Pénteken 543 bázispontra emelkedett a magyar állam csődkockázatát jelző 5 éves cds-felár a korábbi 520 bázispont körüli értékről, ami azt bizonyítja, hogy a befektetők egyre inkább kételkednek a kormány azon szándékában, hogy gyors IMF-megállapodásra törekszik, írja a Portfolio.hu. Ez az érték azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők 543 ezer euró körüli éves díjat kérnek középárfolyamon a befektetőktől minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.
A mostani érték azt jelzi, hogy néhány hét alatt jelentős változás történt az ország nemzetközi megítélésében. A havi csődkockázati csúcs ugyanis mindössze három héttel azután következett be, hogy a magyar cds-felár féléves minimumra esett. Március elején még 500 bázispont alatt volt az ország cds-árazása, és hazánk kevésbé volt kockázatos, mint például Írország.
A piaci bizalomvesztésre utal az is, hogy péntek éjjel, illetve szombat hajnalban – igaz, elenyésző forgalomban – folytatódott a forint gyengülése a devizapiacokon. Az euró ára a hajnali órákban megközelítette a 295-öt, 294,79-es szinten is született kötés. Kora reggel ennél már kedvezőbb, 292,6-293 forint közötti szinten mozgott az euró. A svájci frank 244,6 forintnál, a dollár 223 forint közelében volt hajnalban.
A piaci bizalomvesztésre utal a Wall Street Journal blogbejegyzése, ami azzal foglalkozik: Magyarország egymásnak ellentmondó és zavaros információkat közöl a devizakötvény kibocsátásának időpontjáról. Az írás itt Töröcskei István ÁKK-vezérigazgató csütörtöki szavaira utal, ezek szerint ugyanis elképzelhető, hogy a magyar állam az IMF-megállapodás előtt megcsapolhatja a piacokat, írja a Portfolio.hu.
A WSJ emlékeztet arra, hogy az ÁKK vezérigazgató-helyettese, Búzás László február végén még kizárta ennek a lehetőségét. Korábban pedig Banai Péter és Nátrán Roland helyettes államtitkárok, valamint Cséfalvay Zoltán államtitkár (a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről) sem tartotta lehetségesnek, hogy Magyarország az IMF-megállapodás előtt devizakötvényt bocsásson ki. Az írás ezek alapján megjegyzi, hogy egyre többen gondolják úgy a piacon, hogy Magyarország mégis a török kártyát játssza.