Vásárhely évekig tőzsdézett a kötvénypénzzel
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Hódmezővásárhely − mint kibocsátó − annak idején a kötvény feltételeinek (devizanem, kamatozás) meghatározója is volt, a lejegyzőknek garanciát vállalt a kondíciókban szereplő fizetési feltételek teljesítésére, írja a Napi. A mostani tehermegosztási igény abból a szempontból furcsa, hogy azokban az években, amikor a város nyert a pénzeken, fel sem merült a "terhek megosztása".
Aligha egyedi eset
Az, hogy az önkormányzatok évekig carry trade ügyleteket köthettek, komoly szabályozói hiányosságra utal. Az ügyben a döntéshozók mellett vétkesek a településeket ezekre a megoldásokra rábeszélő, komoly sikerdíjért dolgozó tanácsadók és természetesen a hitelintézetek is, amelyek a kötvények lejegyzése mellett sokszor irreálisan magas betéti kamatokkal "ingerelték" a helyhatóságokat, hogy olyan esetben is vegyenek igénybe finanszírozást, amikor látható, hogy az így a településhez kerülő pénz (vagy annak egy része) nem fejlesztési, hanem spekulációs célokat szolgál.
Maga Lázár János büszkélkedett 2007 augusztusában, hogy az egy évvel korábban kibocsátott kötvényből származó pénzt befektették, amiből a kamat- és árfolyamkülönbségen több mint egymilliárd forint bevétele származott a városnak. A carry trade még évekig folytatódott: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009-es jelentése szerint a város közgyűlése 2007 júliusában egyszeri alkalomra szóló, majd novemberben folyamatos megbízást adott a polgármesternek, hogy származékos devizaműveleteket végezzen a kötvénykibocsátásból még rendelkezésre álló összeggel.
Az ÁSZ kimutatása szerint a városnak a származékos ügyleteken, a devizanemek átváltásából származó árfolyamnyereségen és opciós díjbevétel címen 2007−2008-ban további, összesen 1,611 milliárd forint bevétele származott. Időközben − 2008 őszén − viszont beütött a pénzügyi válság, ami miatt az utolsó két év nyereségével arányos vesztesége keletkezett a településnek.
Mivel az árfolyamok azóta sem tértek magukhoz, a kötvénykibocsátás kockázata is megmutatkozik − bár kamatoldalon még mindig kedvezőbbek a devizakötvény-kondíciók, mint egy forintkötvényé. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a kötvénykibocsátás célja (elvben) nem pénzügyi nyereség volt, a város a fejlesztései eredményéből akarta kigazdálkodni a kötvény − és a többi hitel − ellenértékét.
Érdekes az is, hogy idén nyáron Lázár János még alapvetően másképp látta a helyzetet. Sajtónyilatkozatában maga jelezte, hogy a városnak sikerült átütemezésben megállapodnia a hitelt nyújtó bankkal (Erste), és ekkor még maga is arról beszélt, hogy a Magyar Bankszövetség − és a települési szövetségek − álláspontjához hasonlóan erre − átütemezésre − ösztökélné a többi települési önkormányzatot is. Ami az elmúlt fél év során változhatott, az az, hogy lejárt az átütemezésben Hódmezővásárhelynek adott türelmi idő, s így az igen komoly mértékben eladósodott városnak meg kell(ett) kezdenie a törlesztést.
A fentiekkel kapcsolatban a Napi szerette volna a polgármester véleményét is közreadni, ám folyamatos tárgyalásai során nem sikerült őt elérni. Munkatársai jelezték: a testületi ülés után várhatóan tájékoztatót tart Lázár János.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
