A hetilap csütörtöki számában olvasható cikk emlékeztet arra, hogy tavaly ősszel a végtörlesztések kapcsán a fideszes Rogán Antal bejelentést tett a GVH-nál, mert szerinte a bankok feltehetően összejátszottak, amikor megemelték azoknak a forinthiteleknek a kamatát, amelyeket végtörlesztési célra kínáltak a bankok.
A GVH vizsgálatot indított az ügyben. A lap idézi Juhász Miklóst, a hivatal elnökét, aki azt mondta, még nem tudják, hogy a kamatemelésekkel a bankok megsértették-e a versenytörvényt. Juhász a lapnak úgy fogalmazott: „pillanatnyilag nincs bizonyítékunk arra, hogy a bankközi adatbázist bármelyik hitelintézet a versenytörvényt sértő módon használtal fel”.
Az adatbázis ebben a formájában 2000 óta működik, azt a Nemzetközi Bankárképző üzemelti, a lértehozója a Magyar Bankszövetség volt. A bankok egymás közötti adatszolgáltatása ennél is régebbre nyúlik vissza, a HVG felidézi, hogy „a hitelintézetek 1992 óta szolgáltatnak adatokat a közösbe”.
A HVG cikke szerint a versenyhivatal a vizsgálat közben olyan dokumentumokat talált, amelyek kimerítették az információs kartell gyanúját, ezért kiszélesítette a vizsgálódást. A lap emlékeztet arra is, hogy a GVH különféle kartellügyekben esetenként több százmillió forintos bírsággal sújtotta a bankokat, és ha most ismét elmarasztalja azokat, akkor összesen akár több milliárd forintot is beszedhet bírságként.
A versenytörvény szerint a bírság a szabályokat megsértő alany előző üzleti évi nettó árbevételének maximum tíz százalékára rúghat.
A hetilap kérdésére Juhász Miklós megerősítette, hogy egyelőre nincs bizonyítékuk arra, hogy a bankközi adatbázist bármelyik hitelintézet versenytörvényt sértő módon használta fel. A GVH elnöke azt is elmondta, hogy a versenyhivatal „vékony mezsgyén jár”, mivel egy érdekvédelmi szervezet – vagyis a bankszövetség – munkájához hozzátartozik, hogy tagjai érdekében adatbázist épít fel, ezzel azonban akár versenyjogot is sérthet.
A cikk szerint Juhász Miklós ugyanakkor „visszautasította azt a feltételezést, hogy a bankokkal szembeni vizsgálatot a költségvetési lyukakat minden módon betömni szándékozó kormányzat nyomására terjesztették volna ki”. Hozzátette, az ilyen vizsgálatok egyébként is elhúzódhatnak, akár másfél, két évig is.
A HVG megjegyzi azt is: nem lehet véletlen, hogy a Fővárosi Főügyészség „költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a banki adósok érdekvédelmi szervezetei által tett feljelentés alapján”. A feljelentést általánosságban fogalmazza meg azt, hogy a feljelentők szerint „a bankok nem fizettek adót arra az árfolyamnyereségre, amelyre a devizahitelek adósaitól tettek szerint”.