Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Magyar dohánycéget hozna helyzetbe Lázár trafiktörvénye

2012.02.27. 11:11

Lázár János fideszes frakcióvezető és Sánta János a Continental Zrt. vezetője kezdettől fogva együttműködött a trafiktörvény kialakításában, amelynek a fő célja, hogy helyzetbe hozzák a sátoraljaújhelyi céget a piacon, írta a Népszabadság.

Sánta, aki egyben a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) elnöke is, korábban az Indexnek arra a kérdésre, hogy folytatnak-e egyeztetést a kormánnyal, úgy válaszolt, álláspontjukat "a sajtón keresztül kommunikálták" , azt pedig a felelősen, "a fenntarthatósag, működőképesség és a feketepiac növekedését megakadályozni kivánó elvekre" fektették.

Mint ismert, a British American Tobacco, a Continental, az Imperial Tobacco és az Universal Leaf Tobacco dohányipari cégek részvételével megalakult Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége a dohánytermékek kiskereskedelmét monopolizáló törvényjavaslat átírását korábban valóban javasolta, a Népszabadság azonban úgy tudja, a Continentalnak éppen az eredeti, Lázár-féle javaslat elfogadása állna az érdekében. Vagyis Sánta úgy érvelt korábban a trafiktörvény ellen az egész szakma nevében, hogy valójában annak megírásában a kezdetektől részt vett, sőt részben éppen cégét hozza helyzetbe.

A lap szerint a trafiktörvény célja az egészségvédelem mellett az, hogy csökkentsék a multinacionális cégek által előállított cigaretta mennyiségét és helyzetbe hozzák a Continental Zrt.-t. Jelenleg ugyanis a multik, így a Philip Morris és a British American Tobacco (BAT) és az Imperial Tobacco által előállított áru a piac 85-90 százalékát fedi le, míg a maradék az egyetlen, a kormányoldalon hazainak tartott gyártó Continentálé. Az egyelőre Brüsszel előtt parkoló törvényjavaslat alapján egyrészt jelentősen lecsökkenne az eladóhelyek száma – így teljesülhetnek a törvény címében és indoklásában szereplő egészségvédelmi célok is – ugyanakkor ebben a beszűkült eladási csatornában a hazai gyártó Continental termékei azonos méretű eladói felületen tudnak majd megjelenni, mint a jóval nagyobb vetélytársak árui. A Continental disztribúciós részlege történetesen a Lázár János irányította városhoz, Hódmezővásárhelyhez kötődik, emellett a Continental felügyelőbizottsági tagja Dancsó József fideszes honatya.

A Fidesz frakcióvezetője még decemberben nyújtotta be az Országgyűlésnek javaslatát a dohány-kiskereskedelemről. Az előterjesztéshez Lázár február 19-én nyújtott be egy zárószavazás előtti módosító javaslatot, amit az Országgyűlés másnap elfogadott, ám a törvény zárószavazását – fideszes javaslatra – elhalasztották. Mint később kiderült, előbb Brüsszel véleményét akarták kikérni. Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós notifikációval foglalkozó főosztályáról már napokkal korábban, február 16-án kikerült Brüsszelbe a szöveg, méghozzá úgy, hogy az tartalmazta a három nappal később elfogadott módosításokat is.

A Napi Gazdaság múlt csütörtöki számában beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság honlapján jelenleg, a legutolsó módosítást is tartalmazó olvasható verzióját egy „Sánta János” névvel regisztrált felhasználó gépén hozták létre. Sánta János a Népszabadságnak elmondta: badarság lenne azt gondolni, hogy a teljes törvényt ő írta volna, illetve úgy fogalmazott: „ha ő lett volna, akkor sokkal okosabban járt volna el.” Azt ugyanakkor elismerte, hogy időről időre kapott szövegtervezeteket szakmai egyeztetésre, véleményezésre a törvényhozóktól.

Hogy a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége tudott-e elnökük egyeztetéseiről, nem tudni, egyelőre azonban úgy tűnik, a közös érdekek nem jelentek meg a törvényjavaslatban. A szövetség javaslata szerint a jelenlegi törvényjavaslatban szereplő szabály helyett, amely szerint 2000 lakosra jutna egy üzlet, 1100-1200 lakosonkénti eloszlást javasol, ez nagyjából 10 ezer boltot jelentene. Másik javaslatuk az, hogy a koncesszióval bíró kiskereskedelmi egységek egyéb terméket is árulhassanak. Szerintük a kiskereskedelmi koncessziós díjnak egy jelképes összegnek kellene lennie. "Azt, hogy ezek a javaslatok milyen mértékben és hogyan kerülnek figyelembe vételre, nem áll módunkban megbecsülni" - közölte korábban Sánta János, a szövetség elnöke az Index kérdésére.

A cigarettaforgalmazásból tavaly 380 milliárd forint  bevétele származott a költségvetésnek. A piac 500 milliárd forintos forgalmát alapul véve a fennmaradó 120 milliárdból a gyártók és forgalmazók nyereségadót, a munkavállalók szja-t fizetnek, tehát a cigarettából és dohánytermékekből az állam jóval 400 milliárd forint feletti bevételre számíthat.