Friderika
10 °C
16 °C

Limburger: Még tíz gép kellene a Malévnak

2011.12.12. 16:39
Jövő nyáron is lesz magyar légitársaság, de a tulajdonos fejlesztési tárca dönt arról, milyen, mondta az Indexnek adott interjúban Limburger Lóránt, a Malév vezérigazgatója. Saját ötéves tervük azzal számol, hogy négy év múlva üzemi szinten már nyereségesek lesznek. Ehhez növelni kell a társaság méreteit, egyebek mellett tíz új repülőgéppel. Nemcsak a középtávú jövő ígérkezik biztatónak, idén hétmilliárddal nőtt az árbevétel, és az európai átlagnál nagyobb telítettséggel repülnek a Malév-gépek.
FFG 5659 kicsi

Ha van egy jövő nyárra szóló Malév-jegyem, akkor most kezdhetek aggódni?

Nem, ilyentől nem kell tartani. Nagyon fontos tudnia minden utasunknak, hogy az a jegy felhasználható lesz jövő nyáron is. A minisztérium egyértelművé tette minden fórumon, hogy elkötelezett a magyar nemzeti légitársaság fenntartásában.

Ez a Malév fenntartását jelenti, vagy egy új légitársaságot?

Ez tulajdonosi kompetencia. Én arra kaptam felhatalmazást, hogy működtessem a Malévot, tegyünk meg mindent a hatékony működés érdekében, amíg lesz új befektető, és eszerint végzem a munkámat.

De gondolom, ha érdemi befektetői tárgyalások folynak, azon nemcsak a minisztérium, illetve az állami tulajdonos képviselője vesz részt, hanem szakmai okok miatt a Malév menedzsmentje is.

A befektetői tárgyalások a világon mindenhol mindig a tulajdonos vezetésével folynak. Így van ez a mi esetünkben is.

Önök milyen Malév jövőképet látnak? Úgy értem, van most olyan üzleti terv, amire közép- vagy hosszú távú stratégiát lehet alapozni?

A mostani menedzsment készített egy öt évre szóló stratégiai tervet, amit az igazgatóság most ősszel el is fogadott. Ez a stratégia azt mutatja meg, hogy a negyedik-ötödik évre hogyan lehet már üzemi szinten is nyereségessé tenni a társaságot. Hogy ez lehetséges, azt a mostani kitűnő negyedéves eredményeink is mutatják. Az azonos év időszakához képes eddig mintegy hétmilliárd forinttal nagyobb a vállalat árbevétele, és az európai átlagot is meghaladó 75 százalékos telítettségűek a járataink.

Már ne haragudjon, de ahány korábbi Malév-vezérigazgató volt, mindegyik készített egy hol három, hol ötéves stratégiát, amely arról szólt, hogy a terv utolsó évében vagy éveiben majd jól fognak menni a dolgok. Ennek most miért kellene inkább hinnünk, mint az eddigieknek?

Azzal nem szeretnék foglalkozni, hogy az elődöm, elődjeim milyen stratégiákat alkottak, és mi történt azokkal. Ami számomra fontos, és ami mindenképpen a kormány bizalmát és a légitársaságot igazolja, hogy három éve nem volt olyan eredményes hónapunk, mint a mostani október, amikor több mint 600 millió forint nyereséget termeltünk, és novemberben is 40 százalékkal voltunk a tavalyi évi bevétel felett. Ezzel rácáfoltunk arra az elmúlt években dogmává vált állításra is, hogy a Malév csak a nyáron tud hatékonyan működni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hosszú távú gazdaságos működés csak invesztícióval és növekedéssel valósítható meg.

A mostaninál mennyivel nagyobbra kellene nőni?

Nagyságrendileg plusz tíz gép kellene véleményem szerint egy, az általunk elképzelt modellhez, azt a célunkat szem előtt tartva, hogy továbbra is összekötő kapocs legyünk Kelet- és Nyugat-Európa, illetve Észak-Európa és a Balkán, a Közel-Kelet között.

És ezt milyen létszámmal lehet elérni?

A létszám optimalizálása folyamatos, célunk a hatékony működés.

Az esetleges majdani üzemi nyereséget is komoly pénzügyi teher ronthatja a következő években az eladósodottság miatt. Ezt hogyan lehet kezelni?

A Malévot a rendszerváltást követő évek halmozottan sújtották. Sokáig állami cég volt, majd visszás körülmények közt elkótyavetyélték, utána pedig visszaállamosították. Ezek a tranzakciók valóban szinte elviselhetetlen terheket rónak a vállalatra. További növekedésünknek éppen ez a legnagyobb gátja, hisz a jelenlegi helyzetünkben szinte lehetetlen egy nyereséges légitársaságot működtetni. De hogy mi mégis jó irányba haladunk, azt a legfrissebb adataink mutatják, ráadásul úgy, hogy mindeközben még erős negatív piaci hatások is érvényesülnek, a kerozin ára például 32 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Többször említette, hogy javulnak az eredményeik. Mi ennek a magyarázata?

Az utolsó három-négy hónapban közel hétmilliárd forinttal nőttek a bevételek az elmúlt év hasonló időszakához képest, ami arányaiban átlag 30 százalékos emelkedést jelent. Az utasok száma 16 százalékkal, a felkínált kapacitás 6 százalékkal nőtt. Az idei téli menetrendben nem jellemző ránk a kihasználatlanság miatti járattörlés, hiszen a hatékony értékesítés miatt erre az eszközre nem volt szükség.  A jegyértékesítést felülvizsgáltuk, megnéztük, hol kell erősíteni az utazási irodákon keresztüli eladásban, és hol az online jegyértékesítésben. Ősszel bevezettünk egy modernebb bevétel-előrejelző és optimalizáló rendszert, bár ennek a hatásai várhatóan csak jövőre lesznek láthatók. Emellett átalakítottuk az árazási rendszerünket is.

Még több olcsó jegy lett?

Nem, szó sincs erről. Korábban nagyon sok olcsó jegy volt, ami növelte az utasszámot, de nem volt üzletileg kifizetődő. Emellett pedig voltak nagyon drága helyek, a középső árkategóriában viszont lényegében nem voltak jegyeink. Most nem azért van nagyobb árbevételünk, mert lenyomtuk az árakat, és az olcsóbb jegyekkel a piacot, hanem azért, mert a középső ársávban tudtunk erősíteni, ezt a szegmenst optimalizáltuk.

A növekvő árbevétel, már az idei eredményekben is látható lesz?

Várhatóan a tavalyi év eredményét fogjuk tudni tartani. Két negatívan befolyásoló makrogazdasági faktort emelnék ki, az egyik az árfolyamhatás, a másik a kerozinár már említett emelkedése. Mivel költségeink egy jelentős része devizában jelentkezik, itt van egy több milliárd forintos, pontosan még nem számszerűsített veszteségünk. És amit már pontosabban látunk: a kerozin árának emelkedése több mint 7 milliárd forinttal rontja az eredményünket. Bevételi oldalon várhatóan 10 százalékkal jobban teljesítünk 2011-ben az előző évhez képest, és ha nem lennének ezek a negatív piaci hatások, akkor a mérleg a tavalyinál még sokkal jobb lenne.

És mi lesz 2012-ben?

A jövő év az idén elkezdett kereskedelmi átstrukturálás folytatásáról szól. Fontos feladat az ideihez képest a veszteség csökkentése, és 100 milliárd forint fölötti árbevétel elérése. Látni kell ugyanakkor, hogy az egész légiipar nehéz helyzetben van. Az, hogy a mi eredményeink javultak, egyáltalán nem világjelenség, épp ellenkezőleg. A kerozinárak alakulása nagy bizonytalansági tényező, ebben a hagyományos légitársasági szegmensben nagyon komoly aggodalmakra adnak okot.

Az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendű állami támogatást kapott különféle formákban a Malév. Ennek jogszerűségét most Brüsszel vizsgálja.

A miniszter úr bejelentése szerint a kormány kiáll a vállalat mellett, és a szaktárca ezt az ügyet a továbbiakban is megnyugtatóan kezeli. Így mi a feladatunkra, a cég hatékonyságának növelésére tudunk koncentrálni.

Lehet-e vonzó ilyen piaci viszonyok között egy légitársaság a befektetőknek? Van-e egyáltalán tőke ebben a régióban – hiszen a minisztérium közleményében valamiféle közép-európai összefogásról volt szó –, amely akár szakmai, akár pénzügyi befektetőként megjelenhet a légi közlekedésben?

Nagyon nehéz kérdés, hol van jelenleg szabad tőke. Én bízom benne, hogy a tulajdonosok ezt meg fogják oldani. A mi dolgunk, hogy visszaszerezzük a légitársaság rangját, és a növekedési pálya alapjait lerakjuk. Hogy szakmai vagy pénzügyi befektető jön-e, az bizonyos szempontból mindegy. A mostani menedzsment alkalmas arra, hogy ha megfelelőek a pénzügyi viszonyok, akkor rentábilissá tegye a Malévot.