A gazdagok még gazdagabbak lettek
Michael Förster, az OECD vezető elemzője ismertette a szervezet legújabb, jövedelmi egyenlőtlenségekről szóló jelentését a Tárki szervezésében csütörtökön. Az eredmények szerint 30 éve nem volt ekkora a jövedelmi különbség: ma a felső 10 százalék átlagosan kilencszer annyit keres, mint a legalsó. Még az olyan, hagyományosan egalitárius társadalmakban is komolyan nőtt a szakadék, mint Németország, Dánia vagy Svédország.
Gini-index
A Corrado Gini után elnevezett mérőszám a statisztikai eloszlások egyenlőtlenségeit méri. Jövedelmi eloszlásoknál úgy kell értelmezni, hogy ha az értéke nulla, akkor mindeki azonos jövedellemmel rendelkezik, ha egy, akkor egy emberé minden.
A jövedelmi egyenlőtlenségekre általánosan használt Gini-index a nyolcvanas évek közepétől csaknem 10 százalékot nőtt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedek gazdasági növekedéséből elsősorban a gazdagok húztak hasznot, a szegényebbeknek arányosan kevesebb jutott az OECD országokban.
A megállapítások szerint a technológia fejlődés a magasabban képzett munkaerőnek kedvezett, , így az alacsonyabban vagy egyáltalán nem képzett rétegek sokkal inkább lemaradtak, mint korábban. Ugyankkor ennek hatását tompította, hogy általában az államok komoly befektettek az oktatási rendszerükbe, és így megnőtt a képzettebb munkavállalók aránya.
Emellett az OECD államok szabályozási és intézményi változtatásokkal próbálták ösztönözni az alacsony képzettségűek foglalkoztatottságát, a munkaerőpiacok rugalmasságát. Ezt sikerrel is tették ugyankkor a magsabb foglakoztatottság az alacsonyabb szegmensekben növelte a jövedelemeloszlási különbségeket. A részmunkaidő és az atipikus munkaszerződések terjedése, illetve a kollektív szerződések fokozatos eltűnése is növelte a szakadékot.
Szintén fontos magyarázat, hogy az évek során az országok döntő részénél csökkent az állami újraelosztás mértéke, a szegényebbek kárára. A családszerkezet is megváltozott, ma már sokkal inkább azonos jövedelmi kategórákból választunk párt magunknak, mint bármikor korábban. A globalizációnak közvetlenül elenyésző hatása volt mind a különbségek növekedésében, mind a foglalkoztatottsági trendekben.
Magyarországon a válság óta kitartóan nőnek a jövedelmi különbségek a Tárki adatai alapján, bár még mindig jobbak vagyunk, mint az átlag. Itthon a különösen a növekvő munkanélküliség és a háztartások eladósodottságának emelkedése okozott gondot. A jövedelmi különbségeket tovább erősítette, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások adósságszintje emelkedett nagyobb ütemben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
