Olivér
2 °C
8 °C

Így csináltunk óránként mínusz 200 milliót

2012.01.23. 16:33
| Módosítva: 2012.03.22. 07:37
Tavaly 1734,4 milliárd forintos hiányban zárt az államháztartás, ami GDP-arányosan 6 százalékosnál nagyobb deficitet jelentene, derül ki a hétfőn közzétett részletes költségvetési adatokból. Az 1700 milliárd kétharmada egyszeri tételekből jött össze. Az szja egykulcsossá tétele 20 százalékkal csökkentette a jövedelemadó-bevételeket, csipszadóból kevesebb folyt be, mint a végkielégítések különadójából.

A hétfő délután kiadott részletes adatok megerősítették: tavaly 1734,4 milliárd forintos hiánnyal zárt a magyar államháztartás (a helyi önkormányzatok hiánya nélkül). Ez leosztva napi 4,75 milliárd forintos hiányt jelent, vagyis azt, hogy óránként nagyjából 198 millió forinttal költött többet a kormány, mint amennyi bevétele volt.

Az NGM által közzétett jelentés szerint az 1734,4 milliárdos hiány az éves eredeti előirányzat mintegy két és félszeresét, a törvényi módosított előirányzatnak pedig 110 százalékát jelenti.

Az elképesztő mértékű deficit – ennél többet csak a Gyurcsány-kormánynak sikerült összehozni 2006-ban, amikor Veres János utasításba adta, hogy a választások előtt a PM ne foglalkozzon a hiány alakulásával – csaknem kétharmada, ahogyan azt szintén tudni lehetett, egyszeri tételekből jött össze:

  • a Mol-részvényvásárlás: 498,6 milliárd forint;
  • az Európai Bíróság döntése miatti áfa-visszatérítés: 250 milliárd forint;
  • MFB Zrt. tőkeemelése: 120 milliárd forint;
  • MÁV Zrt. adósságának átvállalása: 50 milliárd forint;
  • a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása (az intézményhálózat államosításával egyidejűleg): 196 milliárd forint.
 
Nagyobb méret Beágyazás

Egyszeri tételekkel együtt a tavalyi hiány a 2010-esnek (853,9 milliárd forint) csaknem a duplája volt, és megközelíti a GDP 7 százalékát. Azonban az uniós módszertan szerint számolt államháztartási egyenleg – a szintén egyszeri tételt jelentő nyugdíjállamosítás mintegy 3000 milliárd forintjával együtt – előreláthatólag mintegy 976 milliárd forintos többletet mutat, ami a GDP 3,5 százalékának felel meg.

Eltűnt az szja ötöde

Ha a részletes adatokat megnézzük, látható, hogy a legtöbb adóból a tervezettnél kevesebb volt az állam bevétele, egyes adónemekben elmaradt a 2010-es szinttől. Az egykulcsos adó bevezetése majdnem 400 milliárdos kiesést hozott a költségvetésnek: tavaly 1382,8 milliárdnyi szja-bevétele volt az államnak, ami 20,9 százalékkal, 395,7 milliárddal kevesebb volt a 2010-esnél.

Általános forgalmi adóból 2219,5 milliárd forintnyi bevétele volt a költségvetésnek, ez az  összeg a módosított előirányzatnak 89,2 százaléka, attól 269,5 milliárd forinttal marad el. Mivel az áfaper nyomán csak nagyjából 250 milliárdot kellett kifizetni, a forgalmi adóból származó bevételek ennek hatásai nélkül is a tervezett alatt maradtak volna.

Jövedéki adóból például 875,1 milliárd forint folyt be, ami csak 2,2 százalékos növekedést jelent, holott év közben a dízel jövedéki adóját jelentősen emelték. A minisztérium közleménye szerint a benzinfogyasztás erőteljes csökkenését némileg kompenzálta a gázolaj keresletének növekedése.

Társasági adóból 6,8 milliárddal kevesebb, 447,2 milliárd forint folyt be az államkasszába, ami 2,1 százalékos visszaesést jelent 2010-hez képest. Az evabevételek még nagyobb mértékben estek vissza: 172,3 milliárdnyi evát fizettek be az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózók, ami az előző évinél 9,6 milliárddal (5,3 százalékkal) kevesebb.

Voltak sikeres adónemek is. Az ágazati különadók összesen 171,9 milliárd forintot hoztak, ezek terveknél 6,8 százalékkal, az előző évinél pedig 13,3 százalékkal magasabb értéket jelentenek. A 2010-es végkielégítések 98 százalékos különadójából a tervezettnek közel a négyszerese folyt be, ezzel együtt ez inkább büntetésjellegű tétel volt, hiszen mindössze 3,7 milliárd forintot szedett be így az állam. Szintén alig észrevehető tételt jelent a költségvetésben a tavaly év közben bevezetett csipszadó: ebből a várt 5 milliárdnál is kevesebb, 3,3 milliárd forint folyt be a költségvetésbe.

Erre költötték

A költségvetés nagyobb kiadásai között szerepel a kamatokra elköltött 1101,1 milliárd forint, amin belül a legnagyobb részt a forintban fennálló adósság utáni 770,6 milliárd forint jelentette. Az összeg döntő részét, 632,1 milliárd forintot az államkötvények kapcsán fizetett a költségvetés, további 106,7 milliárd forintot a kincstárjegyek, 31,8 milliárd forintot pedig az Európai Beruházási Banktól és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától forintban felvett hitelek után kellett teljesíteni. A devizában fennálló adósság 330,5 milliárd forintos kamatkiadással járt.

A helyi önkormányzatok támogatására (ebben az állami támogatások és hozzájárulások mellett az szja helyben maradó része is benne van) 2011-ben összesen 1195,6 milliárd forint volt. Az NGM adataiból kiderül, hogy tavaly 3048,4 milliárd forint ment el nyugdíjakra, míg az Egészségbiztosítási Alap kiadása 1458,5 milliárd forint volt. A nyugdíjalapba 2594,1 milliárd forint érkezett a munkáltatói és munkavállalói járulékbefizetésekből, míg a 363,4 milliárd forint az államosított nyugdíjvagyont kezelő a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származott (az NGM tájékoztatása szerint „ez az összeg volt hivatva pótolni a korábbi években biztosított központi költségvetési támogatást”).

Nem lesznek elnézők

Noha a költségvetés a nyugdíjvagyonnak köszönhetően elvileg pluszos lesz, Brüsszelt nem hatotta meg, hogy látszólag jobb eredményt értünk el a 3 százalékos deficitnél. Január 11-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Magyarország nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Brüsszel szerint a magyar kormány nem tudott olyan programot letenni az asztalra, ami hosszú távon is biztosítaná az ország finanszírozhatóságát.

Olli Rehn uniós pénzügyi biztos a bizottsági döntésről szóló sajtótájékoztatón arról beszélt: most formailag valóban teljesíti Magyarország a 3 százalékos GDP-arányos deficitet, de ez csak egyszeri tételeknek, a GDP 10 százalékát kitevő nyugdíjpénztári felhalmozások költségvetéshez csoportosításának köszönhető. A Bizottság szerint 2013-ban ismét 3 százalék feletti hiánnyal kell számolni, akkor is, ha nem számítunk a makrogazdasági feltételek és mutatók romlására.

A magyar helyzet súlyára jellemző, hogy a Magyarország ellen túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárás az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) holnapi ülésén is téma lesz. Ha a miniszterek – mint az ilyenkor lenni szokott – egyetértenek a Bizottsággal, a miniszteri tanács a közeljövőben várhatóan újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarországnak a hiány leszorítására.

Az eljárás legsúlyosabb következménye a kohéziós alapból történő kifizetések felfüggesztése lehet. Ez nagyjából 2000 milliárdos forintnyi uniós támogatás felhasználását veszélyeztetheti, számos közlekedési és környezetvédelmi nagyberuházás leállását eredményezheti.

Még nagyobb szigor jön

Ráadásul az euróválság hatására a mostaninál is szigorúbb költségvetési tervek vannak napirenden az unióban. A jövőben a 3 százalék helyett csak 0,5 százalék lenne a maximálisan tolerálható strukturális hiány – ennél sem vehetik figyelembe az egyszeri tételeket, vagyis a mostani magyar mutatók már korántsem lennének olyan dicsőségesek –, és a mostani mérlegelés helyett automatikus lenne az eljárás, illetve az adott ország GDP-jének 0,1 százalékáig terjedő büntetést is kiszabhat az Európai Bizottság.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!