szemben a tavalyi átlagos 13 százalékkal.

A felmérés rámutatott arra is, hogy viszonylag alacsony 6-12 százalék közötti azok aránya, akik a korrupciós kínálat megjelenése esetén rendőrséghez fordulnának, ez megegyezik a 2010-es adatokkal. Kedvező tendenciának nevezte Pintér Zoltán, hogy tavalyhoz képest 24 százalékra növekedett az etikai kódexszel rendelkező vállalkozások arány az előző évi 23 százalékról.

A vezető szakértő szerint eredményesebben lehetne fellépni a korrupció ellen, ha az állami adatbázisokat, köztük a NAV, a földhivatal, a gépkocsinyilvántató információs rendszereit összekapcsolnák, és egy független szervezet rendszeresen kockázatelemzést végezne az esetleges korrupció kizárására. Ennek a módszernek a helyességét európai példák igazolják – tette hozzá Pintér Zoltán.