Tekla
8 °C
13 °C

Orosz oligarcha tisztázhatja Hernádit?

2011.12.15. 14:22
Múlt héten tett vallomást Budapesten a Rusznyeft tulajdonosa Hernádi Zsolt Mol-vezér horvátországi állítólagos vesztegetési ügyében. Mihail Safarbekovics Gucerijev elmondta: öt millió eurót fizetett ki Jezic svájci vállalatának, hogy lobbizon a Sanader-kormányban a Barátság Adria vezeték megépítéséért.

„Én vagyok a ciprusi off-shore cégek tulajdonosa, és nem a Mol" - mondta a magyar nyomozóhatóságoknak Mihail Safarbekovics Gucerijev, a Rusznyeft tulajdonosa, értesült a Jutarnji List nevű horvát lap. Az orosz milliárdos Boeing 737-es magánrepülőgépén érkezett Budapestre, majd meghallgatását követően Moszkvába tért vissza.

A lap azt írja, az oligarcha igen közel áll Vlagyimir Putyinhoz, tulajdonosa az egyik legnagyobb orosz olajtársaságnak, a Rusznyeftnek, és társtulajdonosa az orosz szénvállalatnak. Vagyonát mintegy három milliárd amerikai dollárra becsülik és az amerikai Forbes magazin a leggazdagabb oroszokról összeállított listáján a 31. helyen szerepel.

Ötmilliót fizetett

A Jutarnji List nyomozáshoz közeli magyar forrásai szerint Gucerijev azért repült Budapestre, hogy elmondja a nyomozó hatóságoknak a zágrábi államügyészség (DORH) által Hernádi Zsolt, a magyar Mol vállalat igazgatóságának elnöke, valamint a korábbi horvát miniszterelnük, Ivo Sanader ellen történt vádemelésről szóló saját verzióját.

Mint ismert, az ügyészség gyanúja szerint 10 millió eurós kenőpénzt fizetett ki Sanadernek Robert Jezic horvát üzletember számláján keresztül a Mol két, Cipruson bejegyzett off-shore cége. Bár a Mol már korábban tagadta, hogy a cégek az övé lennének, sőt később kiderült, hogy azok a Gazprom érdekeltségi körébe tartoznak, a Gucerijev által Budapesten tett nyilatkozat új fejezetet nyithat az ügyben.

A Jutarnji list informátorai szerint Mihail Gucerijec kategorikusan kijelentette, hogy nem a Mol, hanem ő a két, Cipruson bejegyzett off-shore cég, a Ceroma Holding Ltd és Hangarn Oil Products Ltd tulajdonosa. Azt is kijelentette, hogy pontosan öt millió eurót fizetett ki Jezic svájci vállalatának, a Xenoplast & Shipping AG-nek a fenti cégeken keresztül.

Vezetéképítésért lobbizott

Az ötmillió eurót, mint Gucerijev elmagyarázta, előlegnek szánta a Barátság Adria beruházással kapcsolatosan ígért lobbitevékenységért. Gucerijev tanúvallomásában elmondta, hogy Jezic azt ígérte neki, Sanader kormányában lévő kapcsolatai segítségével elintézi a Barátság Adria megépítését.

Egy Molhoz közeli forrásunk rámutatott, a vezeték megépítése annak idején fontos geopolitikai kérdés volt, és ebben a Mol és az oroszok érdekei egymással szemben álltak, számunkra Horvátország éppen az orosz importtól való függetlenedést segítené. Ha az orosz lobbi sikeres, azzal Magyarország kiszolgáltatottsága is nőtt volna az oroszokkal szemben. A beruházásnak Horvátországban is sok ellenzője volt, ott többek között környezetvédelmi szempontok is a vezeték ellen szóltak.

Miután Jezic nem tartotta meg az ígéretét, hiszen a Barátság Adria nem kapott zöld utat a horvát kormánytól, Gucerijev szerint egy idő után kérte Jezicet, hogy fizesse vissza a pénzt. Jezic állítólag semmibe vette a kérést, ezért Gucerijev tájékoztatta a magyarokat, hogy pert indított ellene Svájcban a pénz visszatérítése érdekében.

Kérdésessé teszi a vádat

A horvát lap szerint a vallomás a Mol állítólagos 10 millió eurós kenőpénzének elfogadása ürügyén emelt vád egy részét mindenképen kérdésessé teszi. Mladen Bajic államügyész hivatalosan is felkérte a magyar ügyészséget a korrupciós ügy kivizsgálására, amelybe a Mol is belekeveredett, ezért egészen bizonyos, hogy Gucerijev vallomása nemsokára Zágrábba is megérkezik.

Gucerijev nem ismeretlen a Horvátországban olajügyekben utazók számára. Különféle ügyekben már számos alkalommal tárgyalt a Plinacro és Ina vezetőivel, többek között az Oroszországban található Fehér Éjszakák olajmezők megvásárlásáról. Az a hír járja, hogy rendszerint bejelentés nélkül érkezett Zágrábba és egy angol újság úgy írja le moszkvai irodáját, mint ami egy jól megerősített bunker benyomását kelti.