Gusztáv
-11 °C
-2 °C

Újabb bank bukott hitelpert

2012.02.01. 06:54
Első fokon pert nyert a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke, Kásler Árpád az OTP Bankkal szemben. A tavaly december 8-án a Békés Megyei Bíróságon született ítélet kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal semmis. Az ítélet szerint a banknak nincs joga zsebre tenni a vételi és eladási árfolyamok közötti árfolyamnyereséget, így a hiteltörlesztésnél alkalmazott – a banknak kedvezőbb – eladási áron történő elszámolást a bíróság szintén semmisnek mondta. Az OTP már fellebbezett, az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé került januárban.

Pert nyert hitelezőjével, az OTP-vel szemben a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. A 2010 december végén indított polgári eljárásban a Békés Megyei Bíróság egy szabad felhasználású devizaalapú hitellel kapcsolatban adott igazat a felperesnek.

Az elsőfokú – tehát még nem jogerős – ítélet szerint

  • a kezelési költség és a hitellel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámított díj devizában történő meghatározása semmis;
  • illetve semmis az a szerződéses pont is, amelyik rögzíti, hogy a banknak joga van az általa megállapított deviza eladási árfolyamokon elszámolni ügyfele törlesztőrészleteit.

Forintban legyen a kezelési költség

A vitatott szerződés rögzíti: a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevőjét. A bíróság szerint ez a szerződési feltétel azért tisztességtelen, mert „a benne megállapított kezelési költség svájci frankban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít".

A bíróság szerint semmi sem indokolja, hogy a kezelési költséget svájci frankban tartsák nyilván, hiszen „az árfolyam változás következtében a pénzügyi intézmény oldalán felmerülő, a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek”. Ezzel szemben a bank a gyakorlatban a kezelési költséget svájci frankban számolja, és az egyes törlesztőrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozást ezen is érvényesíti.

Vételi = eladási árfolyam

Az első fokon eljáró bíróság azt is kimondta, hogy semmisnek tekintendő az a rendelkezés – amit lényegében minden bank alkalmaz –, miszerint az adós által fizetendő részlet a bank által meghatározott deviza eladási árfolyam függvénye. Az ítélet az eladási árfolyamok alkalmazását megsemmisíti, és kimondja, hogy a szerződés visszamenőleges hatállyal csak akkor érvényes, ha a bank az ügyfélnek kedvezőbb vételi árfolyamon számolja el a törlesztést.

Az indoklás szerint a bank a kölcsönt vételi árfolyamon adta oda a hitel felvevőjének, miközben  „a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna”.

Az ítélet szerint „a kölcsönszerződésnek nem célja a deviza értékesítés... a hitelnyújtó bank hasznának a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódnia”. Tényleges szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon „indokolatlan előny” a banknak, és „egyoldalú hátrány” a hitelfelvevőnek, ezért a Ptk.209/A.§(2) bekezdésére hivatkozva az ítélet semmisnek mondja a szerződésnek ezt a pontját is.

Láttunk már hasonlót

Az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtábla elé került. Ez az a testület, amelyik tavaly március 4-én nagy port kavart jogerős ítéletében kimondta: a szegedi Partiscum Takarékszövetkezet összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen, ezért azok három évre visszamenőlegesen semmisek.

Az ítélőtábla tavalyi döntésének a lényege az volt, hogy 2008. június 9-től a Partiscum minden egyes devizahitelt, forinthitelt illetve devizaalapú személyi kölcsönt érintő kamatemelése érvénytelen, ami a hitelintézetnek kedvezőtlen jogszabályváltozásból, vagy a forrásköltségek emelkedéséből következett. Az egyoldalú szerződésmódosításra a hitelszerződések általános szerződési feltételei ugyan feljogosították a Partiscumot, az eljárásában azonban pontosan ezeket a pontokat találta semmisnek a bíróság.

A döntéssel lényegében minden olyan hiteldrágítás érvényét veszítette, amit a takarékszövetkezet Magyarország hitelbesorolásának és országkockázati felárának változásával, a jegybanki alapkamat módosulásával vagy a bankközi kamatok, illetve a lekötött betéti kamatok változásával indokolt. Szintén semmis lett minden olyan, az ügyfélnek kedvezőtlen kamat-, díj vagy költségváltoztatás, ami a hitelintézetre kötelező szabályozók megváltozásából vagy valamilyen jegybanki rendelkezésből fakadóan korábban minden akadály nélkül beépülhetett a hiteltörlesztőkbe.

A döntés a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé került, itt részben jogszabálysértőnek találták az alsóbb rendű bíróságok döntését, ezért megsemmisítették a korábbi ítéleteket és új eljárásra kötelezték az első fokon eljáró Csongrád Megyei Bíróságot. Ha az LB jóváhagyta volna az ítélőtábla döntését, ezerszámra indulhattak volna perek a bankok ellen, lényegében az egész hitelezési rendszer jogi alapja kérdőjeleződőtt volna meg.

Érdekes párhuzamok

Bár ez az ügy még nem tart a legfelsőbb bírósági szakaszban, a párhuzam azért lehet mégis érdekes, mert korábban a Partiscum, most az OTP lépéseit elkaszáló bírósági döntés is a polgári törvénykönyvre hivatkozva hozott a hitelintézeteknek kedvezőtlen döntést (igaz, előbbi esetben a bíróság az egyoldalú szerződésmódosításokat kifogásolta, most pedig az ügyfeleknek egyoldalúan hátrányos szerződéses pontok érvényesítése nem tetszett a bíróságnak).

Az LB a Partiscum kapcsán kimondta: egy bank nem csak a Ptk. szabályai szerint módosíthatja az ügyfélnek kedvezőtlenül és egyoldalúan a szerződést, hanem a hitelintézeti törvényben felsorolt pontok alapján is.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.