219 100 forint az átlagkereset

Januárban a nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 4,3, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, derül ki a KSH adataiból.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 100 Ft, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 225 000 Ft, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 206 800 Ft volt. Nem­zetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos idő­szakit.

Az át­lag­­keresetek a versenyszférában 5,2, a költségvetés területén 1,4 százalékkal nőttek. A legjobban fi­zető gaz­da­sági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (439 300 Ft), ezt az információ és kommu­ni­káció (390 800 Ft), valamint az energiaipar (villamosenergia­, gáz­, gőz­ellátás) követte (334 400 Ft). A leg­kevesebbet a szálláshely­szolgáltatás, vendéglátás (137 300 Ft), illetve az ad­minisztratív és szol­gál­ta­tást támogató tevékenység (158 300 Ft) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak egy részére 2012. januártól ha­vonta az adó­ és járulékváltozások ellen­­tételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. 2012. januárban a költségvetésben a teljes mun­ka­idősök mintegy 56 százaléka átlagosan 10 300 Ft, a nonprofit szervezeteknél 6 százalék 10 500 Ft juttatást kapott ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 2012. januárban átlagosan 7,6, ebből a versenyszférában dolgozóké 9,6 százalék­kal haladták meg az egy évvel korábbit. A költ­ ségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alap­il­let­ménye 2,0 százalékkal emelkedett.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 141 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 800, a szellemi foglalkozásúaké 181 700) Ft volt, így összességében, nemzetgazdasági szinten a családi kedvezmények figyelembe vétele nélkül a nettó keresetek 1,4 kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ami az áfaemelés nyomán 5,5 százalékra gyorsult januári infláció mellett 3,8 százalékos reálbércsökkenésnek felel meg. 

A 227 800 Ft­os nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,1 százalék­kal haladta meg a 2011. januári értéket. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 3,8 százalék volt.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 799 ez­er fő volt az alkalma­zásban állók száma, mely 31,8 ezer fővel kevesebb, mint 2011. januárban. A költségvetési szférában 680 ezren (12,5 ezer fővel keve­sebben, mint egy évvel ezelőtt) dolgoztak 2012. januárban, közülük átlagosan 16 ezren közfoglalkoztatás keretében, ebből a közszféra átlagkeresetének szintjét befolyásoló teljes mun­ka­idősök létszáma mindössze 4,8 ezer fő volt. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 103 ezer fő álltal­ kal­mazásban, 5,7 ezer fővel több, mint egy éve.

Összességében a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – alkalmazásban állók száma 38,6 ezerrel csökkent.

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint a kereslet oldali inflációs nyomást enyhíti, hogy egy éve alatt 1,5 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma, ezen belül 1,7 százalékkal, közel 32 ezer fővel a versenyszférában alkalmazottak létszáma. Az adatok arra utalnak, hogy egyes foglalkoztatók csak a létszám csökkentésével tudták kigazdálkodni a minimálbér és az elvár bérek növelését, a létszám leginkább, több mint 10 százalékkal az építőiparban csökkent. "Feltételezhető, hogy a bérköltségek növekedését egyes ágazatokban a szürke, illetve feketefoglalkoztatás növelésével igyekeztek tompítani" - vélte az elemző.