A költségvetés átírása nélkül szorítana meg Orbán

Nem szabad módosítani a 2012-es költségvetés főszámait, jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a frakcióülés után. „A főszámokat nem csak hogy nem kell, hanem nem is szabad módosítani. Van egy világos gazdaságfelerősítő, -megerősítő stratégiánk, ahhoz bizonyos államadóssági számok, költségvetési hiányszámok tartoznak. Tehát azokon nem akarunk változtatni, azokat tartani kell, dacára annak, hogy kisebb lesz a növekedés, és gyengébb lesz a forint, mint ahogy ez még az október eleji időkben látszott" - közölte a miniszterelnök.

A miniszterelnök hétvégén azt mondta, jelentősen újra kell írni a jövő évi költségvetést, 0,5 százalékra csökkentik a növekedési előrejelzést, és emelik az euró várt árfolyamszintjét. Mindezt úgy, hogy közben lehetőség szerint nem csökken a költségvetésbe épített tartalékok szintje. A miniszterelnök bejelentésével világossá vált: ez csak újabb kiigazításokkal lehetséges.

Az államháztartásról szóló törvény szerint a kormánynak november 30-ig kell meghatároznia a költségvetési fejezetek, alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét. A törvény értelmében az időpont után a benyújtott módosító javaslatok ezeken a számokon már nem változtathatnak.

Mindent át kellene írni

A hatályos törvény szerint ha nem tudják idén elfogadni a költségvetést, elvileg az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény léphet életbe, a januártól élő alaptörvény ilyenről már nem tesz említést, eszerint amíg nincs meg az új költségvetés, automatikusan az előző évi él tovább az átmeneti időszakra. A helyzetet legfeljebb úgy tudták volna megoldani, ha hozzányúlnak a hatályos államháztartásról szóló törvényhez és beleírnak egy olyan kitételt, ami rendkívüli helyzetben lehetővé teszi a határidőktől való eltérést.

Csévfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn úgy fogalmazott: „további bevételnövelő, kiadáscsökkentő lépésekre van szükség.”

Csakhogy idén már nem tudtak volna úgy adókat emelni, hogy az a jövő évi költségvetéssel egyidőben, január elsejétől életbe lépjen. Ehhez hozzá kellett volna nyúlni az új adók kihirdetéséről szóló szabályokhoz is, most ugyanis él egy olyan kitétel, miszerint az adók kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

Bár eltérőek a becslések arról, hogy mekkora lyukat üt a költségvetésen, ha az 1,5 százalékos növekedési várakozást 0,5 százalék alá csökkentik a hiánycél és a tartalékok szinten tartása mellett, a várakozások szerint azonban a kiesés mértéke – a korábban vártnál gyengébb forintárfolyammal együtt – nagyjából 100-200 milliárd forint lehet.

Orbán Viktor hétfőn igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy látják-e már, hol lehet a büdzsében a szükséges 100-200 milliárd forint. Kifejtette: vasárnap este Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel megtárgyalták a kérdést, van javaslatuk, amelyet a kormány szerdán tárgyal meg. Arra, hogy kiadáscsökkentő vagy bevételnövelő intézkedések várhatók-e, azt mondta: erre a kormányülés után adnak majd választ.

Akár a bevételi oldalhoz, akár a kiadási oldalhoz nyúlnak, az eredmény mindenképpen fájdalmas lesz. A kormány a Széll-tervben, a konvergenciaprogramban és a költségvetésben már korábban 1400 milliárd forintnyi kiigazítást jelentett be.

Összehasonlításul: a költségvetési intézményeknél tervezett mintegy 15 százalékos korábban bejelentett leépítéstől mindössze 20 milliárdos megtakarítást várnak, és az egyik legdrasztikusabbnak emlegetett intézkedésen, az adójóváírás teljes eltörlésén is csak 110 milliárdot spórolnak, míg például az áfa kulcsának emelése 140 milliárdot hoz.

Elemezők rámutattak: a bevételi oldalon csak olyan lehetőségek jönnek szóba, amelyek tovább növelik a nyomást a szegényebb rétegeken. Nem valószínű, hogy a kormány még tovább emelné az áfát, viszont felvetődhet kisebb adók emelése, valamint a válságadók, illetve a bankadó esetleges emelése is. „Ezek a költségvetési intézkedések vélhetően olyanok lesznek, mint a tavalyiak: részleteikben kidolgozatlanok, sietősen elfogadottak, a hitelesség hiányától szenvedők. Ha a legjobb esetben mégis alaposan kidolgozottak lesznek, akkor ezek tovább ronthatják a növekedést és a bizalmat” – vetítette előre vasárnap Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője.