Nem jön gyors felminősítés

Miután tegnap óvatosan kommentálta a hiteltárgyalások megkezdésének hírét a Fitch, mai bejelentése alapján továbbra is negatív figyelőlistán tartja az ország adósbesorolását. A hitelminősítő szerint a tárgyalási folyamat továbbra is bizonytalan maradt, és a hír az országgal kapcsolatos hosszú távú aggodalmakat sem mérsékli.

A Fitch emlékeztet arra, hogy a kormány az elhúzódó vita során többször is kinyilvánította, hogy bizonyos kérdésekben nem kíván visszalépni, így a tárgyalások elhúzódhatnak, és továbbra is fennáll a visszalépés kockázata.

Elemzők szerint is vannak még kockázatok a hiteltárgyalásokkal kapcsolatban, a szerdai bejelentés pedig elsősorban politikai döntés volt. „Már semelyik fél nem tudott politikai hasznot húzni abból, hogy tovább görgeti az ügyet" – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen makroelemzője, aki szerint két nagy lökés is szerepet játszott abban, hogy megkezdhetjük a hiteltárgyalásokat: egyrészt az NGM benyújtott néhány változtatást a jegybanktörvényhez, másrészt a Bizottság is elfogadta pár kérdésben a magyar érvelést.

Mit kér az IMF?

Annak kapcsán, hogy az EU-hoz képest miben kérhet mást az IMF a tárgyalások során, Török elmondta, hogy a szervezet decemberi kívánságlistájáról a legjelentősebb teljesítetlen kérdés a Költségvetési Tanács szerepe. Bár azzal, hogy a szervezet vétójogot kapott, a kormány úgy értékeli, hogy kellőképpen megerősítette a szervezetet, az IMF valószínűleg máshogy vélekedik: a tanácsnak továbbra sincsen a korábbihoz hasonló elemzőgárdája, és rendkívüli mértékben lerövidültek a vizsgálati határidők is, így kérdés, hogy a szervezet milyen mélységben tudja valójában elemezni a készülő költségvetéseket.

Emellett Török szerint kérdés lehet még a magáncsőd bevezetése, azonban a megállapodás várhatóan nem ezen fog múlni, mint ahogy valószínűleg az egykulcsos adó ügyét sem viszi kenyértörésre az IMF.

A tárgyalások akár két héten belül megkezdődhetnek, mondta Török, és a második negyedév végére meg is születhet a megállapodás egy legalább kétéves futamidejű, 15-20 milliárd eurós hitelcsomagról. A hitelminősítők azonban valószínűleg csak később reagálnak: a kilátások legkorábban a megállapodás utáni első-második hónapban, felminősítés pedig csak az év vége felé jöhet.

Lassan a testtel

A felminősítés bizonytalanságára hívta fel a figyelmet Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki elmondta, hogy Románia korábban egy sikeres IMF-program ellenére is a befektetésre nem ajánlott kategóriában maradt.

Szerinte a tárgyalások során felmerülhet még a strukturális alapokból származó összegek felhasználásának hatékonysága és a közbeszerzések átláthatósága is, azt azonban továbbra sem lehet tudni, hogy a háttérben mennyi ügy van valójában lezárva – így akár a mostani bejelentést is megelőzhette előrelépés olyan feltételekről, amik nem nyilvánosak.

Az uniós feltételek mellett Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint az IMF kitérhet a Költségvetési Tanács megerősítésére (például kérheti, hogy hosszabb idő álljon a tanács rendelkezésére a költségvetés vizsgálatára), az egykulcsos adó kétharmados bebetonozottságának eltörlésére, vagy akár olyan kiadáscsökkentő lépésekre, mint az alanyi jogon járó juttatások körének szűkítése. Emellett szükség lesz a Széll Kálmán tervben leírt intézkedések részletezésére is.

A tárgyalások Gárgyán szerint május második felében kezdődhetnek, és nem valószínű, hogy a 3. negyedév előtt lezárulnának. Az összeg valamivel kisebb lehet az előző csomagnál, 10 és 20 milliárd euró között mozoghat, ugyanakkor ennek most nincs nagy jelentősége, hiszen a piac csak biztosítékot akar látni az ország finanszírozása mögött.

„A piac és a hitelminősítők részéről egyelőre fennmaradhat az óvatosság, hiszen továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a tárgyalások kezdete után ismét bekeményít a kormány, és nem enged a feltéteknek" – monda Gárgyán, aki szerint felminősítésre legkorábban az év vége felé kerülhet sor, amikor már beindul a hitelprogram, és konkét változások látszanak a gazdaságpolitikában.