Az IMF nélkül elszáll a magyar adósság

2011.12.27. 08:11 Módosítva: 2011.12.27. 08:13

Szakértők szerint bárhogyan alakulnak a valutaalappal folyó tárgyalások, az ország jövőre még fizetőképes maradhat. A bizonytalanság miatt magasra szökhetnek az állampapírhozamok, írja keddi számában a Világgazdaság. A lap online kiadásában még pénteken úgy kommentálta Bebesy Dániel Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere az elmúlt hét eseményeit és az IMF–EU-tárgyalások körüli bizonytalanságot, hogy az ország a csőd felé halad.

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) jövőre 4589 milliárd forintnyi állampapírt tervez kibocsátani, ebből 1437 milliárdot devizában, a maradékot forintban, ismerteti a lap. „A forintkibocsátási tervben megjelentek nem tűnnek irreálisnak" – mondta a Világgazdaságnak Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, hiszen ezek szerint jövőre kéthetente nagyjából 50 milliárd forintnyi kötvényt kellene eladnia az ÁKK-nak.

Az igazgató szerint a devizafinanszírozással sem lesznek feltétlenül gondok. Az államnak ugyanis vannak még tartalékai: a Magyar Nemzeti Bankban van még nagyjából kétmilliárd eurónyi betétje, emellett a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy része is rendelkezésére áll. Így a durván 4,8 milliárd eurónyi devizakötvény helyett elegendő lehet, ha egy-kétmilliárdot el tudunk adni.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a lapnak úgy vélekedett: „2012 eleve nehéz év lesz a feltörekvő kötvénypiacok számára”. A szakember ennek tükrében arra számít, hogy ha nem jutunk dűlőre a valutaalappal, akkor fel kell készülni a kétszámjegyű kamatokra mind a forint-, mind a devizakötvények esetében. Erre az eshetőségre készülve mondta azt Bebesy, hogy „egy katasztrófa-forgatókönyv felé haladunk, amelyben képtelenek leszünk finanszírozni a gazdaságot, vagy a kötvényhozamok kétszámjegyűek lesznek, ami fenntarthatatlan”.

Szalma Csaba elmondta, hogy jövőre a kötvényállomány 20 százaléka árazódik át az akkor várható kamatszintre. Hüvelykujjszabályként minden százalékpontnyi kamatemelkedés GDP-arányosan ugyanennyi százalékpontnyi szigorítással igazítható ki a büdzsében.