Stabil a bankrendszer, de sok a kockázat
| A hazai pénzügyi szektor, különösen a bankrendszer kockázatai a romló nemzetközi környezet mellett a gazdasági növekedés hiánya és ország-specifikus tényezők következtében nőttek. A bankrendszer pedig 13 év után szektorszinten is ismét veszteségessé vált.
Egyre több bank veszteséges, és a veszteség átlagos mértéke is emelkedik. Ez a belső tőkeképződés folyamatos zsugorodását jelenti, ami miatt nő a tulajdonosi elkötelezettség jelentősége (tőkét kell adni a bankoknak).
A negatív fejlemények ellenére a hazai bankrendszer – és a pénzügyi rendszer egésze – mind a tőke-, mind a likviditási helyzetét tekintve továbbra is stabil – állapítja meg a jelentés. A változások ugyanakkor az intézményi szerkezet átrendeződésében, elsősorban a fiókteleppé alakulásokban, a piacról történő kilépésekben, illetve a piaci pozíciók változásában is tükröződnek.
Mindezek következtében – és az alkalmazkodási törekvések ellenére - a pénzügyi szektor egyre korlátozottabban képes a funkcióját hatékonyan betölteni, és a gazdasági növekedéshez hozzájárulni. A veszteséges szektorok jövedelemtermelő képességének javítása ezért kiemelkedően fontos.
Nincs hitel
A pénzügyi intézmények – hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások – esetében az aktivitás gyors szűkülése, a finanszírozási szerkezet változása, valamint a nemteljesítő állományok folyamatos növekedése jelenti az üzletszerű működés legfontosabb kockázatát. Az ezek következtében romló eredményességet a válságadók és a 2012. február 29-én lezárult végtörlesztés nettó hatása ugyancsak terhelte.
A vállalati és lakossági hitelezés csökkenése mellett az államháztartással, mindenekelőtt a jegybankkal szembeni követelések folyamatosan nőnek. A tendencia Európában nem egyedülálló, azonban mértéke, valamint a tény, hogy a vállalatfinanszírozás visszaesése kifejezetten ellentétes a gazdaságpolitikai szándékokkal, kockázatot jelent mind a finanszírozást végző intézmények működése, mind a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások tekintetében.
Itt is sereghajtók
A hazaihoz hasonló aktivitás szűkülés kizárólag a balti államokban, valamint a korábbi túlzott hitelezés visszafogását kifejezetten ösztönző országokban jellemző. A kelet közép-európai régió országaiban ezzel szemben a hitelezés – és a gazdasági növekedés – változó mértékű erősödése tapasztalható.
A külföldi források csökkenése az eddigiekben még nem vezetett a hitelezés kényszerű szűkítéséhez, sőt a bankrendszer jelenleg is közel 2000 milliárd forint hitelezési kapacitással rendelkezik. A gazdasági növekedés és ezzel a hitelkereslet emelkedése azonban a jövőben kényszerű hitelkínálati korláthoz vezethet, ha a külföldi források – pl. a jövedelmezőségi problémák miatt - nem térnek vissza, és a belföldi források bevonására sem lesz lehetőség.
Tőkegondok
A szektorszintű veszteség erodálta a tőkét, és több bank tulajdonosa tőkeemelést hajtott végre. Bár a tőkeemelés a tulajdonosi elkötelezettség fontos jele, mértéke jellemzően csak a tőkehelyzet rendezésére elegendő, az aktivitás növelésére nem. Ezen túlmenően az anyabanki stratégiák a csoporton belüli tőke- és forrás újraallokálást tartalmaznak, amelyet elsősorban jövedelmezőségi alapon hajtanak végre. Ez egyértelműen hátrányba hozza a magyarországi leányvállalatokat a csoportokon belül - állapítja meg a PSZÁF.
