Brüsszel nem veszi el a 150 milliárdot

Az Európai Bizottság azt javasolja majd a pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy legközelebbi, június 22-i ülésén oldja fel a kohéziós alapokból Budapest számára elérhető források (pénzügyi kötelezettségvállalások) zárolásáról márciusban hozott döntést. Ha a pénzügyminiszterek is helybenhagyják a biztosi testület javaslatát, akkor egy külön döntéssel felszabadíthatják a 2013-tól esedékes pénzekből zárolt mintegy fél milliárd eurónyi (150 milliárd forintnyi) összeget, ami így nem veszne el. (A várható bejelentésről elsőként a BruxInfo számolt be.)

Hallgattunk Brüsszelre

Februárban derült ki, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be 495 184 000 euró Magyarországnak szánt kohéziós pénzt. A döntést, amit maga a bizottság is példátlannak nevezett, azért hozták meg az indoklás szerint, mert a magyar kormány nem tudta garantálni, hogy „költségvetése tartósan és fenntartható módon az EB által megkövetelt 3 százalékos GDP arányos hiánytartományon belül marad”.

A fenyegetést végül március közepén váltották be, amikor az uniós pénzügyminiszterek jóváhagyták a befagyasztást. A testület azonban már akkor jelezte: ha a magyar kormány megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik.

Olli Rehn pénzügyekért felelős uniós biztos azt mondta, azt várják el, hogy idén 0,5 százalékos pótlólagos költségvetési intézkedéscsomagot hajtson végre a kormány és jövőre is pótlólagos intézkedéseket várnak el annak érdekében, hogy az elvárt 3 százalékos szint alá csökkenjen a költségvetés hiánya.

A kormány nem sokkal később költségvetési kiigazító csomagot jelentette be. A konvergencia-programba csomagolt Széll Kálmán-terv 2.0 idén 150 milliárdos, jövőre 450 milliárdos kiigazítást vázolt fel. A kormány csekkadót, biztosítási adót, pénzügyi tranzakciós adót, telefonadót és egyéb intézkedések sorát vetette be, hogy megússzúk a kohéziós pénzek zárolását, illetve kikerüljünk a túlzótt deficiteljárás hatálya alól (ez utóbbi sorsáról egyelőre nincs új információ).

Az államháztartás pozícióját befolyásoló intézkedések milliárd forintban
	2012	2013
Költségvetési szervek, fejezeti és egyéb központi kezelésű előirányzatok kiadásainak mérséklése	44,7	44,7
Gyógyszertámogatási kiadások csökkentése	10,0	40,0
Helyi önkormányzati alrendszer egyenlegjavulása	60,0	90,0
Távközlési szolgáltatási adó bevezetése	30,0	52,0
Fordított általános forgalmi adó bevezetése a mezőgazdaságban	10,0	15,0
E-útdíj emelt szintű indítása	0,0	75,0
Nagyvárosi tömegközlekedés központi költségvetési támogatásának csökkentése	0,0	10,0
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére nyújtott központi költségvetési támogatás megszűntetése	0,0	25,2
A többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátási kötelezettségeinek módosítása	0,0	20,0
Pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése	0,0	130,0-228,0
Energiaszolgáltatók jövedelemadójának fenntartása, bővítése	0,0	55,0
Biztosítókat terhelő jelenlegi ágazati adók összevonása, átalakítása	0,0	15,0
Kisadók megszüntetése	0,0	5,0
Összesen:	155	567-665

Várható fordulat

A BruxInfo szerint a pozitív döntés már május 11-e óta „a levegőben lógott”, amikor a Bizottság közzétette tavaszi gazdasági előrejelzéseit, mind 2012-ben, mind pedig 2013-ban GDP-arányosan 3 százalékos szint alá becsülve a magyar államháztartás hiányát. Brüsszel az anyagban idén 2,5 százalékra, 2013-ban pedig 2,9 százalékra tippelte a deficitet.

Orbán Viktor a múlt heti informális EU-csúcsot követően azonban már azt mondta, hogy az időközben megejtett konzultációk eredményeképpen a Bizottság jövőre már 2,7 százalékra becsüli a hiányt, ami ugyan még mindig nem egyezne a konvergencia-programban jelzett 2,2 százalékos magyar hiánycéllal, de biztonságosan a 3 százalékos referenciaérték alatt mozog.

A deficiteljárás még marad

A biztosi testület ugyanakkor a kedvező folyamatok elismerése ellenére sem készül még szerdán arra, hogy a 2004 júliusa folyó deficiteljárás beszüntetését javasolja a Tanácsnak. Ehelyett értesülésünk szerint azzal a formulával él majd, hogy „a jelenlegi szakaszban nem tart szükségesnek további lépéseket a túlzott mértékű hiány miatt indult eljárásban”. Ezzel gyakorlatilag nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy legközelebb, vélhetően hat hónap múlva hozza meg a „felmentő ítéletet”, amennyiben a mostani pozitív folyamatok tartósnak bizonyulnak. Brüsszel ezzel együtt szerdán valószínűleg kimondja majd, hogy a magyar hatóságok „hathatós intézkedéseket hoztak a túlzott mértékű hiány csökkentésére”.

Magyarország még egy jelentés kapcsán érdekelt lesz szerdán. A Bizottság ekkor hozza ugyanis nyilvánosságra „mélyelemzését” arról a tizenkét tagállamról, köztük hazánkról, ahol korábban makro-egyensúlytalansági kockázatokat azonosított. Magyarország esetében ugyanakkor várhatóan nem látnak majd okot az egyensúlytalansági eljárás megindítására.