Pleschinger: Egy hajóban ülünk az MNB-vel

Szó sincs arról, hogy „feladtuk volna az adósság leépítésének tervét”, 2014-re a GDP 64-65 százalékára csökkenhet az adósságráta. Azonban az alkotmányban rögzített merev adósságcsökkentési formula „gyakorlatba ültetéséhez egy átmeneti időre van szükség” – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Pleschinger Gyula.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki az IMF-fel tárgyaló kormányképviselet egyik tagja is, úgy látja: korai még arról beszélni, hogy pontosan melyik típusú hitelkeretet kaphatjuk a nemzetközi szervezettől, illetve „egyáltalán nem biztos, hogy egy nemzetközi bíróságon vesztene az állam a végtörlesztés kapcsán”. Az egykulcsosnak hirdetett kétkulcsos jövő évi személyi jövedelemadó rendszert azzal indokolta: „minden új intézkedés bevezetéséhez kell egy átmenet, s ez a mostani vihar gazdasági körülmények között hatványozottan igaz”.

A gazdasági bizonytalanságok kapcsán azt is elmondta Pleschinger, hogy mivel Európa számos országában lefelé módosították az utóbbi időszakban a jövő évi gazdasági növekedési előrejelzéseket, ezért nem tehetett mást a magyar kormány sem. Mint ismert, az eddigi 1,5 százalékos GDP-növekedési prognózist 0,5 százalékra csökkentette a jövő évi büdzsét megalapozó makropályában a kabinet.

„Úgy gondoljuk, hogy a nagyjából félszázalékos növekedési célunk tartható lesz” – fogalmazott az államtitkár. Az új prognózissal kapcsolatos lefelé mutató kockázatokat az államtitkár azon megjegyzése is érezteti, miszerint a közelmúltban Matolcsy György miniszter által bemutatott gazdasági növekedési terv azt célozza, hogy jövőre ezt a fél százalékos növekedési ütemet valóban produkálni tudja az ország, majd 2013-ban 1 százalék feletti lehessen a növekedés.

A Bankszövetséggel múlt héten kötött, a devizahiteleseket megsegítő kormányzati megállapodásnak szintén van egy növekedésösztönző része, igaz annak konkrét részleteit majd a következő hónapok során dolgozzák ki a felek. A cél az, hogy a bankok a kis- és középvállalkozások számára, illetve az EU-s projektekhez szükséges önrész finanszírozásához forrást biztosítsanak.

Pleschinger elismerte, hogy az elmúlt időszaki kormányzati lépések hatására „egyfajta bizalomhiány alakult ki a bankok, az anyabankok részéről, amelyek nem voltak eléggé érdekeltek abban, hogy leányvállalataikat támogassák”, és ez a hitelezési aktivitás fékezéséhez vezetett. Az államtitkár reményének adott hangot, hogy ezzel a megállapodással sikerül a hitelezés útjában álló akadályokon változtatni.

A gazdasági növekedés élénkítésében a Magyar Nemzteti Bank szerepéről is többször szó esett már a kormányzati kommunikációban. Ezzel kapcsolatban Pleschinger békülékeny hangot ütött meg, mivel úgy fogalmazott: „egy hajóban ülünk az MNB-vel”, és úgy gondolja, hogy a jegybanknál nyitottak lehetnek minden olyan magoldásra, „amely az eszköztárukba belefér, és az ország érdekét is szolgálja”.

Hozzátette azt is, hogy „a bankokkal való megállapodásban is nagy segítségünkre volt az MNB”. Várakozása szerint a kormány és az EU-IMF között létrejövő megállapodás majd javítja a befektetők komfortérzetét, amely erősítheti a magyar eszközárakat, ez pedig – például a kamatkiadások csökkenésén keresztül – egyfajta költségvetési spórolásnak is tekinthető.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!