Olivér
1 °C
5 °C

A cég, amely gyűjti a magyar adósságot

2011.12.08. 09:28 Módosítva: 2011-12-08 10:19:17
A napokban kiderült, hogy a Franklin Templeton befektetési alapkezelő a magyar állam legnagyobb hitelezője: csaknem 2000 milliárd forintnyi forintos és eurós állampapírt vásároltak. A Templeton cégcsoport által kezelt összvagyon egyébként majdnem akkora, mint a magyar gazdaság hatéves teljesítménye. A kötvényeinket jó üzletnek tartották, de eddig úgy tűnik, tévedtek. Viszont kiszállni sem nagyon tudnak.

Nagyjából kétezermilliárd forintnyi magyar államkötvényt halmozott fel a Franklin Templeton befektetési alapkezelő, ezzel az ország legnagyobb hitelezőjévé vált. A legutóbb publikált, szeptember végi adatok szerint az alapkezelő három alapjában forintban kibocsátott kötvényekből ezer milliárdot meghaladó értékű papírt tartott, euróban kibocsátott kötvényeinkből 3,2 milliárdnyit vásárolt össze.

Minden negyedik papírunk náluk

A bevásárlás okairól és részleteiről Ercsey Szabolcs, a cég közép-kelet-európai értékesítési igazgatója, a Templeton magyar irodájának vezetője egyelőre nem árulhatott el részleteket. A nyilvános adatokból annyit lehet tudni: a cég a legnagyobb magyar állampapír-vásárlónak számít, a szeptemberi végi adatok alapján forgalomban lévő kötvényeink 26,5 százaléka volt az alapjaiban.

Ercsey azt elmondta, hogy a Templetonnál a kötvényszekcióért nem a híres fejlődőpiaci befektetési guru, Mark Mobius felel, ő a feltörekvő piacokon befektető részvényágazatot felügyeli. A kötvénykereskedelem a Franklin Templeton Fixed Income Group nevű cégen keresztül történik, erre a cégre Mobiusnak nincs közvetlen befolyása, tehát a magyar kötvényvásárlások mögött személyesen nem ő áll.

Fájhatott a 317 forintos euró

Döntően két befektetési alapban halmozta fel a magyar papírokat a Templeton – tudtuk meg Forián Szabó Gergelytől, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatójától. Az utolsó (szeptember végi) publikus adatok szerint kötvényeink legnagyobb arányban a Templeton Global Total Return Fundban vannak, a 22,2 milliárd dollárt kezelő alap 7,9 százalékát teszik ki a magyar papírok. Az 58,1 milliárdot kezelő Templeton Global Bond Fundban arányaiban kisebb, 5,8 százalékos volt a magyar kitettség szeptember végén, de számszerűsítve ebben az alapban van a legtöbb magyar papír.

A szakember szerint a többi alapkezelőnél nagyságrendileg kevesebb magyar kötvény van, a Templeton az óriási tétjével kilóg a sorból. Forián szerint az alapkezelő az elmúlt években folyamatosan a kevésbé fejlett kötvénypiacokat preferálta, az idei év nagy befektetési tippje a mi régiónk volt, ezen belül különösen Magyarország és Lengyelország kötvénypiaca került a Templeton látóterébe.

Forián szerint a Templeton kötvényportfolió-menedzserei rövid távon csak akkor fogják eladni a magyar papírokat, ha a cég kockázatkezelőitől ilyen utasítást kapnak. Egy ekkora pozíció leépítése normális piaci körülmények között is nagyon hosszú és nehéz folyamat lenne, a jelenlegi környezetben pedig szinte lehetlen, hiszen még néhány tízmilliárd forintnyi csomagra is nehéz vevőt találni.

Az államnak kellene visszaadnia

Ha a Templeton nem talál maga helyett egy másik nagy külföldi befektetőt, és mindenképpen ki akarna szállni, akkor feltehetőleg a magyar állam képviselőinél jelentkezne, hogy a piaci összeomlás elkerülése érdekében az Államadósság Kezelő Központ vegye vissza a magyar adósságpapírokat. Utóbbi esetre egyébként már volt példa: 2008-2009 fordulóján a külföldi befektetők csak kincstári segédlettel tudtak „kimenekülni” a teljesen kiszáradt magyar kötvénypiacról.

A szakember szerint a 317 körüli forintárfolyamnál, és 10 százalékot közelítő hosszú lejáratú kötvényhozamok mellett a cégnek több mint 20 százalék vesztesége lehetett a hosszabb futamidejű forintkötvényeken, amennyiben időközben nem fedezték a nyitott devizapozíciókat. Azóta szerencsére javult a helyzet, hiszen a forint az utóbbi napokban sokat erősödött és a kötvényekkel is alacsonyabb hozamszinteken kereskednek.

Jó kezekben vagyunk

Megbízható, stabil befektetőnek tartják a Templeton alapot az MTI-nek nyilatkozó banki elemzők. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a Templeton nagyon megbízható, patinás alap, amelynek magyar piaci jelenléte évtizedes múltra tekint vissza. Úgy gondolja, hogy ebből a szempontból jó kezekben vannak a magyar állampapírok.

Arról, hogy az elmúlt fél évben vásárolt hatalmas mennyiségű magyar állampapírt, Suppan úgy vélekedett, hogy az utóbbi időben globálisan nőtt meg az alapkezelő vagyona, mivel rengeteg pénz áramlott a Templeton alapokba. Az alapkezelő valószínűleg változatlan súllyal szerepeltette a portfóliójában a magyar eszközöket, ezért vett magyar kötvényeket is. A TakarékBank elemzője szerint veszélyt csak akkor jelent, hogy ennyi állampapír van egy kézben, ha a Templeton mögött álló befektetők tőkét vesznek ki az alapokból, ami eladási kényszert szül.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője úgy véli, hogy a Templeton befektetői gyaníthatóan nem spekulatív, rövid távú befektetésnek szánják a magyar állampapírokat. Nyilván ők is tisztában vannak azzal, hogy ha ilyen nagy mennyiségű állampapírt öntenének a piacra azzal a szándékkal, hogy megszabaduljanak tőle, akkor csak jelentős veszteséggel tudnának kiszállni – mondta az elemző az MTI-nek.

A Franklin Templeton Investments San Mateo-i székháza (Kalifornia)
A Franklin Templeton Investments San Mateo-i székháza (Kalifornia)
Fotó: Facebook

A dolog negatív oldala viszont az, hogy ha a Templeton valamilyen okból megvonná a bizalmat Magyarországtól és eladná ezt a portfólióját, ekkora mennyiséggel nagymértékben tudja a piacot elmozdítani, ez pedig mindenképpen erős kockázatot jelent. Kovács Mátyás szerint kézenfekvő, hogy miért vett magyar állampapírokat a Templeton: azért mert a tengerentúli hozamokhoz képest ezeken sokkal jobb hozamokat tud elérni. Csak arra kell ügyelnie, hogy ezt az árfolyamveszteségen „ne bukja el”, vagyis egy trendszerű forintgyengülésnek valószínűleg „nem örülne”.

Amit a Templetonról tudunk

A 60 éve alapított Templeton egy globális befektetési szervezet, befektetési alapjain keresztül több mint 700 milliárd dollár értékű vagyont kezel a világ 150 országában. A cég ügyfelei között magánszemélyek, nyugdíjalapok és nagyvállalatok is vannak. A 700 milliárd dolláros vagyon 225 forintos árfolyamon nagyjából 160 000 milliárd forintnak felel meg – ennyit csaknem hat év alatt termel a magyar gazdaság.

A cég régiónkra is specializálódott sztárbefektetője a New York-i születésű Mark Mobius, aki a közgazdaságtan mellett pszichológiát is tanult ugyan, de a kezdetektől a tőzsde érdekelte. Jelenleg a Templeton Emerging Markets Group ügyvezető elnökeként a cég vagyonából közvetlenül több mint 50 milliárd dollárnyi befektetést kezel, mintegy 10 befektetési alapban.

Mobius figyel

Bár a mostani kötvényügyben nem, korábban több befektetésén keresztül is kapcsolatba került Magyarországgal a Templeton legismertebb nevének számító Möbius. A legemlékezetesebb, hogy 2007-ben, a Mol 2 százalékos tulajdonosaként támogatta az osztrák OMV felvásárlási szándékát.

Mobius akkor azzal érvelt, hogy a két társaság egyesülése révén növekedne a részvényesi érték, és egy olyan erősebb vállalat jönne létre, amely jobban ellen tudna állni a nagy olajtársaságok felvásárlási kísérleteinek. A guru akkor ezzel nagy szívességet tett az OMV-nek, többen arra számítottak, hogy ezután több befektető is nyomást gyakorolhat a Molra, hogy a cég bólintson rá az osztrákok ajánlatára, de az végül nem történt meg.

Mark Mobius
Mark Mobius
Fotó: franklintempleton.com

Mobius tavaly nyáron is megszólalt, miután a kormánypárt néhány magas rangú képviselője a göröghöz hasonló adósságkrízis bekövetkezésének lehetőségét vetette fel. Mobius az elhibázott kijelenések után közölte: a fokozott kockázatok miatt befektetési alapjaiban alulsúlyozza a feltörekvő európai eszközöket, ez még egy darabig így is lesz, de egyes eszközök már egyre vonzóbbak.

Idén júliusban budapesti látogatásakor Mobius a régiós bankszektort és energiaszektort nevezte jó befektetésnek, az OTP-t külön is kiemelte. Mint mondta, a kelet-európai befektetésekre fókuszáló portfoliójában 10 százalékban magyar részvényeket tart a 15 százalékos osztrák, a 22 százalékos török és 35 százalékos orosz kitettség mellett.