Jusztina
12 °C
23 °C

34 ezerrel dolgoznak kevesebben

Portfolio
2011.12.16. 09:56

Október során 2 millió 710 ezren álltak alkalmazásban a nemzetgazdaságban a legalább 5 főt foglalkoztatóknál, ami 34 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, derült ki a KSH friss adataiból.

A létszámcsökkenés oka jórészt a közszférában keresendő, ugyanakkor folytatódott a szeptemberben megindult létszámapadás a versenyszférában is. Pedig a válság során eltűnt munkahelyeknek eddig mindössze fele épülhetett vissza a gazdaságba. A versenyszférában a bruttó bérek 4,7 százalékkal emelkedtek, míg a teljes nemzetgazdaságban 3,9 százalékos októberi infláció mellett 2,6 százalékos reálbér-emelkedés jelentkezett.

Az év első négy hónapjában átlagosan 0,6 százalékos létszámemelkedés valósult meg, május óta viszont lényegében minden hónapban alacsonyabb volt az alkalmazottak száma a nemzetgazdaságban, mint egy éve. Így május óta átlagosan 0,7 százalékos létszámcsökkenés jött össze.

A versenyszférában az elbizonytalanodás kora nyár óta jól látható. Míg az év elejét egy elég impresszív létszámbővülés dobta meg, ezt követően leállt a folyamat, és május óta semmi nem látszik ebből a lendületből. Ráadásul ősszel hónapról hónapra apad a létszám, és bár most még az előző évi fölötti az alkalmazásban állók létszáma, a tendenciákat nézve már nem sok kell ahhoz, hogy ugyanott álljunk, mint tavaly ilyenkor. Októberben a versenyszféra legalább öt főt foglalkoztatóinál 1 millió 862 ezren álltak alkalmazásban, ami az előző évinél 9 ezerrel több, de a szeptemberinél 3 ezer fővel kevesebb.

A nemzetgazdasági szintű létszámcsökkenést továbbra is a közszféra vezeti, októberben 739 ezren álltak alkalmazásban, ami 46 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint a közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma októberben 65 ezer fő volt, így az időszak alatt átlagosan közel 59 ezer fős volt a létszámuk, 71 százalékuk részmunkaidőben dolgozott. A közszférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 676 ezren álltak alkalmazásban, 1,3 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.

A bruttó keresetek nemzetgazdasági szinten 6,1 százalékkal voltak magasabbak októberben, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 4,7, a költségvetési szférában 8,7 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek.

A versenyszférában a munkabéreken belül a rendszeres (tehát bónuszok, jutalmak nélküli) keresetek 5,2 százalékkal emelkedtek, ami továbbra sem lóg ki az elmúlt hónapok trendjéből. Jelentősebb bérinflációs nyomás továbbra sincs a gazdaságban. Itt januártól várhatunk figyelemre méltó folyamatokat, tekintettel a minimálbér várhatóan 93 ezer illetve garantált minimálbérnél 108 ezerre forintra emelése miatt. Az efölötti bérkategóriában viszont elég nagy a bizonytalanság, hiszen a kormány az NGTT ülése után 5 százalékos bérajánlást fogalmazott meg, miközben az adóváltozások (főleg az adójóváírás kivezetése) miatt a nettó bérek megőrzéséért végrehajtandó béremelésre a rossz gazdasági helyzet miatt a vállalkozásoknak nemigen van forrása, az állami kompenzáció mértéke és mikéntje pedig továbbra is kérdéses. Czomba Sándor államtitkár legutóbbi szavai szerint az 5 százalékos béremelés feletti részt állná az állam, ha ezt minden dolgozónál végrehajtja a cég. Szavai azonban nem voltak egyértelműek, mivel úgy értelmezhetők, hogy csak a minimálbérnél lesz érvényes a kompenzáció.

Nemzetgazdasági szinten 6,6 százalékkal emelkedtek a nettó bérek októberben, ami az októberi 3,9 százalékos inflációval számolva 2,6 százalékos reálbér emelkedésnek felel meg. Novemberben azonban a jövedéki adóemelések miatt már volt egy ugrás az inflációban, és a drágulás ütemének további gyorsulása jöhet a következő hónapokban, ami a reálbérek emelkedésére az adóváltozások hatása mellett további fékező hatással bír.