Újabb nyugdíjállamosításra készül a kormány

A jövő évi kiigazítási igény 320 milliárd forint, csak ezzel tartható a GDP 3 százaléka alatt az államháztartási hiány - jelentette be kora délutáni sajtótájékoztatóján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A kiigazítás kétharmadrészt a tartalékok felélésére épül, emellett a kormány emeli a jövedéki adót, zárol bizonyos minisztériumi kiadási előirányzatokat és elvonja a 100 ezer nyugdíjkasszatag befizetéseit jövőre, illetve lehet, hogy utána is.

Egy, a pénzügyi stabilitásról szóló törvényhez a költségvetési bizottság által benyújtott módosító azonban ennél is tovább menne, ugyanis időkorlát nélkül minden befizetést államosítana. A törvényjavaslat indoklása úgy szól: "a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, pénzügyi stabilitása és a hatálya alatt álló biztosítottak nyugdíj-várományainak biztosítása érdekében a javaslat megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést". Ez lényegében nem "csak" további egy-két évre lehetetlenítené el a befizetéseket, hanem mindörökre.

A nyugdíjkasszák jelenleg a mintegy 100 ezer maradó kasszatag mintegy 300 milliárd forintját kezelik. Ez a módosítás ezen nem változtatna, csupán azt jelenti, hogy a kasszának többé nem lehet majd járulékot utalni. Egy névtelenséget kérő szakértő szerint ennek a módosítónak előbb utóbb lesz egy párja, ami majd lehetővé teszi, hogy a kasszatagok is visszalépjenek a tisztán állami nyugdíjrendszerbe.

Egyrészt ugyanis "igen nagy kiszúrás lenne", ha az érintettek nem gyarapíthatnák a kasszánál vezetett egyéni számlájukat a munkavállalói nyugdíjjárulékkal, miközben az állami rendszerből is ki lettek tiltva. A kettő együtt azt jelentené, hogy a kasszatagok bármennyit is dolgozzanak és fizessenek, sem a pénztáruktól sem az államtól nem számíthatnának nyugdíjra.

A másik érv, hogy mivel Matolcsy bejelentette, hogy a jövőre tartalékolt pénz kétharmadát felélik, ezért kevés marad az egyéb kockázatok kezelésére, így a kasszáknál lévő 300 milliárd forintra a kormánynak igen nagy szüksége lesz. Erre a pénzre viszont csak akkor teheti rá a kormány a kezét, ha a kasszatagoknak lehetőséget ad az állami rendszerbe történő visszalépésre.

Az Ab is lesöpri

Tegnap megírtuk: január elsején a kukába kerül a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítását támadó összes alkotmánybírósági beadvány. Az újévkor életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény miatt minden folyamatban lévő, le nem zárt ügyet törölni kell. A kisöpört ügyeket az Ab csak új beadványok alapján veheti vissza a napirendjére, ebben az esetben azonban az eljárás is a nulláról indul majd.

A befizetések totális elvonásával azonban nyilvánvaló, hogy tényleg senkinek (még dacból sem) érdemes kasszatagnak maradni. A pénztárak működése a hatályos költségkorlát-szabályok szerint így is veszteséges, ha több befizetés nem érkezhet, akkor szinte biztosra vehető, hogy a pénztárak kivétel nélkül a bezárás mellett döntenek.

Gyors bezárások lesznek

Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke közölte: a kormány elképzeléseit nem ismerik, arról a pénztárak semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Aggasztó azonban, hogy a gazdasági miniszter bejelentése szerint a befizetések újabb elterelésnek nincs határideje, és egy árva szó sem esett arról, hogy a pénztártagok milyen kompenzációban részesülnek azért, mert befizetéseiket a kormány ismét költségvetési lyukak befoltozására használja.

Az elnök ugyanakkor rámutatott: már az eddigi 14 hónapos elvonás is a működésképtelenség határára sodorta a szektort, ugyanis a vagyonátadás és a reálhozamok kifizetésének költségeit az egyszeri levonások mellett a pénztárak a korábban felhalmozott működési tartalékokból fedezték. Azzal, hogy belátható időn belül továbbra sem lesz semmiféle bevétel, miközben a kiadásokat törvényben rögzítik, a magánnyugdíjpénztárakra a gyors megszűnés vár. A szövetség tagjai mostanáig mérlegelték egy esetleges fúzió lehetőségét az optimális üzemméret eléréshez, azonban bevételek nélkül erre esélyük sem lesz.

Egy kis történelem

A kormány négy közvetett eszközt vetett be a pénztárak ellen. Első lépésként az állami pillérbe irányította a kötelező pénztári tagdíjakat tavaly novembertől a 2011 végégig tartó időszakra (ezt megelőzően a pénztártagok nyugdíjjárulékának kisebb része a kasszákhoz, nagyobb része az állami nyugdíjalapba került).

Második lépésként egy törvénnyel lehetőséget adott, hogy a hárommillió pénztártag elhagyja a kasszáját, tehát minden korábbi megtakarítását az államnak adja és minden járulékát a jövőben kizárólag az államnak fizesse – ha akarja. Az állami pillér kapuját tavaly októberben nyitották ki.

Harmadik lépésként a kormány bejelentette: aki nem tér vissza az állami pillérbe, egész pontosan nem oda fizeti a 24 százalékos járulék mellett az eddig a pénztáraknak utalt 8 százalékot is, nem fog állami nyugdíjat kapni. Az átlépésre a tagoknak 45 napjuk volt tavaly december közepe és 2011 január vége között. Csak az maradhatott kasszatag, aki erről külön nyilatkozott írásban, mindenki más idén február 1-től automatikusan átsorolódott az állami nyugdíjrendszerbe.

A kormány tehát nem zárja be közvetlenül a pénztárakat, csupán ellehetetleníti működésüket, hiszen a csökkenő taglétszám, illetve költségszint mellett a leghatékonyabban működők is bedőlhetnek.