Rudolf
4 °C
14 °C

Térdre kényszerítettünk félmilliárd embert

Ez történt a gazdaságban az év 17. hetében

2012. 04. 29. 10:19
A héten sikeresen tárgyalt Brüsszelben a magyar kormányfő: miután találkozott José Manuel Barroso bizottsági elnökkel, Orbán Viktor bejelenthette: elhárultak az akadályok a hiteltárgyalások megkezdése elől. Ehhez 600 milliárdos szigort jelentő konvergenciaprogramunk is van, benne sok új adó, e-útdíj és dugódíj. Az ismét Széll-tervnek hívott Orbán-csomag megszorításai már júliustól fájnak, de kellenek: a tervezett éves deficit 90 százalékán volt az első negyedéves hiány.

Hétfőn megkezdődött, és szerdára véget is ért a 2010 nyara óta tartó magyar gazdasági szabadságharc dicsőséges – legalábbis most annak tűnő – tavaszi hadjárata. Kedden kora délután, azt követően, hogy Brüsszelben találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, Orbán Viktor bejelenthette: az akadályok elhárultak, és bár néhány vitás ügy az Európai Bíróságra kerülhet, ettől még hamarosan kezdődhet a hiteltárgyalás az IMF-fel és az EU-val.

Tavaly november 17-e, de még inkább december 16-a, az első informális tárgyalás kudarca óta erre vártunk; arra, hogy legalább arról sikerüljön megállapodni, hogy tárgyalni kezdünk. Amire múlt kedden, a jegybanktörvény módosításának benyújtásakor lényegében semmi esély nem látszott. Akkor ugyanis még úgy tűnt, hogy hiába volt egy nappal korábban ötoldalú egyeztetés a törvényjavaslatról, a Budapest és Brüsszel között leginkább vitatott ügyben semmilyen előrelépés nincs.

Majd eltelt egy hét, és lett.

Hogy mi történt egy hét alatt, azt biztosan nem lehet tudni, csak lehetséges magyarázatok vannak. Ami biztos: év vége óta vitatkoztunk olyan ügyeken, amelyekben lényegében nem volt előrelépés, de Brüsszel most hirtelen legyintett egyet, és azt mondta, sebaj, nincs több előfeltétel, kezdődhetnek a hiteltárgyalások.

Tény, a magyar kormány ezúttal nagyon felkészült a keddi Barroso–Orbán-találkozóra. Hétfőn kora délután a Nemzetgazdasági Minisztérium mindenkit meglepve bejelentette, hogy kész hazánk új konvergenciaprogramja, ami ezúttal a Széll Kálmán-terv 2.0 nevet kapta, és a dokumentumot – annak nyilvánosságra hozásával egy időben – el is küldtük Brüsszelbe. A Széll-terv tavaly nagy siker volt, a piacok jól fogadták az intézkedéscsomagot, így a kormány azt gondolhatta, bevált néven ne változtassunk.

Sajnos a név nem minden.

Amíg ugyanis a tavalyi Széll-terv a költségvetés kiadási oldalára, egyes szociális tételek lefaragására koncentrált, az idei – amiben a kormány a stagnálással egyenértékű 0,1 százalékos gazdasági növekedési előrejelzést adott erre az évre – egy adóemelésen, adóátrendezésen alapuló kemény megszorítás, ami megfojtja a magyar gazdaságot és felpörgeti az inflációt. A tavalyi Széllnek még voltak reformértékű intézkedései, az ideiből ezek lényegében hiányoznak, még a kiadásokat, mint például a gyógyszerkasszát érintő részek is csak eseti fűnyírásnak tűnnek, nem csoda, hogy az elemzők fenntartásokkal fogadták.

A Széll-terv ugyanakkor telefonadóstul, csekkadóstul, biztosítási adóstul, duplájára ugró Robin Hood-adóstul, újratervezett e-útdíjastul és dugódíjastul elérte a célját: jelezte a kormány elszántságát a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartására. A két év alatt mintegy 600 milliárd forintot elérő kiigazítás ígérete azonban aligha lett volna elég a keddi megállapodáshoz, hiszen az unió és Magyarország közötti vitás témáknak csak egyike, és nem is a legfontosabbika volt a túl magas hiány – az összes vitás pontról itt olvashat –, és az emiatt már 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás (amely idén vagy megszűnik, vagy félmilliárd eurós magyar veszteséget eredményez).

Ahhoz, hogy az EU öt hónapig tartó keménykedés után most mégis hozzájárult a hiteltárgyalások megkezdéséhez, alighanem Madridtól kapta a legtöbb segítséget Budapest. Az eurózóna mediterrán államainak válsága most ugyanis minden eddiginél mélyebbre lökte Spanyolországot: a spanyol csődkockázata folyamatosan nő, az ország lakóinak negyede állástalan, az állampapírok egyre magasabb hozamokkal adhatók csak el, vagyis drágul az államadósság finanszírozása. Mindezek fényében nem meglepő, hogy az országot pénteken két fokozattal leminősítette az S&P, mint ahogyan az sem, hogy egy kibontakozó spanyol válsággal a nyakában az unió nem akarta a magyar ügyben tovább feszíteni a húrt (mi viszont egyre bátrabban feszegettük azt).

Különösen azért nem, mert Barroso bizottsági elnök mostani engedékenységéből igazán sok minden még nem következik. Abból a szempontból legalábbis, hogy ha a nemzetközi szervezetek később még akarnak, tudnak keménykedni velünk a tényleges hiteltárgyalásokon. Például ha most úgy is tűnhet, hogy a Bizottság meghátrált a jegybanktörvény ügyében, simán lehet, hogy az eddigi brüsszeli kifogások két-három hét múlva, amikor az időigényesnek ígérkező hiteltárgyalások elindulnak, már washingtoni kifogásként, az IMF-illetékesek szájából hangoznak el. Ha szkeptikusak akarunk lenni, azt is mondhatjuk: engedékenységével az unió most csak időt akart nyerni, és nyert is.

Ez a felismerés lehetett az oka annak is, hogy az Orbán-bejelentés csak egy ütemben mozgatta meg a piacokat: a hetet még 300 forint közelében kezdő euró árfolyama 286 forint közelébe esett, ám a következő napokban nem folytatódott a forinterősödés, az euró a hétvégéig jellemzően a 287-290 forintos sávban mozgott.

    16. heti záró  17. heti záró
 BUX 17 511
18 253
 OTP 3470 3810
 Mol 17 490 17 900
 Richter 36 785
37 485
 Magyar Telekom 538
546

Igaz, újabb jó hírek nem is nagyon táplálták az erősödését: pénteken kiderült, hogy már 11,7 százalékos szinten van a munkanélküliség – és az elbocsátások nem értek véget –, és bár a tavalyinál 59 ezerrel többen dolgoznak, ám ebből 32 ezret a közfoglalkoztatás jelent (Matolcsy mégis kitart az egymillió új munkahely mellett, pedig, bár részben szezonális hatások miatt, lényegben annyian dolgoznak, mint a 2010-es kormányváltás időszakában). Nem jó hír az sem, hogy a költségvetési hiánya az éves terv 90 százalékánál tart.

Az új Széll-terv alapjaival is bajok vannak: a kínaiak bevonásával tervezett e-útdíjból irreálisan sok pénzt vár a kormány, a tavaly számolt évi 100 milliárd helyett már 150 milliárdot, a tervezett telefonadónkról kiderült, hogy az annak példájaként emlegetett amerikai adónak sokszorosa lehet a magyar telefonálás közterhe – ami további adóterheket is jelenthet céges telefonoknál –, ráadásul számos eszköz segíthet kevesebbet telefonálni, a biztosítási adót talán mégsem úgy vetik ki, mint tervezték, míg a a csekkadóként ismertté vált tranzakciós illetéket Csányi Sándor is kritizálta az OTP pénteki közgyűlésén.

És hogy mi történt még a nagy gazdaságpolitikai és brüsszeli fordulatok időszakában? Kedden ismét maradt az alapkamat, a hétvégére Auchanná változott a Cora, amely előző tulajdonosának másik két magyar lánca, a Match és a Profi is új tulajdonosra találhat, a vevő valószínűleg a Coop lesz. Egy devizahiteles pert nyert az OTP ellen, a portugálok visszatértek a földekre, a Mol nem sokkal Orbán Viktor Gazprom-tárgyalása után kitáncolt a Nabucco-projektből, ismét jelentkezett német igény a görög drachmára, megnyílt a petrőci aquapark és élményfürdő-építés indul Gyulán, kiderült a magyar munkás ára és az, hogy júliustól milyen segélyek mennek Erzsébet-utalványra. Emellett tovább gyilkolta a kormány a vasutat és a jól képzetteket, 4000 autós flottatendert bukott az ORFK, újabb kaposvári buszok mennek Floridába, napi nyolcmillióba fáj, hogy nem szabályozzuk rendesen a hulladékkezelést. És, hogy ez a kiegyezések hete legyen: még egy féléves harc ért véget, megállapodott az Erste a vásárhelyi devizakötvényekről Lázárral.

Május 1. hosszú hétvége

Hamarosan itt a 4 napos hétvége, foglaljon szállást 5 625 Ft / fő / éjtől

Rémálom vagy nyaralás?

A nyaralás könnyen rémálommá változhat, ha nincs utasbiztosítása. Kösse meg online!