Magyarországon vörösen villognak a vészjelzők

Nagy-Britanniától kezdve Szlovákiáig ma mindenhol velünk foglalkoztak. A Financial Times brit gazdasági napilap szerkesztőségi rovatában azt írta, hogy „Magyarországon vörösen villognak a vészjelzők”, és az országnak égető szüksége van egy készenléti megállapodásra az IMF-fel és az EU-val. Orbán Viktor kormánya „hamis módon” ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy sínen vannak a tárgyalások az IMF-fel és az EU-val, és az ország megállapodás nélkül is meg tud állni a lábán. A tárgyalások valójában „nagyon nincsenek sínen; még megkezdésük időpontját sem jelölték ki” – állt a cikkben.

A lap szerint „Európa kezd ráébredni Magyarország retrográd új alkotmányára” is. Magyarország átmenetileg képesnek bizonyulhat finanszírozási igényeinek fedezésére a tartalékokból, de miután a kinnlevőség-betétállomány ráta 150 százalékhoz közelít, a bankrendszer függése a rövid távú nagybani finanszírozási forrásoktól „hatalmas nehézségeket okozhat”, ha a likviditás kiapad. Emellett több gazdasági jellegű cikkben is foglalkozott a magyar államháztartás helyzetével a lap ma és tegnap is.

A baloldali The Guardian budapesti keltezésű beszámolójában idézte Fellegi Tamás, Matolcsy György, Lázár János és több budapesti gazdasági elemző szavait. A lap egy további beszámolót is közzétett az Operánál zajlott tüntetésről.

A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE) csütörtökön „Magyarország elveszíti a befektetők bizalmát” címmel közölt terjedelmes írást. Ebben ismertette egyfelől Pleschinger Gyula nyilatkozatát, ugyanakkor bemutatta azokat az adatsorokat is, amelyek tanúsága szerint hiába javult a 2008-as pénzügyi támogatásnyújtás óta a magyar közpénzügyi helyzet, a befektetők tavaly folyamatosan lefelé nyomták a forintot.

A németek is

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív újság csütörtökön szintén Magyarországgal foglalkozott. A címoldalán közölt kommentárt a magyar kormány helyzetéről. Georg Paul Hefty „Megadni Orbánnak az európai mértéket” című írása szerint Orbán Viktor hatalomra kerülése óta „vallásháború dúl” Magyarországon és a külföldi partnerországokban egyaránt arról, hogy a miniszterelnök vajon „szent vagy Belzebub személyesen.”

A Die Welt konzervatív lap pénzügyi rovatában Kathrin Gotthold és Holger Zschäpitz közölt elemzést, amely szerint a magyar gazdasági helyzet alakulása „óriási felfordulást okoz a valutaunióban, holott az ország nem is tagja az euróövezetnek.” A lap szerint az osztrák állampapírhozamok megugrása annak jeleként értékelhető, hogy a „magyar vírus” megtámadta Ausztriát és rajta keresztül az egész euróövezetet, amelynek „legyengült szervezete akár össze is omolhat” egy újabb betegség hatására.

A Berliner Zeitung baloldali lap az euró forintárfolyamának alakulása kapcsán „Forint-végkiárusítás” címmel közölt elemzést. Frank Herold szerint a gyenge forint jó az idegenforgalomnak és az exportra termelő vállalatoknak, de „a számos hátrány sokkal erősebben hat.” A forintgyengülés hatására például „papírhulladékká válhat a 2012-es költségvetés, amelynek számai 300 forintos euró árfolyamon alapulnak.”

És mások is

A formálódó ellenzéki koalícióról szóló cikket közölt szerdán a Le Figaro című francia lap online kiadása, és a hírportál - a Le Monde honlapjával egyetemben – foglalkozott az euróval szemben rekord szintre süllyedt forinttal is. A Figaro újságírója, Stéphane Kovács szerint „nap mint nap erősödik a „Viktátor” ellenzéke”, és megjegyzi, hogy a hétfőn az Opera előtt tartott tüntetésen „a baloldal a rendszerváltás óta nem tapasztalt mértékben” mobilizálódott, ahol olyan régi ellenzékiek is hallatták a hangjukat, akik valaha közel álltak Orbán Viktorhoz.

A De Telegraaf című holland napilap csütörtöki számában azt írta, hogy „vitatott új alkotmányával Magyarország gyakorlatilag elhagyta az Európai Unió demokratikus rendjét.” Amióta Orbán (Viktor) jobboldali nacionalista pártja kétharmados többséget szerzett, olyannyira radikális és messzemenő intézkedéseket foganatosított, hogy Magyarország kizárását az EU-ból – a szerző szerint – többé már nem kellene elképzelhetetlennek tartani.

A Le Soir című, baloldali liberális brüsszeli lap csütörtöki száma interjút közölt Louis Michel belga liberális politikussal, volt EU-biztossal, aki hazájának külügyminisztere volt 2000-ben, az EU és Ausztria közötti „Haider-konfliktus” idején. Michel szerint meg kellene nézni, hogy milyen lehetőség nyílik Magyarországgal szemben a közös uniós értékek alapján történő fellépésre. A politikus úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor magatartása ellentétes az EU-ban érvényes alapvető jogokkal.

Növekszik a nemzetközi nyomás Orbán Viktor kormányára a Sme című liberális szlovák napilapnak a kommentárja szerint is. Peter Morvay úgy fogalmaz, hogy „az elemzők többsége egyetért abban, hogy Magyarország a megállapodás (IMF, EU) nélkül csak március végéig bírja ki, s ha összekaparja az utolsó költségvetési tartalékokat, akkor nyárig. A kormány számára az sem jelentene lényeges segítséget, ha rátenné a kezét a jegybank devizatartalékaira – ezzel csak kegyelemdöfést adná meg a kabinet iránti bizalomnak. A kérdés már csak az, mi kedvesebb Orbánnak: visszalépni vagy pedig csődbe vinni az országot.”

Az olasz La Republica szerint Orbán Viktor és kormánya mára a falnak vetette a hátát. Magyarország a szakadék szélén áll és a helyzet napról napra rosszabbodik, és a gazdasági helyzet avval fenyeget, hogy kezelhetetlenné válik. A cikk szerint, ha most kellene Budapestnek megszereznie az EU tagságot, Orbán autokratikus törvényváltoztatásai után ez már nem sikerülne.