Fejünkre nőtt a bürokrácia

2012.06.14. 12:32
A munkaadók helyzete 2012-ben a minimálbér növekedés és az elvárt béremelés hatására – ami a felette lévő bérkategóriákat is feljebb tolta – tovább romlott, mivel annak fedezetét, az igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény nem ellensúlyozza. Ennek köszönhetően a szürke és fekete foglalkoztatás nőtt.

Az Adótanácsadók Országos Egyesülete szerint a magas munkáltatói közterhek, a minimálbér,
az elvárt béremelés, valamint a jelentős adminisztráció, együttesen akadályozzák a foglalkoztatás
bővítését a mikro- és kisvállalkozásoknál. A terhek 10 százalékos csökkentése egy új munkahely
megteremtését eredményezné a tíz főt alkalmazó kisvállalatoknál, mondta el Zara László elnök a
szervezet június 14-i sajtótájékoztatóján.

Ahogyan arra az elnök emlékeztetett, az esemény aktualitását a költségvetés nyáron kezdődő vitája adja. A szakemeberek még ez előtt szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy amennyiben céljuk valóban a foglalkoztatás bővítése, akkor azt koherens, az alkalmazkodásra elegendő időt hagyó, kiszámítható, a célokkal összhangban lévő és az adminisztrációs túlburjánzást megfékező jogalkotással lehetne elősegíteni.

Siklós Márta, az egyesület általános alelnöke elmondta, hogy az unió tagállamai közül 2011-ben
a görögök után nálunk volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta (15-64 évesek körében 56,4 százalékos), amely több mint 8 százalékkal volt rosszabb, mint az uniós átlag. Ennek egyik oka, hogy a béreket terhelő közterhek magasak hazánkban, a bérekre rakódó összes adó és járulék és a teljes bérköltség hányadosa (adóék) a harmadik legmagasabb nálunk az EU 27 között.

Ráadásul a munkaadók helyzete 2012-ben a minimálbér növekedés és az elvárt béremelés
hatására – ami a felette lévő bérkategóriákat is feljebb tolta – tovább romlott, mivel annak
fedezetét, az igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény nem ellensúlyozza. Ennek
köszönhetően a szürke és fekete foglalkoztatás nőtt.

Azt, hogy a helyzet kritikus, világosan mutatja az is, hogy idén a bruttó átlagkereset a versenyszférában 7 százalékkal nőtt, miközben a magyar GDP várhatóan stagnál, vagy jó esetben is csak minimálisan növekszik. Ugyanakkor a szervezet üdvözöli, hogy a miniszterelnök e heti nyilatkozata szerint a szociális hozzájárulási adó várhatóan csökken.

Aggodalomra ad okot az, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben egyes területeken növekedett
az adminisztráció (az adófolyószámlák száma), illetve bizonyos jelek előre vetítik egyes elemek
újbóli bevezetését (NYENYI), és hogy még nem kezdődtek széleskörű szakmai egyeztetések az
adóadminisztráció-csökkentés gyakorlati megvalósítására.

A gyakori jogszabályváltozások miatt a vállalkozások még középtávra sem tudnak tervezni. A
következő évre vonatkozó módosítások gyakran csak az év utolsó napjaiban, a jogalkalmazóknak
felkészülési időt sem hagyva jelennek meg. Ebből adódóan a problémák többsége csak ,,élesben”
derül ki. Jellemző, hogy az elmúlt hat évben 73-szor módosult az adózás rendjéről, 55-ször a
személyi jövedelemadóról és 31-szer a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény. Siklós Márta a sajtótájékoztató úgy fogalmazott, "minden kormány nekünk, adótanácsadóknak dolgozik, de ez a kormány különösen".

Mivel a hazai mikro- és kisvállalkozások csak úgy tudnak életben maradni, ha költségeik és
adminisztratív terheik csökkennek, és az így megtakarított forrásokat érdemi tevékenységükre
tudják fordítani. Vadász Iván, az egyesület szakmai alelnöke szerint az megoldás, ha a minimálbér
és a garantált bérminimum növekedése nem haladná meg a GDP növekedés ütemét.