Petra
13 °C
19 °C

Újabb bank bukott hitelpert

2012. 02. 01. 06:54
| Módosítva: 2013. 01. 16. 09:40
Első fokon pert nyert a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke, Kásler Árpád az OTP Bankkal szemben. A tavaly december 8-án a Békés Megyei Bíróságon született ítélet kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal semmis. Az ítélet szerint a banknak nincs joga zsebre tenni a vételi és eladási árfolyamok közötti árfolyamnyereséget, így a hiteltörlesztésnél alkalmazott – a banknak kedvezőbb – eladási áron történő elszámolást a bíróság szintén semmisnek mondta. Az OTP már fellebbezett, az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé került januárban.

Pert nyert hitelezőjével, az OTP-vel szemben a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. A 2010 december végén indított polgári eljárásban a Békés Megyei Bíróság egy szabad felhasználású devizaalapú hitellel kapcsolatban adott igazat a felperesnek.

Az elsőfokú – tehát még nem jogerős – ítélet szerint

  • a kezelési költség és a hitellel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámított díj devizában történő meghatározása semmis;
  • illetve semmis az a szerződéses pont is, amelyik rögzíti, hogy a banknak joga van az általa megállapított deviza eladási árfolyamokon elszámolni ügyfele törlesztőrészleteit.

Forintban legyen a kezelési költség

A vitatott szerződés rögzíti: a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevőjét. A bíróság szerint ez a szerződési feltétel azért tisztességtelen, mert „a benne megállapított kezelési költség svájci frankban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít".

A bíróság szerint semmi sem indokolja, hogy a kezelési költséget svájci frankban tartsák nyilván, hiszen „az árfolyam változás következtében a pénzügyi intézmény oldalán felmerülő, a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek”. Ezzel szemben a bank a gyakorlatban a kezelési költséget svájci frankban számolja, és az egyes törlesztőrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozást ezen is érvényesíti.

Vételi = eladási árfolyam

Az első fokon eljáró bíróság azt is kimondta, hogy semmisnek tekintendő az a rendelkezés – amit lényegében minden bank alkalmaz –, miszerint az adós által fizetendő részlet a bank által meghatározott deviza eladási árfolyam függvénye. Az ítélet az eladási árfolyamok alkalmazását megsemmisíti, és kimondja, hogy a szerződés visszamenőleges hatállyal csak akkor érvényes, ha a bank az ügyfélnek kedvezőbb vételi árfolyamon számolja el a törlesztést.

Az indoklás szerint a bank a kölcsönt vételi árfolyamon adta oda a hitel felvevőjének, miközben  „a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna”.

Az ítélet szerint „a kölcsönszerződésnek nem célja a deviza értékesítés... a hitelnyújtó bank hasznának a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódnia”. Tényleges szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon „indokolatlan előny” a banknak, és „egyoldalú hátrány” a hitelfelvevőnek, ezért a Ptk.209/A.§(2) bekezdésére hivatkozva az ítélet semmisnek mondja a szerződésnek ezt a pontját is.

Láttunk már hasonlót

Az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtábla elé került. Ez az a testület, amelyik tavaly március 4-én nagy port kavart jogerős ítéletében kimondta: a szegedi Partiscum Takarékszövetkezet összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen, ezért azok három évre visszamenőlegesen semmisek.

Az ítélőtábla tavalyi döntésének a lényege az volt, hogy 2008. június 9-től a Partiscum minden egyes devizahitelt, forinthitelt illetve devizaalapú személyi kölcsönt érintő kamatemelése érvénytelen, ami a hitelintézetnek kedvezőtlen jogszabályváltozásból, vagy a forrásköltségek emelkedéséből következett. Az egyoldalú szerződésmódosításra a hitelszerződések általános szerződési feltételei ugyan feljogosították a Partiscumot, az eljárásában azonban pontosan ezeket a pontokat találta semmisnek a bíróság.

A döntéssel lényegében minden olyan hiteldrágítás érvényét veszítette, amit a takarékszövetkezet Magyarország hitelbesorolásának és országkockázati felárának változásával, a jegybanki alapkamat módosulásával vagy a bankközi kamatok, illetve a lekötött betéti kamatok változásával indokolt. Szintén semmis lett minden olyan, az ügyfélnek kedvezőtlen kamat-, díj vagy költségváltoztatás, ami a hitelintézetre kötelező szabályozók megváltozásából vagy valamilyen jegybanki rendelkezésből fakadóan korábban minden akadály nélkül beépülhetett a hiteltörlesztőkbe.

A döntés a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé került, itt részben jogszabálysértőnek találták az alsóbb rendű bíróságok döntését, ezért megsemmisítették a korábbi ítéleteket és új eljárásra kötelezték az első fokon eljáró Csongrád Megyei Bíróságot. Ha az LB jóváhagyta volna az ítélőtábla döntését, ezerszámra indulhattak volna perek a bankok ellen, lényegében az egész hitelezési rendszer jogi alapja kérdőjeleződőtt volna meg.

Érdekes párhuzamok

Bár ez az ügy még nem tart a legfelsőbb bírósági szakaszban, a párhuzam azért lehet mégis érdekes, mert korábban a Partiscum, most az OTP lépéseit elkaszáló bírósági döntés is a polgári törvénykönyvre hivatkozva hozott a hitelintézeteknek kedvezőtlen döntést (igaz, előbbi esetben a bíróság az egyoldalú szerződésmódosításokat kifogásolta, most pedig az ügyfeleknek egyoldalúan hátrányos szerződéses pontok érvényesítése nem tetszett a bíróságnak).

Az LB a Partiscum kapcsán kimondta: egy bank nem csak a Ptk. szabályai szerint módosíthatja az ügyfélnek kedvezőtlenül és egyoldalúan a szerződést, hanem a hitelintézeti törvényben felsorolt pontok alapján is.