Ránk zárult az uniós tyúkketrec

Sokba kerülnek idén a piros tojásért érkező húsvéti locsolók: a tojás ára egy év alatt több mint a negyedével nőtt. Egyes boltokban darabjáért már most is 50 forintot kell fizetni, a húsvét előtti időszakban pedig 60 forint fölé is drágulhat. A tojásárak növekedése mögött egyrészt a növekvő takarmány- és energiaárak állnak, ennél is nagyobb azonban a hatása a tyúktartásra vonatkozó szigorúbb szabályozás életbe lépésének.

A tojás nem lesz jobb

Az unió 1999 óta hatályos irányelve előírja, hogy tojótyúkokat – a 350-nél több tyúkot tartó telepeken – csak a hagyományosnál nagyobb ketrecekben lehet tartani. Ez évtől 500 helyett minimum 750 négyzetcentiméter életteret kell biztosítani egyenként a tyúkok számára, és ülőrúddal is el kell látni a ketreceket.

„Az EU tyúkállományának 93 százalékát ketrecben tartották, a döntés állatvédelmi szempontok miatt született” – mondta Sütő Zoltán, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának docense. A baromfitanszék vezetője az Indexnek elmondta: az unió véleménye szerint jobban érzi magát a tyúk, ha tojófészekben rakja le a tojásait, ha porfürdőben tudja tisztítani a tollazatát és ha ülőrúdon tud elhelyezkedni.

Fontos tudni, hogy bár a tyúknak jobb élete lesz a változástól, a rántottánkon nem fogunk változást érezni. „Az új típusú ketrecben – ezt berendezett vagy módosított ketrecnek nevezik – megtermelt tojás nem egészségesebb és nem jobb, azaz sem az összetétele, sem a táplálóanyag-tartalma nem különbözik. Ez egyébként nem is lenne logikus, mert a tojás az egy nagyméretű petesejt, és egy ilyen változásnak furcsa következményei lennének” – tette hozzá Sütő.

Nagyobb a stressz

A szakember szerint szakmai kifogások is vannak az új ketreccel szemben. Miután 25-50 állat van egy egységben elhelyezve, nagyobb a szociális stressz, kevesebb a tojástermelés. Ezenkívül rosszabb a higiéniai állapot, a fa ülőrudak miatt kiírthatatlan a tyúktetű, az ülőrudak miatt nagyobb az állatok sérülésének veszélye, gyakori a talp különböző betegsége, így „összességében nő az elhullás aránya" – mondta.

Az Európai Unió 2011. december 31-ig adott türelmi időt az átállásra, a termelők azonban sokáig abban bíztak, hogy mégsem lesz kötelező átalakítani a ketrecet, az EU végül újabb haladékot ad, vagy meggondolja magát. „Magyarország – számos kelet-európai csatlakozó országgal együtt 2004-ben lett az EU teljes jogú tagja, tehát eleve fáziskülönbség volt a régi és a később csatlakozó országok között” – mondta a tanszékvezető, aki azt is felidézte: még az egy évvel ezelőtti magyar elnökség idejében is bíztak abban, hogy ezen változtatni lehet, és valamiféle méltányosságot el lehet érni.

Alaptalanul reménykedtünk

Végül azonban nem így történt, az új szabály 2012-ben életbe lépett: januártól nem lehet régi ketrecekben tartott tyúkoktól származó tojást eladni étkezési tojásként. Az állatok július végéig még maradhatnak az istállókban, tojásuk ipari felhasználásra tojáslé és tojáspor előállítására felhasználhatók. Utána azonban már ipari felhasználásra is csak az uniós szabálynak megfelelő ketrecekben élő tyúkok tojását lehet értékesíteni.

Sütő szerint az EU-ban most mintegy 50-51 millió tyúk termel ilyen tiltott ketrecben, aminek a tojását nem lehet héjas tojásként kereskedelmi forgalomba hozni. "Ez generálja a tojáshiányt, és emeli az árakat, ugyanakkor svindlizésre is lehetőséget ad, mert a tyúkból nem pecsételve jön ki a tojás" – teszi hozzá Sütő Zoltán.

A ketrecellenőrzés elsősorban a magyar hatóságok feladata lesz, de várhatóan azt a piac is kikényszeríti majd. Azok a magyar tojástermelők ugyanis, akik ketrecátalakításra áldoztak, nem nézik majd szívesen a feketézőket, hiszen külföldön nem tesznek különbséget, csak azt nézik, hogy magyar-e egy tojás.

Sokba kerül a váltás

„Tyúkonként ötezer forint a ketrec átalakítása, ráadásul az átalakított ketrecekben drágább a tojás előállítása. Az új szabályok miatt 25-30 százalékkal kevesebb tyúkot lehet tartani ugyanakkora területen. Ha az állatok szabadabban mozognak, több energiára van szükségük, több takarmányt esznek. Ráadásul mivel egymást csipkedik, a tojás könnyebben megsérül, így több a selejt” – mondta Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szaktanácsadója kérdésünkre.

„Ha a hagyományos ketrec termelési költségeit 100 százaléknak vesszük, akkor az új típusú ketrecben egy tojás előállítása 10-20 százalékkal, esetenként akár 30 százalékkal is magasabb lehet. A szabad tartás költségei mintegy 50 százalékkal magasabbak, míg a bio- vagy organikus tartásban a költség akár a hagyományos kétszerese is lehet” – állítja Sütő Zoltán. Hiába volt tehát több mint tíz évük a magyar termelőknek az átállásra, az, aki idő előtt bevezette az új ketrectípust, versenyhátrányba került. Ezért aztán a ketrecek cseréjét mindenki addig húzta, ameddig csak tudta.

Kertész Tamás, a Farm Tojás Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta: náluk mintegy 150 ezer tyúkot érintett a ketrecek átalakítása. A többit már eleve a drágább, de az unió által is hangoztatott állatjóléti szempontokat még inkább figyelembe vevő úgynevezett mélyalmos technológiával, vagyis lényegében szabadon tartották. „Az átállás elég költséges volt, több istállót újjá kellett építeni, mert nem fértek be az új típusú ketrecek, a régiek mentek a MÉH-telepre” – mondta Kertész.

200 ezer tyúk kieshet

Az állattartók halogató magatartása azért is nehezen érthető, mert a Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt években háromszor is írt ki pályázatot, hogy megkönnyítse a régi, kisebb ketrecekkel rendelkező gazdák dolgát. Tavaly például 3 milliárd forintot különítettek el erre a célra, de a pénzre nem volt elég jelentkező. A szaktárca szerint ez arra utal, hogy aki akarta, korszerűsítette a telephelyét.

Az Indexnek nyilatkozó termelők viszont árnyalták a képet. Mint elmondták, a pályázat csak augusztus végén jelent meg, és a benyújtási határidő szeptember 30-a volt. A támogatás mindössze negyvenszázalékos volt, miközben az elmúlt évek árutojás-termelésében nem volt annyi profit, hogy hatvanszázalékos önrészt valaki előteremtsen. A pályázat ráadásul utófinanszírozású volt, a kifizetési kérelmet kilenc hónapon belül kellett benyújtani, feltéve, hogy az átalakítás költségeinek legalább 80 százalékát a pályázó már saját zsebből kifizette. Úgy tudjuk, jelenleg folynak olyan egyeztetések, hogy tavasszal ismét legyen pályázat a régi ketrecrendszerek cseréjére.

Erre nagy szükség lenne. Szakmai becslések szerint a négymilliós magyar tyúkállományból nagyjából egymillió gazdáját teljesen felkészületlenül érte a szabályozás, és kalkulációk szerint körülbelül száz kisebb telep, ezen belül kétszázezer tyúk lesz, ami végül kiesik a rendszerből. „Sokan várhatóan átállnak a mélyalmos technológiára, ez azonban szintén emeli az árat, hiszen költségesebb az előállítás” – vélte Kertész.

Az átállás nem csak a magyar gazdáknak okozott gondot. Míg Európa északi, észak-nyugati felén gond nélkül, időben megtörtént a váltás, és az osztrákok és németek is rajtra készen álltak, a keleti és déli államok halogatták a beruházást, az uniós tagországoknak mintegy fele szerezte csak be januárig az új ketreceket. Igaz, a régi EU-tagok sem büszkélkedhetnek: a legtöbb hagyományos ketrec Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Portugáliában és Belgiumban van.

Megugrottak az árak

A ketrecügy hatására tehát az étkezési tojáspiacon Európa-szerte csökkent a kínálat és nőtt az ár. Németország határán például valóságos tojásturizmus alakult ki húsvét előtt. Német lapbeszámolók szerint a boltokban csak háztartási mennyiségben lehet vásárolni, ez fajtánként általában két-két, összesen nyolc darab, tíz tojásból álló dobozt jelent. A német tojástermelők szövetségének tájékoztatása szerint voltak olyan határmenti boltok, ahol 500 százalékig terjedő mértékben nőtt a tojáseladás az árkülönbség miatt: Csehországban most átszámítva 2-2,80 euróba (a mostani 290 körüli árfolyamon 580-800 forintba) kerül tíz tojás, holott év végén még csak 1,06 euró (mai árfolyamon nagyjából 300 forint) volt az áruk. Németországban viszont jelenleg ennyi, 1,09 euró a legjobb ár.

A magyar határon hasonló nem tapasztalható, a magyar tojásárak ugyanis még így is az uniós átlag alatt vannak, mondta Kertész Tamás, a Farm Tojás Kft. ügyvezetője. „Az egyensúly persze idővel helyreáll, a növekvő ár ugyanis kínálati oldalon egyes termelőket a mennyiség növelésére késztet, ami hosszabb távon lejjebb szorítja az árakat is” – vélte Földi. Szerinte további drágulás egy darabig nem várható, húsvét után alighanem kicsivel csökken az ár, de év végéig jellemzően inkább drága marad.

Sütő Zoltán szerint a tojás ára attól függően fog változni, hogy az EU irányítói a Bizottság által generált helyzetet hogyan kezeik a jövőben. A legnagyobb kérdés az, hogy az európai tojástermelés „szétzilálását követően” az EU enged-e olyan országból tojásimportot, ahol nem az uniós állatvédelmi előírásoknak megfelelő környezetben állítják elő az étkezési tojást. Jelenleg ugyanis jelentősen nő a harmadik országból származó tojástermékek importja az EU-ba, ezek a termékek pedig nem felelnek meg az EU szigorú állatjóléti előírásainak.

Rájár a rúd a termelőkre

Hazánkban 551 telepen folyik nagyüzemi tojástermelés, a tyúknak átlagosan 25 óra kell a tojás előállításához. Jelen pillanatban a magyar fogyasztás huszonöt százalékát fedezzük importból, elképzelhető azonban, hogy ez az arány tíz százalékkal is emelkedik. A hazai tojástermelés az elmúlt nyolc évben 30 százalékkal csökkent, az ágazati szereplők másfél éve az elmúlt évtized legrosszabb időszakát élik.

A csirke is drágul

Nem csak a tojás drágul a ketrecátalakítás hatására, hanem a csirkehús is. A baromfiüzemek átadási áraikat három lépésben tervezik emelni, mondta Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke szerdán az MTI-nek. Szerinte az áremelkedés első fázisa már a legtöbb feldolgozó üzemnél megtörtént: 5-7 százalékkal emelték, illetve a közeli napokban emelni fogják azt az árat, amit a kereskedők fizetnek a feldolgozóknak. Ez azt jelenti, hogy a mostani, átlagosan kilogrammonként 420 forintos árat emelik 5-7 százalékkal.

A következő, várhatóan április közepi-végi áremelkedés mértéke 5-6 százalékos lehet. A harmadik fázis június körül következhet, ami újabb akár 6-10 százalékos áremelést is jelenthet.