Kovács Árpád: Egyértelmű, hogy fordulat kell

A Magyarország iránti bizalom helyreállításának és megtartásának fontosságáról beszéltek a Költségvetési Tanács tagjai az Állami Számvevőszék keddi, Államadósság és gazdasági növekedés című budapesti konferenciáján.

A zártkörű eseményről, amelyen többek között a Költségvetési Tanács tagjai, Kovács Árpád, Simor András és Domokos László is előadást tartottak, az ÁSZ a honlapján számolt be. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy vélekedett: az új konvergencia program intézkedései várhatóan elegendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, a bizalom rövid távú helyreállítása, majd fenntartása azonban kulcskérdés.

Kifejtette, hogy 2011-től megújuló válságkezelési stratégiákat lehetett látni az Európai Unóban, ahol kényszerítő feltétellé vált a pénzügyi stabilitás megőrzése. „Ez azonban mindenütt fékezi a gazdasági dinamizmust, a válságból való gyors kilábalást, társadalompolitikai kockázatokat hoz. Meg kell találni a megfelelő harmóniát a stabilitási és a dinamizálási érdekek között" – mondta Kovács Árpád a beszámoló szerint.

A Költségvetési Tanács elnöke kifejtette, az EU-tagállamok válságkezelésében több volt az azonosság, mint a különbség, Magyarország azonban ebben a tekintetben szélső pontot jelent: a 2008-2009-es időszakot óvatos kivárás, kiadáscsökkentés jellemezte, 2010-2011-ben pedig egy hiperaktív, aktivista beavatkozás következett. „2012-re egyértelművé vált, hogy fordulatra van szükség, ami egy óvatosabb, a hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartást jelent" - mondta Kovács Árpád. Hozzátette: a 2012-es költségvetésben előirányzott egyenlegjavulás eredményeként a büdzsé hiánya alacsony lesz, minden bizonnyal tartható a 2,5 százalékos deficitcél, miközben az adósságdinamika szempontjából kulcskérdés az EU/IMF megállapodás megkötése.

„Meg kell győznünk partnereinket, hiszen közös az európai kockázatközösség, hogy amit teszünk, azt őszintén, az együttműködés szándékával és nem taktikai okokból tesszük" – mondta előadásában Kovács Árpád.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a beszámoló szerint ugyancsak a hitelesség fontosságáról beszélt. Elmondta: egy ország hitelessége nagy érték, és Magyarországnak különösen meg kell dolgoznia a hitelessége visszaszerzéséért. Ebben sokat segíthet, ha az ország kikerül a túlzott deficit eljárás alól. Kifejtette, hogy a gazdasági növekedés és az egyensúly között pozitív kölcsönhatás is érvényesülhet, különösen a világgazdaság kedvező korszakaiban. Természetesen felmerül a kérdés  napjaink vitái belföldön és külföldön is erről szólnak -, hogy kedvezőtlen világpiaci feltételek esetében a növekedésre vagy az egyensúly javítására kell-e elsősorban erőfeszítéseket tenni - mondta Domokos László.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint anélkül, hogy a fenti kérdést megválaszolnánk, két fontos elemet érdemes kiemelni. „Az első a jó költségvetési politika, amely nem egyszerűen a kiadások csökkentésében gondolkodik, hanem a közkiadásoktól olyan értékteremtést vár el, amely hosszabb távon pénzügyileg is megtérül. A másik elem a hitelesség. Ennek megteremtésében nemcsak a kormányzatnak van feladata, hanem az egyéb közintézményeknek, köztük a Költségvetési Tanácsnak is. A tanács megalapozott véleményeivel jelentősen hozzájárulhat a hazánkkal szembeni bizalom növekedéséhez" - idéz az ÁSZ beszámolója az elnök előadásából.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint Magyarország azért került válságba, mert adósságállománya olyan szintet ért el, ami a piacok szemében sebezhetővé tette az országot. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen magas állományt nem lehet egyik évről a másikra lecsökkenteni, mondta Simor András. A Költségvetési Tanács tagja a konferencián az államháztartás középtávú pozíciójáról készített MNB-elemzést mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a technikai kivetítés nem tekinthető előrejelzésnek. „Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatjuk be. Mivel 15 évről beszéltünk, így a makrogazdasági és gazdaságpolitikai bizonytalanságok kumulálódnak" - tette hozzá.

Ismertette, hogy az MNB kivetítésének eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 2026-ra 60 százalék alá mérséklődhet. Simor András szerint a Alaptörvényben megfogalmazott 50 százalékos adósságráta 15 éven belül történő eléréséhez további lépések, így vagy magasabb növekedés, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépések, vagy pedig további fiskális egyenlegjavítás szükséges. Hangsúlyozta, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedései tartósan - 2015-től évente 1,4 százalékkal - javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából.