Veszélyben a lakosság fizetőképessége
Jövőre a háztartások akár további 5-7 százaléka is nemfizetővé válhat, ha a most látható gazdasági forgatókönyvekből a negatív verzió válik valóra. Jelenleg az emberek 22 százaléka nem tudja közüzemi díjait rendszeresen fizetni és 2012-ben tovább nőhet a bizonytalanság.
„Rendkívül vegyes képet mutatott 2011 a lakossági díjfizetések szempontjából. Jellemző, hogy egy éven belül mértük az utóbbi évtized legrosszabb, illetve legjobb beszedettségi adatait is. Ez a tény jól illusztrálja, mennyire kiszolgáltatott a lakosság a külső hatásoknak. A kép még bizonytalanabb 2012-re nézve” – állítja Kovács Zoltán, a közüzemi szolgáltatók díjbeszedési feladatait ellátó Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatója.
2011 februárjában 64 százalék volt a lakossági közüzemi díjak beszedettségi mutatója, ez a legrosszabb adat az elmúlt 10 évben. A mélypont után fokozatos javulás következett, majd augusztus és szeptember a legerősebb befizetési adatokat (70 százalékék) produkálta az utóbbi években.
„A jelek szerint a lakosság nagy része az ekkortájt érkező nyugdíjpénztári reálhozamokat nem csak fogyasztásra, nem is csak megtakarításra, hanem jelentős mértékben adósságrendezésre fordította, ez lehet az oka, hogy a válság harmadik évében ilyen pozitív hatás volt érzékelhető” – magyarázta Kovács Zoltán.
Ez idei változatos év után 2012 nem csak gazdasági, de szociálpolitikai értelemben is fordulópont lehet. Az adóváltozások nem érintik jól azt a réteget, amelyik a fizetésképtelenség határán billeg, az emberek felélték a tartalékaikat, nincsenek elérhető banki hitelek, amelyekkel esetleg be lehetne tömni a lyukakat a családi költségvetésben. A lakossági hitelállomány és a gyenge forint is tovább rontja a helyzetet.
A hazai háztartások további 5-7 százaléka billeg ma azon a határon, hogy jövőre bekerül-e valamilyen adósságcsapdába, amelyből csak közös rendezéssel lehet kijönni. „Ez brutális szám, és több mint egymillió magyar ember elszegényedésének a kérdését veti fel a közeljövőben” – figyelmeztetett a Díjbeszedő első embere.
A hazai helyzet súlyosságát a legutóbbi Eurostat-adatok is érzékeltetik, amelyek az európai tagállamokra jellemző közüzemidíj-tartozásokat mutatják a lakosság arányában. A fejlett nyugat európai országokban ez az arány évek óta jellemzően 6 százalék körüli, ezzel szemben az újonnan csatlakozott 12 tagállamban 17 százalékos mutató az átlagos, Magyarország pedig még itt is a rosszabb helyzetben levők közt van.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
