Gyurcsány: Az önkény rendszere épül

Az ország problémáit a magyaroknak kell megoldaniuk, nem szabad azt várni, hogy kívülről, nemzetközi szervezetek döntsenek a jövőjéről, arról, hogy merre menjen Magyarország - mondta Gyurcsány Ferenc a Demokratikus koalíció vasárnapi konferenciáján. A kormányfő személyéről is az itt élőknek kell határozniuk, ez a szuverenitás része, és bár a külföldi véleményeket érdemes meghallgatni, a következtetések levonása a magyarok dolga.

Azt is hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor kormányzását nem bármi áron megdönthető diktatúrának, hanem "az önkény rendszerének" tartja, amellyel szemben alkotmányon kívüli eszközöknek nincs helyük. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az ellenzék ne csak a kormányváltás szükségességében, hanem abban is egyetértsen, mi következzen azután.

A konferenciát megelőzően arra az újságírói kérdésre, javult-e az ellenzéki pártok együttműködésének esélye azzal, hogy Schiffer András lemondott az LMP-frakció vezetéséről és a továbbiakban nem vállal párttisztséget, Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: az LMP még nem döntötte el, milyen mélységű együttműködésben hajlandó részt venni, a DK-nak viszont törekednie kell a megegyezésre azokkal, akiket az ökopárt a vezetőjévé választ. Információink szerint Schiffer  lemondásának oka éppen az lehet, hogy szerinte LMP-nek önállóan kéne indulnia a következő választáson, többen viszont úgy vélik, össze kéne fogni más ellenzéki pártokkal, többek között az MSZP-vel.

Fájni fog

A gazdaságpolitikáról szólva Gyurcsány azt mondta, szembe kell fordulni a kormány önző, a jómódúaknak kedvező politikájával. Szerinte az egyensúly fenntartásához a kiadások csökkentése szükséges, szerkezeti reformok kellenek az egészségügyben, az oktatásban és a nyugdíjrendszerben, "és ez bizony fájni fog".

Az ellenzéknek ezt időben világossá kell tennie, nehogy a választók azt gondolják: az esetleges kormányváltás után automatikusan jobban fognak élni, több pénzük lesz, "sőt, azt hiszem, hogy nagyon szigorú, fegyelmezett költségvetési politikát kell majd folytatni, és időnként kényelmetlen szerkezeti reformokat kell elindítani" - fogalmazott a Demokratikus Koalíció elnöke.

Helyzetértékelésében úgy vélte, az ország nem először néz szembe mély gazdasági és politikai válsággal, de szokatlan, hogy ezek egyszerre jelentkeznek, és Magyarország "60-as évek óta példátlan" nemzetközi elszigetelődésével párosulnak.

El kell takarítani a romokat

Békesi László közgazdász, a Horn-kormány egykori pénzügyminisztere előadásában előrelépésnek tartotta Gyurcsány Ferenc szavait azután, hogy a Reformszövetség terveit annak idején, kormányfőként még úgy minősítette, azok "gazdaságilag imponálóak, társadalmilag dermesztőek". Hozzátette: egyetért a volt kormányfővel abban, hogy a választókat nem szabad illúziókban tartani.

Kifejtette, a jelenlegi gazdaságpolitika nem folytatható, és bízik abban, hogy a kormány is megérti:
elsődleges érdeke a fizetésképtelenség elkerülése, így a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. Ugyanakkor azt mondta, a jelenlegi jogi és intézményrendszerre nem lehet reális, a növekedésre lehetőséget adó gazdaságpolitikát alapozni, így a kormányváltás után a munkát egy-két évig tartó "romeltakarítással", az alaptörvény és a gazdaságot bénító sarkalatos törvények eltörlésével vagy megváltoztatásával kell kezdeni, ezután jöhet csak, az akár az évtized végéig is eltartó gazdaságpolitikai fordulat.

Véleménye szerint ehhez piacbarát lépések szükségesek, belátva, a magyar kicsi, nyitott és erőforrás-hiányos gazdaság. Az ország nem bír el ekkora intézményrendszert, ilyen fokú állami kötelezettségvállalást, az újraelosztás mértékét csökkenteni kell a jelenlegi 50 százalékról, ez a növekedés egyik feltétele - mondta. Megjegyezte, tisztában kell lenni azzal is, hogy a gazdaság növekedési képessége korlátozott, ezért fontosak a hatékonyságnövelő lépések.

Veszélyben a demokrácia

Bokros Lajos, az MDF színeiben megválasztott európai parlamenti képviselő, aki Békesi Lászlót váltotta pénzügyminiszterként 1995-ben, elöljáróban hangoztatta: nem tagja a DK-nak, és nem is lesz az, de úgy véli, hogy ha a demokrácia veszélyben van, az ellenzékhez tartozóknak erkölcsi kötelességük az együttműködés.

Beszédében a szerkezeti reformok fontosságát hangsúlyozva kiemelte: az oktatásban, az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben is meg kell találni az öngondoskodás és az állami "kényszerszolidaritás" egyensúlyát. Elmondta, büszke arra, hogy a tandíj magyarországi bevezetése a nevéhez köthető, de sosem állította, hogy az önmagában elég. Szerinte a tandíjnak a felesleges felsőoktatási intézmények megszüntetésével és a keretszámok munkaerő-piaci elvárásokhoz igazításával kell társulnia.

Vizitdíj, progresszív adózás és magánnyugdíj kell

Bokros Lajos szükségesnek tartja a vizitdíj bevezetését és a kötelező magán egészségbiztosító pénztárak működését. Elképzelése szerint a nem fizető "potyautasok" csak baleseti, sürgősségi ellátást vehetnének igénybe, a magánpénztárak viszont egyetlen beteget sem utasíthatnának el, igaz, egészségügyi kockázatok esetén nagyobb díjat szabhatnának meg ügyfeleiknek. Szerinte ebben a rendszerben a mainál magasabb járulékokra és vizitdíjra is szükség lenne, mivel a magyar egészségügy - számos más területtel ellentétben - alulfinanszírozott.

A közgazdász-politikus véleménye, hogy a hatékonyság növelése érdekében meg kell szüntetni az egyetemi-főiskolai oktatók és a gyógyító személyzet közalkalmazotti jogállását, valamint nem tartható, hogy a szenátusok a felsőoktatási intézmények gazdálkodásáról döntsenek.

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében a magánpénztári pillér fokozatos újraindítását sürgette Bokros Lajos, az adórendszerrel kapcsolatban pedig úgy foglalt állást: a jelenlegi helyzetben vissza kellene állítani a progresszív adózást, a legfontosabb azonban, hogy az adóék - a bruttó munkaerőköltség és a nettó kereset hányadosa - a mainál alacsonyabb legyen.