Marianna
1 °C
10 °C

A hét, amikor visszatáncolt a kormány

Ez történt a gazdaságban az év 22. hetében

2012.06.03. 14:40
| Módosítva: 2013.02.04. 11:19
A héten kétéves lett a kormány, és újra főszereplő lett életünkben az IMF: míg két éve a szakítás volt a téma, most a jegybanktörvény módosítása körüli vitával érkezett újabb felvonásához a hitelügyi csikicsuki. Közben a forint január óta nem látott szintre gyengült, a csődkockázatunk pedig ismét megugrott. A héten bezárt Ferihegy 1, magyar feltaláló nyert pert az Adidas ellen, és kiderült, hogy Szolnok a legélhetőbb város. Vagy mégsem.

A héten ismét fellángolt a nemzetközi szervezetekkel folytatott magyar vita, miután kiderült, hogy az IMF és az EKB szerint még a hétfőn elfogadni tervezett módosításokkal együtt sem garantálja a jegybanktörvény az MNB függetlenségét. Lényegében emiatt nem kezdődhettek meg eddig a tárgyalások, az újabb bizonytalanság pedig szerepet játszhatott abban, hogy a héten január óta nem látott szintre gyengült a forint, a csődkockázatunk pedig ötödével ugrott meg.

Bár Simor András szerint  az elhúzódó vita miatt negyedévente 24-30 milliárddal is többet fizetünk adósságtörlesztésre, a kormány részéről kompromisszumkészséget csak egy szombati fordulat mutatott: ekkor Varga Mihály kérte meg Rogán Antalt, hogy halasszák el a jegybanktörvény módosításainak megszavazását.

A hosszadalmassá váló vitára Matolcsy György adott magyarázatot: azért haladunk lépésről lépésre, hogy óvjuk a nemzeti érdekeinket, ráadásul ezzel példát is mutatunk Európa többi államának, hiszen "ha mi azonnal minden pontot elfogadunk, azzal nemcsak a nemzeti érdek feladásának ösvényére tértünk volna vissza, amelyre nem fogunk, hanem nagyon rossz példát is adtunk volna az Európai Unió számára." Matolcsy minisztériumának egyik közleményéből az is kiderült, hogy majdnem dulájára nő az IMF-kvótánk, bár ennek a tárgyalásokra nem lesz hatása.

Jön a pénz, megy a pénz

Úgy tűnik ugyanakkor, hogy az EU-val mostanában kevesebb lett a konfliktusunk, szerdán kiderült, hogy mégis megkaphatjuk a márciusban zárolt 150 milliárdos kohéziós keretet jövőre, bár a gazdaságpolitikánkban nem sok jót talált az Európai Bizottság: az országjelentés szerint hiányzik a kiszámíthatóság, a lépések nem ösztönzik a növekedést, és az adórendszerrel is bajok vannak.

A Magyarországgal kapcsolatos és a nemzetközi híreknek nem örült felhőtlenül a tőzsde sem, a legtöbb részvény árfolyama csökkent - igaz, az esés nem volt olyan mértékű, mint amilyen sebességgel a forint gyengült: az euró a hét végén is több mint 305 forintot ért.

   22. heti záró  21. heti záró
 BUX 16 383    16 413
 OTP 3 375  
 3 520
 Mol 15 450    15 410
 Richter 36 400    35.300
 Magyar Telekom 428    436

Vitatkozós szülinap

Mindeközben a kormány eljutott második alakulási évfordulójáig, így túl van a félidőn, ez pedig alkalmat adott az értékelésre: a kampányígéretek teljesítése igen vegyesen sikerült, bár Brazíliát megelőztük, nem lettünk sokkal versenyképesebbek, lett például értékálló nyugdíj és megszűnt a regisztrációs jegy.

Demján Sándor szerint nem javul az életszínvonal, a lapunk által megkérdezett közgazdászok, Chikán Attila, Csaba László és Bod Péter Ákos  nem ezt várták a kormánytól: az első két évet meghatározták a leminősítések, romló versenyképesség, gyenge növekedés, elmaradó adóreform, és a foglalkoztatottság stagnálása.

A pornó és a középosztály

A nemzetgazdasági miniszter nem csak az IMF-fel kapcsolatban szólalt meg a héten, írt arról, hogy nem kell magyar euró, és megmondta azt is, mi az a középosztály: akik nem szorulnak állami pénzre, de nem lennének képesek megélni vagyonuk passzív jövedelméből – őket támogatják a kormányzati intézkedések.

Ebben a témában egyébként Orbán Viktor is beszélt a héten, ő a pornóhoz hasonlította a középosztály fogalmát, vagyis azt nehéz pontosan definiálni, de aki látja, az tudja, hogy miről van szó. Hegedűzs Zsuzsa, a miniszterelnök tanácsadója szerint pedig középosztály nem is létezik – legalábbis szociológiai értelemben.

Lassan megy a felemelkedés

Bár az előbbiek alapján az ugyan nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a kormány középosztály alatt, a fő célok egyike ugyanakkor elég világos volt: egymillió munkahelyet szeretne teremteni a következő évek folyamán. Ebben történt a héten egy kis előrelépés, egy kicsivel, a múlt havinál 11 ezerrel több magyar dolgozik, bár az időarányos céltól még mindig 150 ezer állással vagyunk lemaradva.

Az építőiparban ráadásul újabb elbocsátások várhatóak, a cégek több mint negyede fontolgat leépítést, így érthető, hogy az NGM új ötleteken is gondolkodik:  Czomba Sánor államtitkár egy rádióműsorban vetette fel, hogy járhatna alacsonyabb minimálbér a pályakezdőknek, mert ez javítaná a fiatalok foglalkoztatottsági esélyeit.

Szolnok sztár lett

Ezek mellett a héten négy forinttal drágult a benzin, bezárt Ferihegy 1, maradt 7 százalék az alapkamat, és magyar feltaláló nyert pert az Adidas ellen. Bombaként robbant még a hír, hogy Szolnok lett a legélhetőbb város az országban, bár mint kiderült, ezt a helyiek egy része sem érti.