Zsófia
11 °C
23 °C

Matolcsy beint az EU-nak

2012. 04. 18. 00:22
| Módosítva: 2012. 04. 18. 09:24
Lényegében semmibe vette a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Központi Bank által a múlt héten közölt, a jegybanktörvénnyel kapcsolatos aggályokat: a helyzetet elvileg rendezni hivatott, kedden este a parlamentnek benyújtott módosítást legalábbis nehéz másképpen értelmezni, az ugyanis egyezik azzal, amit még március 7-én küldtek ki véleményezésre Brüsszelbe. A monetáris tanács bővítésének lehetősége, az új alelnök kinevezése marad a decemberben elfogadott törvény szerint, és továbbra sem nyúlnak a jegybanki vezetők a kormányváltás után csökkentett fizetéséhez. A jegybanki függetlenség biztosítása az egyik elvárás az EU-IMF-hitelkerethez.

Benyújtotta a jegybanktörvény módosítását a nemzetgazdasági miniszter, közölte kedden késő este a tárca. A közleményben a minisztérium maga sem állítja, hogy ezzel feloldotta volna az ügyben a Brüsszellel illetve az Európai Központi Bankkal több mint másfél éve húzódó konfliktust a Magyar Nemzeti Bank ügyében.

A benyújtott törvényjavaslat lényegében megegyezik azzal, amit az Európai Központi Banknak küldött ki az NGM március 7-én. Matolcsy akkor gyors véleményt sürgetett, mondván, a jegybanktörvény körüli vita rendezése a feltétele az IMF-tárgyalások megkezdésének. (Brüsszel részletes kifogásairól itt olvashat bővebben. A jegybanktörvény volt az egyik oka annak is, hogy decemberben az EU és az IMF delegáció idő előtt megszakította magyarországi tárgyalásait.)

Az új törvénymódosítás tartalmilag két pontot érint: törölnék a decemberben elfogadott jegybanktörvényből azt a passzust, ami előírja, hogy a jegybanknak meg kell küldeni a monetáris tanács ülésének napirendjét a kormánynak, illetve amely szerint a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a tanács ülésein. (Ez egyébként a korábbi jegybanktörvény szerint is így volt.) A másik módosítás a jegybanki vezetők felmentésével kapcsolatos bekezdéseket törölne el a törvényből.

A megtartani kért paragrafus

46.§ (10) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag abban az esetben mentheti fel, ha a Monetáris Tanács tagja nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.

A teljes jegybanktörvényt itt olvashatja el.(pdf)

Ennek az érdekessége, hogy az egyik bekezdést kifejezetten megtartani kérte az Európai Központi Bank, külön rávilágítva, hogy a 46. paragrafus 10. bekezdése egyrészt teljesen megfelel az uniós szabályozásnak, másrészt elhagyása több szempontból is kifogásolható és jogbizonytalanságot eredményez. Egyrészt a törvény számos más pontja is hivatkozik a bekezdésre, e hivatkozások így a levegőben lógnak majd – a most benyújtott módosítás erre sincs figyelemmel. Másfelől az EKB szerint "további ok a 46. szakasz (10) bekezdés hatályban tartására, hogy annak törlése esetén sem az Alaptörvény, sem pedig az MNB-törvény nem határozná meg, hogy az Országgyűlés vagy Magyarország köztársasági elnökének hatáskörébe tartozik-e a Monetáris Tanács tagjainak felmentése".

Nyitva maradt kérdések

Az EKB véleménye kitér rá: a monetáris tanács bővítésének és egy új alelnök miniszterelnök általi kinevezésének lehetőségének megteremtésével a törvény alkalmas lehet a jegybanki függetlenség csorbítására. Jelzik, hogy ezt az aggályukat már korábban is megfogalmazták.

Továbbra is kifogásolja az EKB az Alaptörvényre tett eskü előírását is.

Még régebbi konfliktus a jegybanki vezetők fizetésének csökkentése, 2010 őszétől a korábbi szabályozás módosításával a negyedére-harmadára csökkentették az elnök és alelnökök bérét. Az Európai Bíróság joggyakorlata is ismert hasonló kérdésekben, mandátumuk alatt a vezetők bére nem csökkenthető.

Hétfőn futottak egy kört, inkább nem is beszélnek róla

Az EKB véleményében múlt csütörtöki publikálása után az NGM már pénteken jelezte, ötoldalú, szakmai informális egyeztetést kezdeményezett, melyen az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutalap, Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány képviselői vesznek részt. Az egyeztetésre már most hétfőn sor került Frankfurtban, azonban annak tényén túl egyelőre egyik résztvevő sem kommentálta az ott történteket. A parlamentnek benyújtott törvénymódosítás fényében azonban sikeresnek aligha nevezhetik majd a megbeszélést.