Magyarország mindent rosszul csinál

A Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozott pénteken a Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti lap és a Der Spiegel című hamburgi hírmagazin internetes kiadása, valamint a Standard & Poor's hitelminősítő döntéséről jelentetett meg írást a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap és az Új Szó című szlovákiai magyar napilap.

Az FTD a Magyar rulett című írásának bevezetőjében megjegyezte: „Budapest egy tervezett új jegybanki törvénnyel felbosszantja a nemzetközi támogatókat és elmélyíti a gazdasági válságot". Silviu Mihai budapesti keltezésű beszámolójában Simor Andrást idézve azt írta, hogy az MNB-re vonatkozó tervezett törvény a kormány kísérlete a jegybank átvételére, és megjegyezte, hogy a jogszabálytervezet bírálói szerint a cél valójában az MNB 35 milliárd eurós devizatartalékának a megcsapolása. „Ez a kísérlet sokba kerülhet Magyarországnak" - írta az FTD, utalva az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki bírálatára, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) küldöttségének korábban történt távozására.

A Spiegel Online Fenyegetett függetlenség - Az EKB dörgedelme a magyar jegybanki reform ellen című cikkében megjegyezte: a jegybankárok rendszerint alaposan megválogatják a szavaikat, és a bírálatot is udvarias formába csomagolják, az MNB-re vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban viszont az EKB határozottan állást foglalt, a frankfurti intézmény „frontot nyitott a kormány törvényjavaslata ellen". A cikkben ismertették a javaslat egyes elemeit, majd a Barroso-levélre, illetve az IMF és az EB delegációjának távozására utalva megjegyezte: „Magyarország valójában nem engedhetné meg magának, hogy elégedetlenek legyenek vele ezek az intézmények, hiszen az ország pénzügyi helyzete jelenleg súlyos."

A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap Magyarország mindent rosszul csinál, amit csak lehet című kommentárjában Daniela Friedinger felidézte, hogy az ország a rendszerváltás idején mintadiák volt. Az EU első keleti bővítésekor a harmadik legnagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkezett, azóta az ötödik helyre csúszott. A költségvetési hiányra a kormány csak trükköket alkalmaz. A nyugdíjpénztárak államosítása csak egyszeri hatású, ezért jövőre Magyarországon ismét túlzott költségvetési hiány lesz. Emellett Budapest nemrég dolgavégezetlen engedte távozni az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap küldöttségét. Ahelyett, hogy a kormány elfogadta volna a feltételeiket és igénybe vették volna a pénzügyi segítséget, kitartottak a nemzeti bank elnökének leépítése és az egykulcsos adó kétharmados törvényben való rögzítése mellett. Az egykulcsos adóról azt írta, hogy az lyukat ütött a költségvetésen és hozzájárult az ország bajaihoz. „Aki nem engedi, hogy segítsenek neki, saját maga a hibás" - írta a kommentátor.

A lap egy másik írásában megszólaltatta Richter Sándort, a Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Intézet (WIIW) elemzőjét. Rosszkor jön a leminősítés Magyarország számára, áll a cikkben. A WIIW nemrég csökkentette növekedési előrejelzését nullára, de „már nagyon recessziógyanús" a helyzet - mondta Richter, aki úgy látja, az egyre borúsabb globális gazdasági kilátások mellett Magyarországról sem jönnek kedvező jelek, épp ellenkezőleg. Az áfa, a jövedéki adók és a gépkocsiadó emelése tovább mérséklik az amúgy is gyenge fogyasztást. A magasabb kamatok, amit a leminősítés miatt fizetnie kell Magyarországnak, megnehezítik az államadósság és a költségvetési hiány csökkentését - olvasható a cikkben.

Az Új Szó című szlovákiai magyar lap Őrült szabadságharc címmel jelentetett meg írást. Molnár Iván ebben azt írta: „Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonban ezúttal is egyedi módon reagált a hírre, azt állítva, hogy a döntés nem Magyarországról, hanem a piaci szereplők nyomásgyakorlásáról szól. Magyarra lefordítva: Matolcsy a döntést a magyar kormány által folytatott gazdasági szabadságharc egy újabb összecsapásának tartja".

Felteszi a kérdést, hogy helyes-e a jelenlegi magyar gazdaságpolitika? „A válasz egyértelmű nem. (...) Az igazán nagy probléma azonban az, hogy Matolcsynak a hitelminősítőkkel kapcsolatban nincs igaza, az ország legnagyobb ellenségei ugyanis nem ezek, hanem a Fidesz csúcsvezetői, gazdaságpolitikai lépéseik ugyanis csak a szakadék szélén táncoló őrült bizonytalan tántorgásához hasonlíthatók. A miniszternek csak egyben adhatunk igazat: az országnak valóban szüksége van a szabadságharcra, ez azonban egyedül a Fidesz csúcsvezetése ellen irányulhat. Ez lenne az érdeke magának a Fidesznek is, hiszen a jelenlegi vezetés nemcsak a pártot, hanem az egész magyar jobboldalt lejáratja, aminek már csak azért is rendkívül súlyosak lehetnek a következményei, mivel a baloldalon jelenleg nincs olyan mérvadó, hiteles politikai erő, amely valós alternatívát kínálhatna az országnak" - írta.