Harc indult a Malév-veszteségek miatt

Megütközést váltott ki a banki közösségben, hogy a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) levélben fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) és bepanaszolta az OTP-t és a K&H-t, akik elkezdték a bankkártyával vásárolt Malév-jegyek ellenértékét visszaterhelni a kártyaelfogadó utazási irodákra.

Mint ismert, a MUISZ szerint a Malév-jegyekkel kapcsolatban az ügyfeleknek a kártérítési igényt a légicéggel szemben kell érvényesíteniük, mivel a légi személyszállítási szerződés az ügyfél és a Malév között jött létre. A légicég és az utazási irodák között csak jegyügynöki szerződés állt fenn, a repülőjegy-értékesítési szerződésnek az utazási irodák azzal eleget tettek, hogy átadták a repülőjegyet (e-jegyet) az ügyfélnek. Érdekes ugyanakkor, hogy a külön szerződésre hivatkozva a kártérítési felelősség alól mentesülni akaró utazási irodák a bankok azon álláspontját, amely szerint ők is egy másik, a bankkártya-elfogadási szerződés alapján indíthatják el a visszaterhelési (chargeback) folyamatot, nem fogadják el. Márpedig az említett szerződések szerint abban az esetben, ha a kártyával történő vásárlás nem teljesül, az ügyfél visszakövetelheti a vásárlás ellenértékét a banktól, amely jogosult a terminált üzemeltető kereskedőnél érvényesíteni a chargeback jogát. Ez a jogalap teljesen független attól, hogy a nem teljesítés kinek róható fel − hiszen a megállapodás csak a pénzügyi tranzakcióra vonatkozik.

Piaci információk szerint a körülbelül 750 ezer le nem utazott Malév-jegyből mintegy 60 ezret vettek bankkártyával. Ezek esetében több hónapos harcra lehet számítani − információink szerint a 2010 év végén bedőlt Aeroviva esetében még mindig pénzére vár az OTP a társaság kaucióbiztosítójától. A kártyás ügyfelek kifizetése ugyanakkor független ettől a vitától, úgy tudjuk, van olyan bank, amely még a chargeback beérkezése előtt visszautalja az igazolt kártyás fizetés ellenértékét az ügyfélnek.

Zám Tibor, a Best Reisen ügyvezető igazgatója szerint az utazási irodák zöme régóta készült a Malév-csődre − a cégeknek évek óta alig van Malév-charterük. Az igazi mélyütést a szakember szerint a nagy repülőjegyes irodák kapták. A fenti visszaterhelések mellett ezeknek elúszott a tavalyi nyereségük, mert az extra jutalékot már nem fizeti a Malév, és összezsugorodott a piacuk, mert a fapadosoknak nincs szüksége rájuk. A Ryanair például deklarált üzleti célként hirdeti, hogy nincs szüksége közvetítő közreműködőkre − Angliában a piacvezető Thomas Cookot is csőd közelbe vitte az ír low cost légicég, amelynek a Magyar Turizmus Zrt. most támogatást ad... Ugyanakkor Zám szerint a Malév csődje inkább az utasokra volt nagyobb hatással, mint az utazásszervezőkre. A Malév-csődtől Hajducsi Tamás, a Kartago Tours marketingigazgatója szerint összességében nem nőtt az utazásszervezői piac "csődkitettsége", mivel új szereplők lépnek a Malév helyére. Gondban csak a repülőjegy-értékesítésen bukó cégek lehetnek majd.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!