Erzsébet
0 °C
7 °C

Nem lesz jobb a közbeszerzés

2011.12.22. 13:09
Az új közbeszerzési törvény szerint összességében a szabályozás mennyisége nem fog csökkenni, és nem biztos hogy valóban a kis-és középvállalkozásokat fogja támogatni. Hiányosság tapasztalható a nyugat-európai országokhoz képest az elektronikus közbeszerzés fejlődésében, de pozitívumként értékelhetők a törvény felépítésében, követhetőségében bekövetkezett változások – mondta el dr. Tátrai Tünde egyetemi adjunktus a CompLex Kiadó Ügyvédreggelijén

A kis-és középvállalkozások támogatása az uniós elvárásoknak megfelelően hangsúlyos, ugyanakkor nem véletlen, hogy az EU-ban sem egységes a kicsik támogatásának formája a közbeszerzésen keresztül – hangzott el a Complex kiadó közbeszerzési törvényről szervezett rendezvényén.

Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa a jogszabály kapcsán elmondta: a közvetlenül kis-és középvállalkozásokat támogató megoldások nem tudják elérni a kívánt hatást. Egyáltalán nem biztos, hogy kkv-kat támogatnak például az előleg intézményének kötelező bevezetésével, amennyiben ajánlattevő kéri, vagy a közvetlen alvállalkozói kifizetés lehetővé tételével.

A problémát minden tagállam másként kívánja megoldani, de az biztosan előrelépés, hogy a jelenlegi nem működőképes számlaellenőrzés megszűnik. Szintén pozitívumként értékelhető a szerződésmódosítás életképesebbé tétele is. Nem előnyös ugyanakkor a közszolgáltatók teljes szabályrendszerének kiszervezése a törvényből, illetve a közbeszerzés eredményeként kötött szerződések tartalmának korlátozása, egyes elemeinek meghatározása is visszalépést jelent.

Az igazi hiányosság ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés kapcsán látható, hiszen a már nyilvános vonatkozó rendeletmódosításon is látszik, hogy nem született új koncepció, így a hazai szabályozás nem tud haladni az európai államokkal. Szükség lenne az elektronikus információáramlásra, olyan informatikai támogatásra, melyet minden ajánlatkérő biztonságosan tud használni. Ennek kapcsán akár központi megoldás is érdekes lenne.

Egyelőre formabontónak tűnik a hazai erős központosításra törekvés, az állami tulajdonú gazdasági társaságok beszerzései egy részének központosítása, melyre kevés nemzetközi példa ismert. Szintén érdekes kezdeményezés a korábbi hirdetményellenőrzés újbóli megjelenése a kormányrendelet-tervezetek között, ami egyben visszalépést jelent a korábbi kötelező hirdetmény-ellenőrzés eltörléséhez képes. Az új törvény modernizációs elképzeléseit tehát elhalványítják azok a törekvések, melyek a közbeszerzést a válság megoldására kívánják felhasználni, úgy mint a beszerzési stop, a beszerzési eljárások központi ellenőrzése illetve a hirdetményellenőrzés.

Fontos ugyanakkor tudnunk, hogy az Európai Unió új irányelveken dolgozik, melyek várhatóan részben meg fogják újítani az európai szabályozási irányokat is, és lehetőséget adnak a későbbiekben számunkra is a további modernizációra. Függetlenül az igényektől és az újabb és újabb ötletektől, az egyik legfontosabb szempont a jogbiztonság lenne, melyet a közbeszerzésben meg kellene teremteni, ellenkező esetben az igen alacsony hazai közbeszerzési piaci aktivitás (a GDP-nek nagyjából 5-6 százalékát költjük el a közbeszerzésben az EU-s 20 százalékhoz képest) soha nem látott mélypontra csökken.