Hátulról hajtjuk Európát

A német gazdaság teljesítményének köszönhetően megúszta a recessziót az eurózóna, mi viszont nem. Mélyrepülésben a magyar gazdaság, a GDP az első negyedévben 1,5 százalékkal esett vissza, a gazdaság lényegében recesszióban van. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország az európai lista legvégén van, csak a görög és portugál adatok lettek rosszabbak a magyarnál.

Elemzők szerint az adat arra utal, hogy mínuszba fordulhat idén a gazdaság egész éves teljesítménye is, az EBRD szerint 1 százalékkal esik vissza a növekedésünk. A kormányzati reakciókból az derült ki, hogy Orbánék nemzetközi trendekkel és az európai válsággal magyarázzák a kudarcot. Az NGM nem kommentálta az adatot.

Mást viszont kommentált. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint példa nélküli, amit csinálunk. Ezt a héten egyébként több hír is alátámasztotta. Például az, amelyikből megtudtuk, rosszul használtuk fel az uniós pénzeket. Az Állami Számvevőszék szerint felkészületlenség, forráshiány és kapkodás jellemezte a projekteket (nem csak most, az előző kormányok idején is). Aztán kiderült, hogy nem jött be az egyszerűsített söralátét-adózás sem: hétfőig 15 ezren küldtek be ilyet a NAV-hoz, miközben a 4,5 millió adózó van.

Megtudtuk azt is, hogy 5 százalékkal csökkentek a reálbérek, a bruttó átlagkereset 219 200 forint volt. Szintén kiderült, újabb adóval támasztaná meg a költségvetést a kormány. Az értéknövekedési adót akkor kellene fizetnie a tulajdonosnak, ha a külső körülmények miatt felértékelődik az ingatlan.

Alku

Az alacsony növekedés még az egykulcsos adót is elviheti. A visszaesés a Bloomberg szerint rossz alkupozíció az IMF-nél, ezért a kormány a pénzügyi segítségért cserébe akár az adóreform visszavonására is rákényszerülhet. Egyelőre azonban a tárgyalások megkezdése is eléggé messze van. A legfontosabb előfeltétel, a jegybanktörvény módosítása csúszik, a kormány egyelőre nem közölte, hogy melyik módosítókat támogatná.

Ennek ellenére a Fellegi Tamást váltó új főtárgyaló a héten többször is elköteleződött a megállapodás mellett. Varga Mihály szeirnt őszre lehet IMF-hitel, 15 milliárd euró kellene három évre.

Később megint beszélt Varga, akkor azt mondta, nyáron kezdődhet az IMF-tárgyalás, és mindenkit megnyugtatott, hogy a kormány gyorsan meg akar állapodni a Valutaalappal. Ezt később a még hivatalban lévő Fellegi is megerősítette, ő úgy fogalmazott, hogy elemi érdekünk a tárgyalások megkezdése.

Lejtőn

A kormány minden igyekezetével és összes pozitív üzenetével sem tudta ellensúlyozni a nemzetközi hangulat bennünket érintő negatív hatásait. A héten a forint megint közel került a 300-as euróárfolyamhoz és a tőzsde is nagyot esett az. Hiába teljesített a vártnál jobban a Mol és az OTP (az első negyedéves eredmények rosszabbak, mint a tavalyiak, de jobbak, mint amire számítani lehetett) az áraik napokig lefelé mentek.

	19. heti záró	20. heti záró
BUX	17 319	16 473
OTP	3720	3429
Mol	16 500	15 715
Richter	36 210	36 600
Magyar Telekom	462	428

A bajban Bajnai Gordon is megszólalt, szerinte a kormány súlyos károkat okoz. A volt miniszterelnök szerint véget kell vetni az ámításnak, mert tönkremegyünk. Az IMF pedig nem megoldás, csak haladék, inkább radikális fordulat kellene - mondta Bajnai. Például el lehet menni Bécsbe, ahol cukrászdát lehetne nyitni. Vagy minden eddiginél gyorsabban össze lehet ütni egy költségvetést.

Futtában

Utóbbira a kormány is gondolt. A megszokottnál jóval korábban fogják bemutatni a jövő évi költségvetés tervezetét, elméletileg június 15-ig. A sietség valódi oka, hogy egy héttel később dől el az uniós támogatásunk felfüggesztésének az ügye, a kabinet pedig nagyon el szeretné kerülni a pénzelvonással járó újabb blamázst.

A költségvetés főbb irányait természetesen már ismerjük, nem kell júniusig várni: a kormány bebetonozza az átmeneti időszakra kivetett különadókat, hogy tartható legyen a bevállalt hiánycél.

Az új adók alanyai persze háborognak. Matolcsy kiütötte a biztosítékot a biztosítóknál, a szektort érintő sarc ugyanis az európai modelltől eltérően nem fogyasztási jellegű lesz, és újabb tőkepótlásra kényszeríti a cégeket. A távközlési cégek is háborognak. A telefonadóból ugyan 8 milliárddal kevesebbet várnának, az adó alanya viszont a szolgáltató lenne. A telekomcégek szerint nem erről volt szó.

A Telenor már be is jelentette, hogy áthárítja az új adót a fogyasztókra, mert amíg egyszerre két különadót kell fizetni (a most hatályosat és azt, ami nyártól jön), addig az ügyfelek sem úszhatják meg a sarcot.

A mobilcégek egy törvénytervezetet is eljuttattak a kabinetnek, amiből kiderült, hogy szerintük a műsorterjesztőkkel is meg kellene fizettetni az adót, a magánszemélyek előfizetését pedig 700 forint helyett havonta legfeljebb 400 forinttal terhelnék.

Matolcsyékat nem hatotta meg a tervezet, pénteken a parlament elfogadta a telefonadót. Ez a felhasználóknak azt jelenti: augusztustól jön a percenként és sms-enként kétforintos adó, amiből idén 44 milliárdot szed be az állam. (Egyedül az MTelekom 34 milliárd forintot fizet be idén a költségvetésbe, amiből 10 milliárd forint az új teher.)

Zsiger

Legalább lesz pénz a Takarékbank felvásárlására, amit az állam aprópénzért akar megszerezni. Az MFB mindössze négymilliárdot ajánlott a takarékszövetkezetek központi bankjának 38 százalékáért. De könnyen többséget szerezhet az állam, onnantól pedig sok beleszólása lenne a takarékok életébe, hitelezéseibe is.

A bankok életébe amúgy is szeret beleszólni a kabinet. A Bankszövetség elnöke ugyan még bízik abban, hogy, lesz megállapodás a kormánnyal, bárhogy is legyen, az új tranzakciós adó biztosan torzító hatású lesz.

A jegybank elnöke szerint a tranzakciós adó növeli a készpénzforgalmat, pedig a 21. században inkább csökkenteni kellene azt. Az MNB egy tanulmányban azt is kimutatta: hiába a számtalan új adó és a nagy igyekezet, az államadósság így sem megy 50 százalék alá.

Öröm az ürömben, hogy mindent egybevetve egy újabb Bokros-csomagot kaptunk a nyakunkba. Illetve, hogy Simicska cégét is vizsgálja az EU. Az uniós csalás elleni hivatala járt a Közgépnél, a hírek szerint egy főtérfelújítás miatt.

Eközben hanyatlik a nyugat

Illetve a dél: jöhet a görög csőd. A görög állam éve óta nemzetközi segítséggel éli túl a válságokat, ha baj volt, indult a görög alkudni, megszorított és megmentették. A mostani politikai krízisből viszont olyan kormány születhet, amely szembemegy az unióval, bele a csődbe.

Európa már készül is a drachmára, jegybanki vezetők a héten tárgyaltak a drachma visszatérésének kezeléséről. Londoni elemzők szerint már hiteles forgatókönyv a görögök kilépése, mert ördögi körben van az ország, ezért megvalósulhat a görög horrorforgatókönyv, sőt, van, aki azt jósolja: az eurózóna széttépi önmagát.

A bankpánik első jelei is megérkeztek, viszik a pénzüket a bankokból a görögök, csak hétfőn 700 millió eurót vettek ki a betétekből. Az IMF jelezte: felfüggeszti a kapcsolatait Athénnal, mert nem hajlandóak együttműködni az átmeneti kormánnyal, a Fitch pedig megint leminősítette az országot.

És a Moody's is, de ő az olaszokat és a spanyolokat bántotta. A hitelminősítő 26 olasz bankot tett kockázatosabb kategóriába, amit később megfejelt 16 spanyol bank lefokozásával. Közben Spanyolországban is bankpánik tört ki, de nem a leminősítések, hanem egy állami beavatkozás miatt.