Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Kemény lesz, mint a Bokros-csomag

2011.12.16. 10:05
Miközben az utóbbi napok találgatásai után, csütörtökön végre kiderült, hogyan tömi be a kormány a jövő évi költségvetésben a vártnál alacsonyabb növekedés és a gyenge forint ütötte 320 milliárdos lyukat, továbbra is nagy kérdés, milyen áldozatok árán tudja keresztülvinni a teljes, mintegy 1400 milliárdos megszorítást.

Egy a Bokros-csomaghoz hasonló mértékű kiigazítás jön jövőre, mondta az Indexnek Török Zoltán a Raiffeisen makroelemzője. A második Orbán-kormány 2012-re bejelentett megszorításai nagyságrendileg megközelítik a mai napig vitákat kavaró 1995-ös nagy gazdaságpolitikai kiigazítási csomag mértékét, az 1400 milliárd körüli csomag a GDP 4,5 százalékának megfelelő összeg. (A Bokros-csomag privatizáció nélkül számolt, azaz a megszorítást jelentő része nagyjából a GDP 5 százaléka körüli összegre rúgott.)

Bár múlt hét végén felmerült, hogy a megszorítás végösszege végül mégsem lesz ekkora - úgy tűnt, hogy a lassuló export és csökkenő fogyasztás miatt a tervezett adóbevételeknek csak egy része teljesülhet - Matolcsyék a szerdai kormányülésen végül megoldották a kérdést.

A 200 milliárdos országvédelmi tartalékot elköltik, újabb nyugdíjállamosításból 48 milliárdot, a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből pedig további 20 milliárdot szereznek, a minisztériumokban 52 milliárd forintot zárolnak. A kiigazítás végösszege: 1400 milliárd.

Miből áll össze?

A nagyrészt kiadásoldali intézkedéseket tartalmazó Széll Kálmán-terv 455 milliárdos kurtítását a konvergenciaprogram 305 milliárdja fejeli meg, ezen felül további 168 milliárdot fognának meg a kiadási oldalon. Adóemelésekből durván 500 milliárddal szedne be többet jövőre a kormány.

Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány kedd esti rendezvényén még a bokrosi megszorításoknál is durvább jövőt vetített előre. Azt mondta, 1990 óta nem volt ilyen nagy átszervezés, mint amit a kormány 2012-re tervez, "de talán 1948 óta sem. Úgy vélte, az átalakítások konfliktusokat fognak okozni. Bár a miniszterelnök beszédében a „költségvetési átrendezés” kifejezést használta, azokat nehéz másképpen értelmezni, mint megszorításként.

Bokros Lajos intézkedései

Bokros Lajos, az MSZP pénzügyminisztere 1995-ben jelentette be a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb kiigazító csomagját. Az intézkedés főbb pontjai közt szerepelt a nyolc százalékos vámpótlék bevezetése az energiahordozókon kívül minden árura, a forint 9 százalékos egyszeri leértékelése, illetve a forint csúszó leértékelésének bevezetése. Főképp a leértékelés és a vámpótlék bevezetése következtében felpörgött az infláció, jelentősen csökkentve a bérek reálértékét. A nominálbérek emelkedésének korlátozása az állami szférában. A felsőoktatásban munkaerő-leépítési normákat határoztak meg. Szűkítették a gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra, gyermeknevelési támogatásra jogosultak körét.

A szegényeket jobban érinti

Míg a Bokros-csomag jobboldali kritikái között szerepelt, hogy az zömmel a magyar középosztályt terhelte, Orbánék megszorításai nagyrészt a legszegényebb réteget érintik. Bár tény, hogy az adórendszernek a fogyasztási adók irányába való eltolásával hatékonyabb az adóbeszedés, annak a legszegényebb réteg lesz az igazi vesztese, mivel jövedelmének arányaiban nagyobb részét költi fogyasztásra.

Az adójóváírások rendszerének teljes eltörlése 140 milliárdot spórol meg az államnak, az áfa kulcsának növeléséből 150 milliárdos többletbevétellel számolt a költségvetés.

A többek közt az üzemanyagot, alkoholt, cigarettát terhelő jövedéki adókból 50 milliárdot várt a kormány a büdzsé összeállításakor, a munkavállalói járulék emelése 83 milliárd forint plusz terhet jelent. A chipsadóból és a termékadóból együttesen 46 milliárddal jönne be több a konyhára, a baleseti adó 27 milliárdot hozna a tervek szerint. Mindeközben 18,4 milliárddal kevesebb pénz menne el önkormányzati segélyekre.

A felerősítés politikája

A miniszterelnök keddi előadásában ezt a „felerősítés politikájának" nevezte, szerinte erkölcsileg is vállalható az a gazdaságpolitikai célkitűzés, amelyik a középosztály megerősítésére irányul. „Gazdasági teljesítményt a középosztály nyújt Magyarországon. Ő dolgozik, ő vállalkozik, ő fizet adót, ő nevel családot, ő tart fenn gyermekeket” - mondta.

Orbán szerint 2011-ben 1280 milliárd forintot „hagytak kinn” ennél a rétegnél. „Az adórendszer átalakításával 600 milliárd forintot, a magánnyugdíjrendszer átalakításából fakadó reálhozam-kifizetéssel 260 milliárdot, a társasági nyereségadó csökkentésével 150 milliárdot, az eredetileg nem szándékolt áfa-visszafizetéssel pedig 270 milliárd forintot" - kalkulált a miniszterelnök. (A gesztust persze némileg árnyalja, hogy a reálhozam eleve a kilépett kasszatagok tulajdona volt, ahogy a vállalkozóké az a 270 milliárd forint, amit az állam még az MSZP-érában nem fizetett vissza nekik.)

Észrevétlennek maradni

Orbán előadásában utalt arra is, hogy a politikai menedzsment és az üzleti menedzsment különböző, a kiigazításokat a politikai stabilitás megtartása mellett kell levezényelni. Lényegében ezért volt szükség tavaly a bankadó és a válságadók bevezetésére is.

Csakhogy éppen ez az, ami most nem fog menni, mutatnak rá forrásaink, a nem ortodox, egyszeri bevételnövelő tételek elfogytak, egy 1400 milliárdos megszorítást már nem lehet végigvinni észrevétlenül. A kormány szigorú korlátok között van: az EU és az IMF, a hitelminősítők is rajtunk tartják a szemüket, ha nem kerülünk ki jövőre az EU szégyenpadjaként is emlegetett túlzottdeficit-eljárás alól, és három százalék fölé szalad a költségvetés hiánya, uniós pénzektől eshetünk el.