Mélyrepülésben a magyar gazdaság

Az idei első negyedévben 0,7 százalékkal csökkent a magyar gazdaság a tavalyi első negyedévvel összehasonlítva – közölte kedden a statisztikai hivatal az előzetes GDP-adatot (pdf). A naptárhatás kiszűrésével számolt adat ennél is rosszabb értéket, éves szinten 1,3 százalékos visszaesést mutat, míg a szezonális hatásokat is figyelve már 1,5 százalék az éves visszaesés (a nyers és a kiigazított adatok nagy különbségét a februári szökőnap indokolja).

Szezonálisan és naptárhatással kiigazított éves adatok, %	I.	II.	III.	IV.	I-II.	I-III.	I-IV.
2009	93,4	92,5	92,6	94,9	93,0	92,9	93,3
2010	99,2	100,8	102,5	102,5	100,0	100,8	101,2
2011	102,1	101,7	101,5	101,5	101,9	101,8	101,7
2012	98,5

A KSH és az Ecostat úgynevezett gyorsbecslésének szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatai szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal változott a bruttó hazai termék.

Az előzetes adatot közlő gyorstájékoztató szerint a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett. A KSH megjegyzi: miután az ehhez az előzetes adathoz készített becslés korlátozott információs bázisra épül, a június 8-án megjelenő végleges adatok a mostaniaktól eltérhetnek.

A vártnál is rosszabb

A most közölt adat a piaci elemzők által vártnál is rosszabb. Londoni elemzők korábban azt valószínűsítették, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben a tavalyi utolsó három hónaphoz képest csökkent, míg éves összevetésben jó eséllyel stagnált.  A Napi Gazdaság felmérése éves szinten 0,4 százalékos, míg negyedéves összehasonlításban 0,5 százalékos GDP-visszaesést várt.

Az első negyedéves adat arra utal, hogy nehezen tartható a legújabb kormányzati prognózisban szereplő 0,1 százalékos GDP-növekedési cél teljesítése is. A 2010-es kormányváltás óta nem volt ilyen rossz állapotban a magyar gazdaság: negyedéves szinten tavaly a második negyedévben volt stagnálás, a harmadikban 0,1 százalékos visszaesés. Éves szinten 2009-ben volt utoljára ennél rosszabb helyzet, akkor a mostani naptárhatástól megtisztított, szezonálisan kiigazított 1,5 százalékosnál is nagyobb visszaesés volt mindegyik hónapban.

Szezonálisan és naptárhatással kiigazított negyedéves adatok (%)	I.	II.	III.	IV.
2009	96,7	98,8	99,1	100,2
2010	101,1	100,4	100,4	100,1
2011	101,4	100,0	99,9	100,0
2012	98,7

A magyar gazdaságot huzamosabb ideje fenyegeti a recesszió veszélye, ami most lényegében bekövetkezett (recesszió akkor van technikai értelemben, ha két egymást követő negyedévben esik vissza a gazdaság). Az utolsó négy negyedévben a gazdaság az előző negyedévhez képest, mint a táblázatban látható, nem nőtt: a teljesítménye 0, majd -0,1, majd 0, majd most -1,3 százalék volt – vagyis az elmúlt egy évben kétszer stagnál, kétszer visszaesett a bruttó hazai termék.

A KSH egyébként a most közzétett gyorsjelentésben korrigálta a korábbi adait. A 2011-es negyedév/negyedév alapú adatok eddig úgy néztek ki, hogy minden negyedévre enyhe növekedést mutattak, előbb 0,7 százalékosat, majd 0,1, majd 0,4 és 0,3 százalékosakat.

Az adatok azt is jelzik, hogy a gazdaság kilábalása a legutóbbi recessziós időszakból csak átmeneti és enyhe volt. A 2008 őszén kirobbant hitelpiaci krízis és az abból kiindult általános gazdasági válság hatására 2009 elején zuhant recesszióba Magyarország. A visszaesés abban az évben 6,7 százalékos volt, amit 2010-ben 1,2 százalékos növekedés követett.

A gazdaság tavaly enyhén tovább gyorsult: a márciusban közölt 2011-es adatok szerint 1,7 százalékos volt a gazdasági növekedés úgy, hogy a második negyedévben negyedéves alapon stagnált, a harmadikban és negyedikben mérsékelt ütemben nőtt a GDP. Az elmúlt két évben azonban a legnagyobb éves szintű negyedéves növekedés is csak 2,5 százalékos volt.

A múlt évben a magyar gazdaságot tavaly főleg a mezőgazdaság húzta fel: az előző évi 16 százalékos visszaesés után több mint húsz százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, ami 0,9 százalékot tett hozzá az 1,4 százalékos növekedéshez. Ezzel a növekedés súlypontja is átkerült az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra. Viszont már csak a magas bázishatás miatt sem várható, hogy ez a hatás megismétlődjön, ráadásul a mezőgazdasági termelői árak alakulása sem erre utal.

Tavaly a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,6 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,6 százalékkal csökkent, így 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A legjelentősebb mértékben, 6,4 százalékkal a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent, nagyrészt azért, mert a bankok új hitelkihelyezése alacsony szinten maradt a forintalapú hitelek jelentős drágulása és a hitelezési feltételek szigorítása következtében.

Bezzeg a németek

Bár a magyar gazdaságpolitika irányítói előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a magyar gazdaságot az euróválság és az európai gazdasági lassulás húzza vissza, az ország legnagyobb külkereskedelmi partnerének számító Németország GDP-adatai ezt most cáfolni látszanak.

A vártnál ugyanis gyorsabban nőtt a német gazdaság teljesítménye az elő negyedévben: a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest, amikor még 0,2 százalékos csökkenést regisztrált a statisztikai hivatal. Elemzők csak 0,1 százalékos növekedést vártak január-márciusban. Az éves szintű növekedés ennél is impozánsabb, 1,7 százalékos volt.