Kevés az új ötlet Magyarországon

A benyújtott szabadalmak száma és a kutatás-fejlesztésre költött források volumene egyfajta tükörképe az ország innovációs kapacitásainak, ez pedig lényegesen befolyásolja az adott ország versenyképességét, illetve a válságból való kilábalás sebességét, állapította meg egy minap közzétett európai uniós felmérés az innováció és a gazdasági növekedés kapcsolatáról. Ebből a szempontból kifejezetten rosszul állnak az eurózóna perifériájához tartozó országok közül a görögök, illetve a portugálok és Magyarország sem büszkélkedhet szép eredményekkel.

Az Európai Szabadalmi Hivatal a közelmúltban tette közzé az Európában bejegyzett szabadalmak számáról szóló 2011-es statisztikát, amely szerint az európai országok közül a legtöbb szabadalom németországi vállalatok és magánszemélyek felől érkezett (több mint 33 ezer darab), amelyet a francia szabadalmak száma nagy lemaradással követ (közel 12 ezer darab). Még ehhez képest is alig fele az olaszok által benyújtott szabadalmak száma, amelynek alig felét érik el a spanyolok által benyújtott szabadalmak. Az eurózóna perifériájához sorolt országok közül az általában versenyképesnek tartott Írország mindössze 700 szabadalommal büszkélkedhetett tavaly, míg a gyenge versenyképességűnek ismert Portugália és Görögország 162, illetve 130 szabadalommal. Sajnos hasonlóan kevés szabadalmat tudott felmutatni Magyarország is (169 darab).

Amennyiben az adott országok lakosságához viszonyítjuk a szabadalmak számát, sajnos szintén jól kiütközik a nagy különbség az Európa motorjának számító Németország és a periféria országok között. Míg ugyanis a 2011-es adatok szerint Németországban egymillió lakosra 405 szabadalom jutott, addig ez az olaszoknál 83, a spanyoloknál 54, a portugáloknál 15, a görögöknél pedig mindössze 12 szabadalmat jelentett. Írország lakosságarányosan viszonylag jól állt az egymillió főre eső 158 szabadalommal, Magyarország viszont ebből a szempontból is gyengén teljesített a 17 szabadalommal.

Amennyiben a kutatás-fejlesztésre költött kiadásokat az ország GDP-jéhez viszonyítjuk, ott is kiütközik a periféria országok gyenge eredménye: míg ugyanis Görögország ugyanannyit (0,6%) költött 2009-ben is kutatás-fejlesztésre, mint egy évtizeddel ezelőtt, addig a portugál k+f kiadások a GDP-hez képest 0,69 százalékról 1,66 százalékra emelkedtek az OECD adatai szerint. Mindkettő jócskán elmarad azonban az OECD tagországok 2009-re jellemző 2,33 százalékos átlagától. Az innováció kulcsfontosságú hajtótényező a versenyképességben, amely lehetővé teszi, hogy az adott országok, vagy cégek nagyobb piaci részesedést szerezzenek, illetve a termelékenységüket fokozni tudják.

Peter Dröll, az Európai Bizottság ipari innovációs politikával foglalkozó részlegének vezetője a Reuters-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadalmak száma és a k+f-kiadások tükörképei egy ország innovációs kapacitásainak és arra is felhívta a figyelmet, hogy adataik szerint meglepően szoros az összefüggés az egyes országok 2004-2009 közötti k+f-kiadásai és a 2011-es GDP-növekedési teljesítményük között. A közelmúltban közzétett elemzésük arra is rávilágított, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek többek költöttek az utóbbi években kutatásra és innovációra, könnyebben átvészelték a válságot és gyorsabban ki is lábaltak belőle.

A görög és portugál termelékenység a Rabobank adatai szerint az EU-átlag 65, illetve 77 százalékát éri el, ami jól mutatja azt a versenyképességi különbséget, amely az eurózóna kulcs országai és a periféria országok között húzódik. Leegyszerűsítve az állampapírpiaci befektetők a gyenge termelékenységi és versenyképességi adottságok miatt aggódnak az említett országok államadóssága miatt, azaz nem látják azokat a tényezőket, amelyek a gyorsabb gazdasági növekedést és ezen keresztül az adósságráta leszorítását segítenék. Portugália az elmúlt egy évtizedben átlagosan csupán 1 százalék körüli GDP-növekedést tudott felmutatni.

A termelékenységi és versenyképességi hátrányok csökkentésének egyik útja szakértők szerint a sokszor emlegetett szerkezeti reformok lehetnek, amelyek a munkavállalókat, illetve egyes iparágakat az eddiginél nagyobb versenyre kényszerítik például a szabályozás rugalmasabbá tételével. Természetesen a kutatás-fejlesztési kiadások emelése is segíthet a periféria országok gyenge versenyképességi helyzetének javításán, de önmagában a növekvő kiadások még nem oldják meg a helyzetet. Az új technológiák, az innovációk, illetve a korszerű vállalati menedzsment technikák használata az oktatás színvonalának emelése nélkül nehezen járható út. Portugáliában ebből a szempontból az egyik legnagyobb probléma az alap- és középfokú oktatás gyenge színvonala, emiatt pedig a munkavállalók nehéz átképzése a gyorsan változó gazdasági-vállalkozási környezet idején.