Ismét szabadságharcos hangulatban vagyunk

Váratlanul hazament az IMF–EB-delegáció péntek reggel, ezzel megszakadtak az előzetes tárgyalások Magyarország újabb hitelfelvételéről. Brüsszelben később azt mondták, az EU pénzügyi biztosa személyesen döntött a hazautazásról a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslat miatt. Az IMF közölte, a jegybanki függetlenség szempontjából aggályosnak találták a jegybanktörvény tervezetét, és annak elhalasztását kérték a kormánytól, de a kormány erre nem volt hajlandó, ezért utaztak el. A szervezetek a kifogásaikat először csütörtök este jelezték, nem sokkal az Európai Központi Bank jelzése után, ezekre eleinte azonban semmilyen kormányzati reakció nem érkezett.

A jegybanki függetlenség csorbulásával kapcsolatos aggályokra Simor András MNB-elnök mutatott ra az Indexnek adott interjújában. Szerinte a kormány politikai komissszárt ültethet a jegybankba, a jogszabály újabb és most már totális hatalomátvétel az MNB-ben. Simor András szerint már az új monetáristanács-tagok belépésével is sérült a függetlenség, most már a működőképesség is veszélybe került.

Minderre a kormányfő érdemben nem reagált, csupán annyit mondott, Simor ne provokáljon. (A kormány ráadásul az egyébként is kibelezett Költségvetési Tanács mozgásterének további szűkítéséről, vétójogának elvonásáról is javaslatot nyújtott be a parlamentnek.) A kedélyeket tovább borzolta, hogy kiderült, összevonhatják az MNB-t és a PSZÁF-ot, bár Simor szerint ez csak figyelemelterelés volt. Emlékezetes: az összeolvasztás lehetőségére Orbán még másfél éve azt mondta, minek, azóta ráadásul az új Alkotmány is a mostani rendszert rögzítette, ilyen értelemben a fordulat váratlanul jött.

Visszatérnek?

A hiteltárgyalásunk a vitás pontok ellenére a tervek szerint januárban folytatódhat. Elemzők szerint végzetes lehet, ha addig nem közelednek az álláspontok: akár a forint további gyengülésére és kétszámjegyű állampapírkamatokra számíthatunk.

Nem sok jót sejtet, hogy az IMF tárgyalódelegációt vezető tárca nélküli miniszter szerint a magyar delegáció csak előfeltételek nélkül hajlandó újból asztalhoz ülni, pedig mi kértünk tőlük segítséget, ráadásul az eredetileg emlegetett 5 milliárd eurónak (1500 milliárd forintnak) akár háromszorosára is szükségünk lehet, amit már a kormány is elismer. Fellegi határozottságát ellenpontozza, hogy Rogán Antal a költségvetési bizottság elnöke péntek délután olyan törvénymódosítót nyújtott be, ami a kritikákra reagálva több ponton is puhítana a jegybanktörvény-tervezeten.

Nem puhulhat viszont a költségvetés. Az eredetileg 1400 milliárdosra tervezett jövő évi megszorítás a kisebb növekedésre (0,5 százalék) és a gyengébbre tervezett forintra (299-es euróárfolyamra) épülő költségvetés miatt nem tartható. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezért jelentett be egy 320 milliárd forintos kiigazítócsomagot - ez megfelel az MNB által javasolt méretű kiigazításnak.

A jelentősnek számító lépés ellenére gond lehet, hogy elemzők szerint a kabinet még mindig túlságosan optimista a jövő évi növekedési kilátások kapcsán, pedig a tervezett megszorítás így is vetekszik már az előző Fidesz-kormány által rendszeresen kritizált 1995-ös Bokros-csomag méreteivel. A gazdaságkutatók is borúlátóbbak a kormánynál, a Századvég és a Kopint-Tárki kisebb növekedést, a GKI és a Pénzügykutató viszont recessziót vár. Jó hír viszont, hogy a jelek szerint Németország megúszhatja jövőre a visszaesést.

Megint nyugdíj

A jövő évi kiigazítás összetétele nem túl szerencsés: kétharmadrészt ugyanis a 2012-es tartalékok megszüntetésére épül, a maradék viszont kevés lehet, ha nem a kormány, hanem a pesszimistább elemzők jóslatai válnak valóra. A kiigazításból további 48 milliárd forintot a nyugdíjállamosítás továbbvitelével szed be a kormány, és a dohányosok is több jövedéki adót fizethetnek majd januártól. Zárolják a minisztériumok költéseinek egy részét is, ebből 52 milliárd forintos egyenlegjavulás jön.

A bejelentés után az is kiderült: nemcsak jövőre, hanem már soha többet nem érkezhetnek tagdíjak a kasszáknál vezetett privát számlákra ha a parlament egy erre irányuló költségvetési módosító indítványt elfogad. Ezzel lényegében teljessé válhat a magánpillér államosítása, a választási lehetőség látszatát is elvéve a kasszatagoktól.

	50. heti záró	49. heti záró
BUX	17 061	17 036
OTP	3 253	3048
Mol	17 215	18 085
Richter	35 100	34 040
Magyar Telekom	514	513

Közben Európában

Zajlik az élet. Elkészült az első tervezete annak az új pénzügyi fegyelemről szóló megállapodásnak, amelynek megkötéséről az euróövezeti országok, kilenc további európai uniós tagállam feltételes támogatásával, a múlt heti állam- és kormányfői találkozón egyeztek meg, erről jövő héten kezdődnek a tárgyalások a tagországokkal.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban Brüsszelnek azt üzente: ha adópolitikai előírások lesznek a tervekben, akkor ránk ne számítsanak, nem fogunk az egyezséghez csatlakozni. Londoni pénzügyi elemzők szerint az euróövezet felbomlásának költségeinél sokkal olcsóbb lenne, ha az európai Központi Bank (EKB) közvetlen kötvénypiaci intervencióval megmentené a legnagyobb adósság-refinanszírozási terhekkel küszködő tagállamokat.

Ütnek lefelé

Az idő mindenesetre sürget, szorul a hurok Európán. Az USA megüzente, hogy nem ad pénzt, a Fitch Csehország, Bulgária, Lettország és Litvánia államadós-besorolásainak kilátását rontotta a felminősítés lehetőségére utaló eddigi pozitívról stabilra kedden. A lépést az euróövezeti gazdasági és pénzügyi kilátások romlásával indokolták. A Moody's hitelminősítő péntek éjszaka bejelentette: két kategóriával lejjebb sorolta Belgium adósbesorolását.

A leminősítési hullám a mi bankjainkat is elérte. A Moody's pénteken a Budapest Bank, a K&H, az FHB, az Erste és az MKB adósosztályzatát is lerontotta. Az érintett bankok kinnlevőségeinek minősége a vártnál gyorsabban romlott, és várhatóan 2012-ben tovább romlik. Azzal is érveltek: nőtt a nyomás a bankok profitrátájára és tőkéjére is, részben a végtörlesztés miatt, illetve a külföldi tulajdonú bankok anyabankjainak magyarországi befektetési elkötelezettsége is gyengült.

A bajokat a pénzintézetek sem tagadják. Az euróválságra, a különadókra és a végtörlesztésre elbocsátásokkal reagálnak: a Raiffeisen 300 millió eurós vesztesége miatt több száz ember elbocsátásáról döntött, korábban az Erste és a Cib is hasonló lépést jelentett be. A pénzügyi felügyelet a héten közölte: a magyar pénzügyi rendszer stabil és biztonságos, ám eljutott kockázattűrő és teherbíró képességének határára, egyre több repedés látszik rajta.