Az éves terv 90 százaléka a hiány

Márciusban 230,9 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya - derül ki az NGM csütörtöki közleményéből. Ez azt jelenti, hogy az első három hónapban 517,5 milliárd forintnyi hiány gyűlt össze, ami az éves terv - 576,2 milliárd forint - mintegy 90 százaléka.

A központi költségvetés mintegy 235,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 3,6 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 8,2 milliárd forintos szufficittel zártak márciusban. Tavaly márciusban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 182,4 milliárd forint volt.

A központi költségvetés bevételei közül elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei maradtak el a tavalyi összegtől, melynek oka főként az uniós előirányzatokon belül egyes operatív programok alacsonyabb teljesülése.

A központi költségvetés márciusi kiadásai 31,3 milliárd forinttal lettek magasabbak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadások esetében elsősorban a kamatkiadások alakultak nagyobb összegben a tavalyi év azonos hónapjánál. Ezen felül az egyedi és normatív támogatások, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai (a korhatár előtti ellátások átkerülése miatt) és az EU-hoz történő hozzájárulások lettek magasabbak a tavalyi értéknél.

A kamatkiadások 2012 márciusában 90,2 milliárd forintot tettek ki, 36,7 milliárd forinttal többet mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 11,2 milliárd forintos szintet értek el, 6,3 milliárddal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadások (79 milliárd forint) összességében 30,4 milliárd forinttal lettek magasabbak mint az előző évben.

A társadalombiztosítási alapok 2012. március havi 3,6 milliárd forintos hiánya a Nyugdíjbiztosítási Alap 7,1 milliárd forintos deficitjéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 3,5 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2011 március hónapjában az Alapok együttes hiánya 23,0 milliárd forintot tett ki. A tavalyi évnél alacsonyabb hiány alakulásában kiemelt szerepet játszanak az Egészségbiztosítási Alap magasabb szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, mely összefügg az egyéni egészségbiztosítási járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékének emelkedésével.

Növelte a bevételeket az a tény is, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyéb bevételei között kerültek elszámolásra a baleseti adóból és a népegészségügyi termékadóból származó bevételek is. A két év összehasonlításánál meg kell még említeni, hogy idén március hónapban a Nyugdíjbiztosítási Alap közel 8,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, míg 2011-ben nem kapott támogatást. A kieső költségvetési támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta 2011 második félévében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!