Jolán
-1 °C
7 °C

Martonyi: A piacok romboló jellegűvé váltak

2011.12.08. 09:22 Módosítva: 2011-12-08 09:24:49

Egyesítsék az eurózóna országainak szuverén adósságát az övezet stabilizálása érdekében – javasolta Martonyi János magyar külügyminiszter a European Voice című, uniós kérdésekkel foglalkozó lap csütörtöki számában megjelent véleménycikkében. Martonyi szerint a kormányoknak ezzel a drámai lépéssel kell rábírniuk a piacokat az euózónáról kialakult felfogásuk megváltoztatására, ellenkező esetben a szuverén adósság értékének további gyors romlása hatalmas pénzügyi válságot szabadíthat el.

A magyar diplomácia irányítója kifejtette: a befektetők biztonságot keresnek, és azt a hitelminősítő intézetek tanácsaitól várják, „az intézeteket ültették a vezetői ülésbe, oda, ahol a kormányoknak kellene ülniük”. A politikusok eddig nem voltak képesek sziklaszilárd biztosítékot nyújtani a befektetőknek, így a piacok nem is hibáztathatók azért, mert irányt tévesztettek, sőt romboló jellegűvé váltak.

A piacok alig néhány évvel azután helyezik bizalmukat ilyen nagy mértékben a hitelminősítő ügynökségekbe, hogy ezek az ügynökségek szánalmasan leszerepeltek a származékos hitelügyletek válságával kapcsolatban.

„Az euróövezet gazdasági alapjai egészségesebbek, mint ahogy azt a piacok vagy az ügynökségek minősítése alapján hinnénk” – állapította meg a miniszter. Ennek alátámasztására felhozta, hogy a folyó fizetési mérleget illetően az eurózóna a GDP 0,28 százalékának megfelelő többletet mutathat fel, szemben a brit 3,17 százalékos és az amerikai 3,24 százalékos mínusszal. Az eurózóna mintegy háromszor annyit exportál, mint az Egyesült Államok.

Ezek a tények azonban - folytatta gondolatmenetét - keveset számítanak, „ha a politika válaszait elégtelennek tekintik, akkor a várakozások negatívba fordulnak, a befektetők menekülni kezdenek, és bekövetkezik a leminősítés”.

„Amikor ez november közepén megtörtént Magyarországgal, amely nem tartozik az euróövezethez, azonnal együttműködést kezdeményeztünk a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val. Ez a lépés sokakat meglepett, de reményeim szerint meg fogja törni a Magyarországról kialakult negatív felfogások ördögi körét, oly módon, ahogyan azt a folyamatosan javuló hiány- és adósságadatok nem voltak képesek megtörni” – írta Martonyi János a European Voice hasábjain.

A magyar diplomácia irányítója szerint az eurózónának most olyan választ kell adnia, amely képes „megváltoztatni a játékot”. Ez a válasz az eurózóna szuverén adósságának egyesítése lehet, annak érdekében, hogy az övezet – pusztán méreténél és likviditásánál fogva ” stabilizálható legyen. „Ez megfékezheti a pánikot, és visszafordíthatja a figyelmet az eurózóna erős gazdasági alapjaira”, a mérleg folyamatos javítására és a hosszú távú újjáépítésre – írta.

A magyar külügyminiszter elismerte: érthető, ha egyesek amiatt aggódnak, hogy az általuk nyújtott támogatással mások visszaélnek. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a gazdasági kormányzás rendszerének átalakítása már javában folyamatban van.

„Ha úgy hisszük, hogy az uniós alapszerződés megváltoztatása előmozdítaná a gazdasági és a politikai kohéziót, akkor azonnal kell cselekednünk” – szögezte le Martonyi János. Azt, hogy az eurózónán kívüli Magyarország miért csatlakozik az övezeten belüli adósságegyesítést szorgalmazókhoz, azzal indokolta: Magyarországot is szerződés kötelezi arra, hogy amint teljesíti a feltételeket, csatlakozzék az eurózónához.

Cikke végén Martonyi felidézte azt a gyerekmesét, amely arról szól, hogy az esőben megnövő gomba alatt a hangya helyet ad a tücsöknek és a nyúlnak, és így valamennyien szárazon maradnak. „A való világban a nagy nyúlnak, Németországnak kell helyet adnia a későn érkezőknek. Az erkölcsi tanulság azonban ugyanaz: átvészelhetjük a vihart, ha összetartunk, ha a nyúl nagylelkű, a hangya pedig becsületes”.