Erzsébet
0 °C
7 °C

Orbán még szorosabbra húzná a nadrágszíjat

2011.12.11. 19:26
Legfeljebb félszázalékos növekedésre és a tervezettnél gyengébb forintra számít jövőre a magyar miniszterelnök, kemény megszorítások jöhetnek. A parlamentre bízza a döntést az uniós megállapodásról, Fellegire szerinte továbbra is szükség van a kormányban. Orbán Viktor szerint nincs mitől tartanunk: 2013 már az elrugaszkodás éve lesz.

Az eddiginél is keményebb megszorításokat vetített előre Orbán Viktor vasárnap este a köztelevíziónak adott interjújában. A miniszterelnök – aki néhány hónapja még pesszimistának nevezte a jövő évi 1,5 százalékos növekedési tervet – azt mondta, hogy 0,5 százalékig le kell vinni az előrejelzést, de ez a felső határ, lehet, hogy inkább ez alá. Hozzátette, a tartalék szintjét amennyire lehet, szeretné megtartani.

100–200 milliárd kell

Bár ő úgy vélte, a dolog nem annyira vészes, mint amilyennek látszik, mert az eredetileg benyújtott büdzsét is jelentős tartalékkal tervezték, elemzők korábban rámutattak, hogy a fél százalék alatti növekedés tartósan gyenge forintárfolyam mellett nagyrészt felemészti a költségvetés tartalékait.

Vagyis ha tartani akarjuk a tartalék szintjét, mint ahogy Orbán jelezte, és a költségvetés hiányát sem akarjuk három százalék fölé engedni, jelentős mértékű, további elvonásokra lesz szükség. Előzetes elemzői kalkulációk szerint a jövő évi bizonytalan világgazdasági környezetben legalább 100–200 milliárdos tartalékra lenne szükség ahhoz, hogy tartsa a hiánycélt.

A 2,5 százalékos hiánycél tartása mellett pedig elkötelezettnek tűnik a kormányzat, a példás magyar költségvetési szigor a kommunikációban is rendszerint visszaköszön, arról nem is beszélve, hogy túlzottdeficit-eljárás folyik ellenünk, ha jövőre is elszalad velünk a ló, uniós pénzektől eshet el Magyarország.

Elapadhat a tartalék

A jövő évi költségvetésbe háromféle tartalékot épített be a kormány. Egy országvédelminek nevezett 150 milliárdos összeget, az általános 100 milliárdos tartalékot és az 50 milliárdos kamatkockázatit. Ezeket azonban jóval 300 alatti euróra és 1,5 százalékos növekedés mellett tervezték be, félszázalékos növekedés alatt, és tartósan gyenge forint mellett még ez a jelentős mértékű tartalék is elfogyhat, korábbi kormányzati becslés szerint egy százalékponttal kevesebb GDP növekedés önmagában 120 milliárdos lyukat üt a költségvetésen.

Mint ismert, Orbán Viktor már pénteken arról beszélt, hogy jelentősen újra kell tervezni a jövő évi költségvetést és az adóterveket a gyengébb euróövezeti növekedési kilátások miatt.

Azt is hozzátette: már a következő napokban a parlament elé terjeszthetik az ezzel kapcsolatos terveiket. A miniszterelnök szerint minden eszközzel arra kell törekedni, hogy Magyarország elkerülje a recessziót, ami az Európai Unióra vár.

Kőkemény megszorítások

Csakhogy lényegében már nincs mozgástér még több bevételoldali intézkedésre, hívta fel a figyelmet Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője. Úgy vélte: az egyetlen lehetőség egyszerűen a megszorítás marad, a minisztériumi kiadások visszafogása, több állami alkalmazott elbocsátása, és talán néhány tétel költségvetési körön kívülre történő helyezése. A bevételi oldalon csak olyan lehetőségek jönnek szóba, amelyek tovább növelik a nyomást a szegényebb rétegeken. Nem valószínű, hogy a kormány még tovább emelné az áfát, viszont felvetődhet kisebb adók emelése, valamint a válságadók, illetve a bankadó esetleges emelése is.

További korlát azonban, hogy a kormány ezúttal már csak kevésbé bátran nyúlhat nem ortodox eszközökhöz, ha nem akarja az újbóli kapcsolatfelvétel elején elveszteni az EU-IMF páros bizalmát. „Ezek a költségvetési intézkedések vélhetően olyanok lesznek, mint a tavalyiak: részleteikben kidolgozatlanok, sietősen elfogadottak, a hitelesség hiányától szenvedők. Ha a legjobb esetben mégis alaposan kidolgozottak lesznek, akkor ezek tovább ronthatják a növekedést és a bizalmat” – vetítette előre Montalto.

Mi lesz Fellegivel?

A GDP pénteken publikált harmadik negyedéves üteme 1,4 százalék volt, az összetétele azonban nem ad sok okot a bizakodásra. A bővülés majdnem teljes egészében a mezőgazdaságnak volt köszönhető, jövőre semmi sem biztosítja, hogy ez megmarad. A magyar kormány eddig folyamatosan az exportra épülő magyar gazdaság által kiemelt jelentőséggel bíró Németországéhoz igazította a növekedési ütemet, miközben a Bundesbank pénteken 1,8-ról 0,5 és 1 százalék közé csökkentette jövő évi előrejelzését.

A szabályokat is újraírják?

Az államháztartási törvény 52. paragrafusának 2. bekezdése azt írja elő: november 30-ig a költségvetés kiadási és bevételi főösszegét és a hiány mértékét meg kell határozni, utána ezeken a sarokszámokon már nem lehet változtatni. A kétharmados parlamenti többséggel persze mindent lehet. Az egyik lehetséges verzió így az, hogy előbb az államháztartási jogszabályt változtatják meg, utána pedig igazítanak a sarokszámokon.

Az egyre inkább hagyományos megoldásokat igénylő, nehéz gazdasági helyzetben felértékelődhet a piac bizalmát Matolcsy Györgynél jobban bíró Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerepe is. Bár Fellegi múlt héten a miniszteri posztról való lemondásról beszélt, könnyen lehet, hogy csak a feladatai változnak meg. Orbán Viktor a vasárnap esti interjúban a miniszter lemondásáról szólva elmondta, méltányolja, hogy a tárcavezető úgy látja, egyszerre nem tudja megoldani a minisztérium vezetését és az IMF-fel folytatott tárgyalások irányítását. „Erre kell megoldást találnunk, de neki benne kell maradnia a kormányban, mert egyébként hogyan tudná kellő súllyal képviselni a magyar kormány álláspontját" - jelentette ki.

Mi nem fogunk fizetni

Az euróválságról szóló EU-csúcstalálkozón képviselt magyar állásponttal kapcsolatban azt mondta: a magyarok érdeke az lenne, ha az eurózóna országai, amelyeknek a pénze súlyos válságban van, megoldanák ezt a problémát, mégpedig úgy, hogy a magyaroknak ezért ne kelljen fizetniük, hogy az EU közben ne gyengüljön, hanem erősödjön, a magyar gazdaságpolitika lehetőségei pedig ne szűküljenek, hanem táguljanak.

Arra a kérdésre, hogy félreérthette-e valaki a magyar álláspontról Brüsszelben elmondott szavait, a kétharmados többségben lévő párt vezetője úgy reagált: „Én azt mondtam, hogy amíg a parlament nem dönti el, hogy Magyarország részt vesz-e egy ilyen megállapodásban, addig a magyar kormány erre nem mondhat sem igent, sem nemet".

„Én nem akarok és nem is mondhatok le Magyarország szuverenitásáról anélkül, hogy a magyar parlament erre ne adna felhatalmazást" – jelentette ki, hozzátéve, nem lehet kapkodni, nem lehet „egy vacsora alatt igent vagy nemet mondani".

Azért sem szabad most Magyarországot belevinni semmilyen megállapodásba, mert az felelőtlen kaland lenne, jegyezte meg.   Azzal kapcsolatban, hogy az euróövezeti, illetve más EU-tagállamok kétoldalú hitelek formájában 200 milliárd euróig terjedő összeggel növelhetik az IMF kapacitásait, a miniszterelnök azt mondta: ez Magyarországot nem érinti, „mi nem fogunk fizetni".

Aggodalomra semmi ok

A végtörlesztésre kitérve azt mondta, a devizahitel rossz piaci termék, amely nem maradhat a magyar gazdaságban, ki kell vezetni, „akkor is, ha a bankok eredetileg ezt nem akarták, de most már be kell látniuk, nekik is érdekük, hogy közös megoldást találjunk, hogyan vegyük ki, mert ha az a megoldás marad, amit én javasoltam, és ami mentén elindultunk, azt nem biztos, hogy túl fogják élni".

Orbán az interjúban úgy vélte: 2013 az elrugaszkodás, az emelkedés éve lesz. „Teljes nyugalommal mondhatom azt Magyarország polgárainak, hogy nincs mitől tartaniuk. Magyarország meg fog állni a lábán, és el fogjuk érni a kitűzött céljainkat."