Jolán
-1 °C
7 °C

Összevonják az MNB-t és a PSZÁF-ot?

2011.12.14. 18:50 Módosítva: 2011-12-15 07:51:37
Csak lehetőséget jelent, de teljes meglepetésként érkezett szerda este a tervek szerint pénteken már el is fogadandó törvénymódosítás, ami szerint a jövőben valamikor egy új törvény összevonhatja a Magyar Nemzeti Bankot és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. A váratlanságot mutatja: a kormány még nem tárgyalt a javaslatról, az ellenzék egységesen Simor András jegybankelnök leváltásának szándékát látja az érdemi bizottsági vita nélkül, percek alatt keresztülvert módosításban. A KDNP még gondolkodik, a Fidesz kiáll a javaslat mellett, ami szerintük nem sérti az uniós jogot. Pedig a módosító furcsa módon már előre leszögezi, az biztos, hogy nem Simor András jegybankelnök lenne az esetleges új szervezet elnöke, ez pedig az eddigi uniós joggyakorlat szerint megengedhetetlen.

Összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladatait, és helyükön új szervezet jöhet létre, ha pénteken rábólint a parlament a költségvetési bizottság szerda este benyújtott módosító javaslatára.

Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat szerint az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény rendelkezhetne. A bizottság elnöke, Salamon László által jegyzett módosító szerint az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne.

Varga: Nagyobb szigor jön

"Nem ördögtől való" a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonása, hogy egy sokkal szigorúbb és hatékonyabb felügyeleti rendszerben gondolkodjunk - mondta Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön reggel a tv2 Mokka című műsorában.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdán fogadott el módosító indítványt, amely szerint már a közeljövőben összevonhatják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre.

Az EU-nak nem fog tetszeni

Azaz, bár még arról sincs döntés, lesz-e összevonás, élnek-e a módosítás biztosította lehetőséggel, azt már most rögzítenék, hogy a szervezet új vezetőt kap, és az összevont intézmények korábbi első emberei alelnökök lehetnek.

Másodpercek alatt döntöttek

Kevéssel dél előtt sms-ben értesítették arról, hogy délután ülést tart és egy módosító javaslatot tárgyal meg az alkotmányügyi bizottság. A titkárság arra azonban nem tudott válaszolni, hogy az indítvány miről szól, ugyanis még nem érkezett meg, mondta a javaslat benyújtásának körülményeiről Bárándy Gergely MSZP-képviselő.

Az ülésen kiosztották az előterjesztést, majd rögtön meg is kezdődött a vita, így a javaslat tanulmányozására néhány másodperc maradt - folytatta a szocialista politikus, megjegyezve, hogy bár az ügy jelentősége megkívánta volna, szakértőkkel nem tudtak egyeztetni róla, így érdemben az átszervezés indokoltságát sem tudta mérlegelni az ellenzék. Bárándy Gergely szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy annak egyetlen célja Simor András jegybankelnök eltávolítása, akit "közismerten régóta utál a kormány".

Ez azonban szinte biztosan az uniós jogot sértő megoldás – ahogy az kiderült már a korábbi összevonási ötletek kapcsán. A jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetősége korábban is felmerült már, sok európai országban egyébként működik összevont monetáris-pénzügyi felügyeleti hatóság, és a megoldásnak sok szakmai előnye van. Az Index információi szerint még az MSZP-kormányok idején a már Simor András vezette jegybank is megfogalmazott ezt célzó javaslatot.

Ez azonban nem került napirendre, téma pedig újra a kormányváltás környékén lett. A még hivatalba sem lépett Orbán-kormány és jegybank között kitört, látványosan Simor eltávolítására irányuló háború egyik, sőt talán egyetlen a kormány számára győzelmet hozó lezárása a két szervezet összevonása lehetett volna, és ezt a megoldást a Fideszben és a piacon is többen esélyesnek tartották.

Hamar kiderült, hogy a magyar jogban is alaposan körülbástyázott függetlenséggel bíró elnököt azonban átszervezéssel sem lehet eltávolítani. A jegybanki függetlenséget az uniós jog még komolyabban veszi (Simor fizetésének csökkentését is egyértelmű jogsértésnek ítélte az ilyen ügyekben eljárni hivatott Európai Központi Bank), és volt is arra példa, hogy egy átszervezéssel jegybankelnököt-cserélni vágyó kormány fejére koppintottak: 2004-ben Silvio Berlusconinak kellett beletörődnie, hogy ez a megoldás sem segít az olasz jegybankelnök mandátumának lejárta előtti eltávolításában.

A javaslat szerint a két intézmény összevonását „a pénzügyi piacok integrálódása, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódása” teheti indokolttá. A módosító indoklása szerint a makroprudenciális felügyelet az országok többségénél a jegybanki feladatok közé tartozik, a mikroprudenciális tevékenység intézményi kereteit illetően viszont már többféle modell létezik.

A tavalyi kormányalakításra úgy tűnt, a kormány is lemondott ezen lehetőségéről: Orbán Viktor a TV2 Tények műsorának nyilatkozva az összevonással kapcsolatban azt mondta: "semmi értelme ebben a pillanatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét összevonni a jegybankkal. Most csak azért, hogy megoldjunk egy személyi kérdést? Most őszintén".

Mindez azonban azt jelenti: a most benyújtott módosító javaslat borítékolhatóan sértené az uniós jogot, ami a fentiekből következően csak úgy ad lehetőséget a jegybank és a PSZÁF összevonására, ha az új szervezet elnöke az MNB éppen hivatalban levő elnöke lenne/maradna, illetve, ha az átszervezést a mandátum lejártához igazítják. A módosítást ugyanakkor elvileg meg kellene küldeni az MNB-nek és az EKB-nak is véleményezésre – információink szerint ez nem történt meg, és ha a napokban teljesítik is e törvényben rögzített kötelezettséget, a képviselők aligha várnak jegybanki álláspontokra.

Összevonni amúgy lehetne is akár

Több olyan nemzetközi példa is van, ahol a két funkció egy kézben történő egyesítésének előnyeire való tekintettel a jegybank látja el mindkét feladatot. Az egységes modell melletti érvek között szerepel, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi rendszer felügyelete ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők.

"A világ pénzügyi piacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a megfelelő információk időben történő átadása, a közös helyzetértékelés, valamint a gyors döntéshozatal. Az egy szervezeten belüli makro és mikroprudenciális felügyelet megvalósítása megfelel ő válasz lehet ezekre az új kihívásokra" - írják az indoklásban.

Bár a javaslatot papírforma szerint az Alkotmányügyi Bizottság jegyzi, az aláíró Salamon László elnök, az utolsó pillanatos bizottsági módosítók mögött rendszerint a kormány áll, derült ki már számos ügyben illetve képviselők nyilatkozatából is. (Salamon Lászlót hiába próbáltuk telefonon elérni). Ez azonban újabb jel arra, hogy a kormány az utolsó pillanatig is habozik a jegybankot érintő elképzelései véglegesítésével: noha az új jegybanktörvénynek január 1-én hatályba kell lépnie, a javaslatot csak ma délelőtt nyújtották be. Ebben még természetesen szó sem volt a parlament honlapjára este kikerült módosítójavaslatban foglaltakról.

A kormány még nem tárgyalt róla

A kormány még nem tárgyalt arról a kezdeményezésről, amely szerint egyesíthetnék az MNB  és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, közölte az MTI-vel a kormányszóvivői iroda.

Az ellenzék szerint Simort akarja megfúrni a kormány

Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is "einstandolja, és ezzel a lépéssel az utolsó szöget veri a magyar demokratikus intézményrendszer koporsójába. Vágó Gábor képviselő szerint az LMP megdöbbenéssel fogadta a módosító indítványt, mert így a kormány az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék után az "utolsó demokratikus intézményt", az MNB-t is "bevonja a narancsuralmi rendszerbe".

A Jobbik szerint az összevonásáról szóló javaslat valódi célja, hogy megvonják Simor András jegybankelnöktől a jogköreit, amit a Jobbik támogatna is, ugyanakkor az ellenzéki párt szerint ez a módszer jogilag aggályos - mondta Lenhardt Balázs.

A KDNP a szavazásig kialakítja álláspontját arról a módosító indítványról, amely lehetővé tenné a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetleges összevonását, közölte a párt sajtóirodája.

Az MSZP szerint kizárólag Simor András eltávolítását szolgálja a javaslat, Bárándy Gergely országgyűlési képviselő az MTI-nek szerdán nyilatkozva elképesztőnek nevezte az indítványt és a beterjesztés módját is.

A hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint a világban van példa a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonására, a pénzpiacok azonban negatívan fogadhatnák a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének tervezett összeolvasztását.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője elmondta: a két intézmény összevonása elméleti síkon hatékonyabb pénzügyi felügyeleti és irányítási tevékenységet eredményezne, javítaná a munka hatékonyságát és minőségét is, s egyben ez a bevett európai gyakorlat is. Kifejtette: a nemzetközi gyakorlatban eltérő példák vannak a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet működésére, az a jellemzőbb, hogy a két szervezet egy intézményben működik.

Úgy fogalmazott: "nyilván van egy háttér-sejtés is ebben", amely szerint a kormány ezzel a "huszárvágással" szeretné megoldani a közte és jegybank között mostanában tapasztalható feszültséget, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy "egy hozzá lojális személyt nevezzen ki az új intézmény élére".

Török Zoltán hozzátette: jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, így nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna. Úgy vélekedett, hogy az elsődleges piaci reakció az összevonás hírére inkább negatív lehet annak feltételezése miatt, hogy nem a jó irányba változnak a dolgok, holott az összevonással hatékonyabban működhet a pénzügyi felügyelet és irányítás.

Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a várható összevonás véleménye szerint nem eredményezi a kamat- és árfolyampolitika számottevő megváltozását, a monetáris tanácsnak már így is az új tagokból kinevezett többsége van. Minden ilyen változás elbizonytalaníthatja ugyanakkor a piacokat, ám ha nem módosul a monetáris politika, akkor ez hamar elmúlik - mondta.

A Fidesz támogatja a javaslatot

A javaslattal létrejön annak a lehetősége, hogy a jövőben egy, a jelenleginél erősebb és jobban működő pénzügyi felügyeleti rendszer működhessen Magyarországon, áll a Fidesz este kiadott közleményében. A párt szerint a javaslat egy jövőbeni szervezet létrehozásának lehetőségét teremti meg, amely az európai joggyakorlattal nem ellentétes. "A jegybank függetlenségének megőrzése mellett - amely a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya - nagyon fontos, hogy ez az esetlegesen létrehozandó új szervezet rendelkezzen mindazon beavatkozási lehetőségekkel/eszközökkel, amelyek alapján megakadályozhatók azok a sajnálatos események (pl. a családok és az ország eladósodása), amelyek az elmúlt évek során bekövetkeztek", írja a párt.